Natural Smile: Vallásos Róma / 2

2014. szeptember 1., hétfő

Vallásos Róma / 2

Ebben a bejegyzésben egy kifejezetten érdekes látnivalóról, az Angyalvárról szeretnék írni.

Ez lényegében egy múzeum/galéria és kilátó egyben, ám mivel a Vatikánhoz tartozik és a nevéből is adódóan tele van angyalokkal, vallásos témában a helye.

Amit érdemes róla tudni:

- a Vatikán egyetlen városfalon kívüli épülete

- Hadrianus császár mauzóleumának épült

- középkorban pápai erődként szolgált és Szent Mihályról nevezték el

- egy ideig börtönként is működött

- ma a Museo Nazionale di Castel Sant'Angelónak ad otthont

- az épület 7 emeletes és legfelső szintjéről (Terrazzo dell'Angeló) csodálatos kilátás nyílik a városra és a Szent Péter-bazilikára

- a várhoz vezető gyaloghidat (Ponte Sant'Angelo) angyalszobrok vigyázzák

Az épület messziről is elég impozáns, a folyó partjáról azonban még szebbnek tűnik, főleg ha a látogató az angyalhíd felől közelíti meg.

A belépő nem olcsó, ám cserébe egy érdekes, többször átalakított épületet lehet bejárni, sok angyalos festményt megcsodálni és szűk lépcsőkön fölmászni az exerőd tetejére, ahonnan gyönyörű a kilátás.

Kényelmesen körbejártuk mindegyik szintet, ki-kinéztünk a folyóra, hogy lássuk, milyen magasan is vagyunk és elámultunk a vastag falakon. Nagyon hangulatos itt bóklászni.

Az épületben lévő múzeum szintén több szintből áll. Van egy galéria, ahol vallási témájú képeket lehet megcsodálni (Ennyi Mária és a kisded képet egy sorban ritkán látni, pedig ez az egyik legkedveltebb festészeti téma.) többek között angyalokról.

Kedvelem az angyalokat, út közben alig vártam, hogy feljussak Mihály arkangyalhoz a csúcsra, így nekem nagyon tetszett ez a kiállítás. Volt itt mindenféle angyal a pufók puttóktól a fénylő nőies alakokon át a bosszúálló harcos angyalokig. Angyalrajongóknak ez tehát igazi paradicsom.

A festményeken kívül történeti jellege is van a várnak. Egyrészt ágyúkkal imitálják a korábbi erőd szerepet, másrészt van egy régi könyvtár rész is, ami meglehetősen díszes és be van bútorozva abból az időkből, mikor a pápa udvartartásának tartották fenn és két terem a 20. századi Olaszországba is enged egy kis bepillantást. Utóbbi a hadviselésre fókuszál és az egyik terem közepén egy hatalmas üvegvitrinben zsebórák tucatjai függnek a levegőben. Nagyon tetszett, remek hangulatot adott a kiállításnak.

Az Angyalvár legnagyobb bája azonban ( természetesen az angyalok mellett) a kilátás.

Sajnos borongós időt fogtunk ki, néhány felhő eltakarta a látnivaló egy részét és a fényviszonyok sem mindig kedveztek a fényképezésnek, de így is csodálatosnak találtuk.

Összességében tehát megérte megnézni és csak biztatni tudok rá mindenkit. Angyalrajongóknak kötelező.