A 2020-as évre sok negatív jelzőt lehetne mondani, ám az is vitathatatlan, hogy olvasási szempontból számomra kifejezetten gyümölcsöző volt.
A körülményekből adódóan az év nagy részét otthon töltöttem, így sokkal több időm volt olvasni. Minden olyan időt, amelyet egy normálisabb évben utazással vagy a barátaimmal és a családommal való találkozással töltöttem volna olvasásra fordítottam. Ezért eshetett meg, hogy többet olvastam, mint tavaly, mint tavelyelőtt, sőt mint 2016-ban. Ha úgy vesszük, visszatértem egyetemista könyvmoly létemhez, mert akkoriban volt annyi szabadidőm könyvekre, hogy évente több mint 50 kötetet vettem kézbe. Szóval ha úgy vesszük, olvasás szempontjából jó év volt ez a 2020, és bár nagyon sok dolog nem tetszett az óévben, az olvasással töltött órákat cseppet sem bánom.
2019-hez képest 27 kötettel többet olvastam. Ez azt jelenti, hogy összesen 56 kötetet, vagyis 20418 oldalt lapoztam át.
Az 56 kötetből csupán egy volt útikönyv, illetve szintén egy volt idegen nyelvű (angol). Az elolvasottak közül 8 kötet a sajátom, míg 6 kötetet kölcsönbe kaptam. 2020-ban rákaptam az e-könyvekre, így az elolvasottakból 45 kötetet ebben a formátumban olvastam. Hazai szerzők frontján nem állok rosszul, mert sikerült 8 magyar szerzőjű könyvet kézbe vennem.
Meglehetősen változatosan 25 kiadó kínálatából lettek összeválogatva:
Könyvmolyképző - 9 kötet, PlayOn - 7 kötet, Fumax - 6 kötet
3 kötet olvastam az Agave, Libri, Európa kiadóktól
2 kötet olvastam az Alexandra, Athenaeum, Cartaphilus, Magvető, L&L, Szukits kiadóktól
Illetve egy-egy könyvet a Delta Vision, Édesvíz, Gabo, General Press, Harper Collins, Jelenkor, Kulcslyuk, Lingea, Menő Könyvek, Művelt Nép, Synergie, Trivium és 21. század kiadóktól.
Jöhetnek a szokásos szempontok, hogy számot adjak a kiemelkedő élményekről!
Könnyű kérdés. A leghosszabb olvasmányom 696 oldallal A boszorkányok elveszett könyve volt. Igazi monstrum ez a könyv.
Melyik volt a legrövidebb?
Ha nem számítom az egyetlen útikönyvet, amelyet olvastam, akkor a legrövidebb könyv címéért holtverseny alakult ki. A Merre jársz, Bojangles? és a Minden szív kaput nyit is 160 oldalas volt csupán. Mondjuk számomra mindkettő jóval hosszabbnak érződött.
Melyik tetszett a legjobban?
Ez már egy nehezebb kérdés, de a szívem mégis egyértelműen A Pamano zúgása felé húz. Zseniális ez a könyv. Nagyon a hatása alá kerültem olvasás közben és utána is. Remekül van összerakva, izgalmas, van mondanivalója vagyis minden benne van, amivel könnyű engem megfogni. Ráadásul a szerző, Jaume Cabré egy másik könyve 2017-ben szintén kiérdemelte tőlem az év legjobb könyve címet. Azt hiszem mondhatom, hogy ő az egyik kedvenc szerzőm.
Melyik tetszett a legkevésbé?
Na, ez az igazán nehéz kérdés. Volt néhány könyv, amely nem tetszett és volt egy könyvsorozat, amelynek részeit kedvem lenne minden negatív ponthoz felsorolnom. Azonban bőven elég szenvedés volt végigrágnom magam rajta, és nem érdemel tőlem még több figyelmet, így hiába a Vaják a legtúlértékeltebb, legnagyobb csalódásom az elmúlt évben, inkább a legkevésbé tetszett könyv díját adom neki. Konkrétan a sorozat utolsó részének, A tó úrnőjének, mert a lezárás volt az igazi mélypont, és még mindig nem sikerült kihevernem.
Nem meglepő módon a leghosszabb könyvem olvasása tartott a leghosszabb ideig, konkrétan 40 napig. Viszont párhuzamosan azzal a könyvvel olvastam egy másikat, amely 36 nappal nem maradt le nagyon, így inkább azt mondanám. Szóval Az epertolvaj elolvasása tartott a leghosszabb ideig. Ez nem a könyv hibája, hanem az időbeosztásomé. Joanne Harris könyvét ugyanis az év elején olvastam, februárban, mikor még rendes munkarendben dolgoztam, így csak a metrón volt időm rá.
Melyik olvasása tartott a legrövidebb ideig?
A köd hercegét kevesebb mint egy nap alatt befaltam. Elkezdtem délben és befejeztem este hétkor. Carlos Ruiz Zafón könyvei mindig jól csúsznak.
Melyik volt kölcsönkapott könyv?
Pucca barátom nyomta a kezembe Glasgow-ban a Howl's Moving Castle kötetet, ami egyébként az egyetlen angol nyelvű olvasmányom volt.
San Diego adta kölcsön a Manák trilógiáját.
Illetve két könyvet kaptam egyik munkatársamtól: Amit sohase mondtam el és A Jóbarátok-generáció.
Szórakoztató olvasmányban szerencsére nem volt hiány. Mégsem egy egyszerűen csak vicces könyvet mondanék a legvidámabbnak, hanem egy olyan kötetet, amelyen nagyon sokat kacagtam és szörnyülködtem egyszerre. Az Ez fájni fog valóban egy kissé fájdalmas olvasmány, hiszen nem fikcióról van szó, mégis annyira szórakoztató, hogy nyugodt szívvel nevezhetem a legvidámabbnak minden tragikus és drámai része ellenére is.
Melyik könyv volt a legszomorúbb?
Az utazó macska krónikája volt a legszomorkásabb olvasmányom. A főhősnek egyáltalán nem volt könnyű élete, így a kötet tele van drámával, mégis sikerült pozitív gondolatokkal megtöltenie. Ettől a könyvtől tehát nem lesz az ember vidámabb, de gazdagabb egy remek olvasmánnyal biztosan.
Melyik könyv volt a legizgalmasabb?
Ezzel nem fogok nagy meglepetést okozni, mert ez a harmadik alkalom, hogy éves értékelésben egy Brian McClellan kötetet magasztalok a legizgalmasabb olvasmánynak. Egyszerűen szeretem a fantasy könyveket és különösen szeretem a lőpormágusok világát. A legizgalmasabb olvasmányom tehát A birodalom haragja volt.
Melyik könyv volt a legromantikusabb?
A legromantikusabb hangulata a Mindig karácsonynak volt. Talán a hazai, ünnepi légkör miatt vagy mert egyszerűen aranyosak voltak ezek a karácsonyi románcok.
Vaják! Ó, igen, nagyon a Vaják! De erről már írtam egy korábbi szempontnál, így ide egy másik könyvet emelnék ki. Igazából hármat is tudnék mondani, de közülök, csak egy áll jelenleg 93%-on a Moly statisztikájában. Így a leginkább túlértékelt könyv szerintem az Ahol a folyami rákok énekelnek. Olyan sokan felmagasztalták ezt a könyvet, pedig nagyon lassú tempójú, meglehetősen hiteltelen és a vége konkrétan felháborító. Nincs ugyan benne a 2020-as top 3 legrosszabb olvasmányomban, de a top 5 legjobban sem, így nem értem ezt a magas százalékot. Számomra ez a könyv közepes élményt nyújtott.
Melyik könyvet értékelik alul?
A Halálom után felbontandó kissé alul van értékelve. A Moly statisztikájában jelenleg 82%-on áll. Ez egyáltalán nem rossz, de összehasonlítva azon könyvekkel, amelyek nem tetszettek idén, meglepően alacsony ez a szám. Oké, a történet nem bonyolult, kissé sablonos is, de összességében egy kedves és szórakoztató könyv. Olyan könnyed kikapcsolódás, ami nem árt senkinek. (Ellentétben a Papír hercegnővel, ami merő borzalom, mégis 87%-on áll...)
Ez igazán nehéz kérdés, mert olyan sok szép borítóval találkoztam. A legszebb címet ezért egy sorozat harmadik részének adom, mert a korábbi kötetek borítóihoz képest kifejezetten szépre sikerült. A legszebb borítójú könyv ezért legyen a Lidércnyomás.
Melyik volt a legnagyobb csalódás?
Még mindig a Vaják! Oké, túllépek rajta, mert csalódásból akadt sajnos bőven. Egy azonban jobban fájt a többinél (természetesen a Vajákot nem számolva), ez pedig A szakadék. Ez a könyv egy förtelmes lezárása egy egyébként jól indult történetnek. Amennyire kedveltem az első részt (a Halhatatlan 2014-es évértékelésemkor a legjobb olvasmányaim között szerepelt), annyira utáltam ezt a harmadik részt. Hatalmas nagy csalódás volt.
Melyik könyv volt a legnagyobb meglepetés?
A legnagyobb pozitív meglepetés az Örökölt sors volt. Nem gondoltam volna, hogy ennyire le fog kötni egy ismeretterjesztő pszichológiai könyv. Kellemesen csalódtam.
Hány új sorozatba kezdtem bele?
Nyolc új folytatásos történetbe kezdtem bele. Mentségemre legyen szólva, hogy akad köztük olyan, amelyet be is fejeztem év végéig és olyan is, amelyet biztosan nem fogok folytatni.
Hat sorozatnak sikerült a végére érnem.
Heroikus küzdelemben legyűrtem a Vaják sorozat mind a 7 részét (Nem, a kiegészítő kötetről még hallani sem akarok.), hasonló küzdelemben befejeztem a Halhatlan-trilógiát a már említett legnagyobb csalódást okozó kötettel, illetve a már szintén emlegetett Manák trilógiát is végigolvastam.
Aztán befejeztem Az északi erdő legendája trilógiát A boszorkány éjszakája című kötettel. Lezártam az Iskolák versenye első trilógiáját az Emlékezz rám kötettel. Illetve végigolvastam az Ős könyve trilógiát is. Ez azért nem egy rossz arány.
Ezt az 56 könyvet olvastam 2020-ban. Nem mondom, hogy remélem, hogy jövőre is ilyen sokat fogok olvasni, mert az azt jelentené, hogy továbbra is állandóan otthon vagyok. Viszont, ha a következő év is ilyen megpróbáltatásokkal teli lesz, legalább tudni fogom, hogy olvasási szempontból mégsem lesz rossz év.
Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése