A borító ismét tökéletesen illik a cselekményhez, illetve elárulja, hogy itt most kevés titán lesz.
576 oldal, vagyis pont akkora, mint az előző rész, csinos kis féltégla.
Fülszöveg:
"Ősidők óta az emberi faj uralta a világot. Egy évszázaddal ezelőtt azonban a titánok érkezésével minden megváltozott. Ezek a bizarr, óriási lények elsöpörték a civilizációt, és pár ezer embert leszámítva mindenkit felzabáltak. A túlélők kolosszális falakat emeltek, és azóta is ezek árnyékában élnek. Azonban már a falon belül is vannak titánok… nem is beszélve a rejtőzködő ellenségekről.
A Felderítőosztag végrehajtotta a lehetetlent: visszaszerezték elrablóitól Erent, ám rettenetes árat fizettek érte: veteránjaik java elhullott, harcosaik többsége lesérült, maga a parancsnokuk is brutális sebesülést szenvedett el, miközben a támadóknak sikerült meglógnia a falon kívülre. Erwin ellenségei a falon belül se várakoztak sokat, azonnal mozgásba lendültek. Az összeesküvés szálai egyenesen a királyi udvarba vezetnek, célja pedig nem kevesebb, mint örökre megszabadulni a kényelmetlenné vált, folyton kíváncsiskodó felderítőktől. Hange, Levi és Erwin őrült hazárdjátékba fog, Erennek és társainak ezúttal nem titánokkal, hanem az eddig általuk védelmezett emberekkel gyűlik meg a baja, és ha a vakmerő terv kudarcba fullad, mindnyájukra az akasztófa vár."
Ez bizony egy átvezető kötet annak minden pozitív és negatív tulajdonságával. A borító és a fülszöveg nem árul zsákbamacskát, ebben a részben gyakorlatilag nincsenek titánok. A főhős, Eren pedig már megint háttérbe szorul. Mindez probléma a történet szempontjából? Egyáltalán nem, oka és célja van ennek a kötetnek. Az azonban már más kérdés, hogy az olvasási kedvet milyen irányba befolyásolja.
Az előző részekben rengeteg kérdés felmerült, és viszonylag sok időt töltöttek a szereplők titánok által uralt vagy ostromolt területeken. Szóval logikus, hogy mindezt árnyalni kell, ezért ebben a kötetben kizárólag a falon belül mozognak a karakterek, és az emberek "békés" világát és berendezkedését boncolgatja a cselekmény. Világépítés szempontjából szükséges egy ilyen politikai intrikákról szóló kötet. Ez ugyanis az, itt ember küzd emberrel, és felbukkan benne minden lehetséges forma a puskáktól a zsaroláson át a nyílt árulásig. Aki tehát egyébként kedveli a politikai konfliktusokat, ezt a részt különösen szeretni fogja.
Bizony, kedves olvasóm, jól érzed, itt jön a de. Méghozzá egy teljes mértékben szubjektív de: De engem ez nem annyira érdekel. Én ezt a sorozatot a kegyetlen, titánokkal teli világa miatt olvasom. Rengeteg dolog foglalkoztat a titánokkal és a fallal kapcsolatban. Az előző kötetet azért faltam be pár nap alatt, mert ezt a kíváncsiságomat kielégítette. Most viszont rágódtam és rágódtam a könyvön, mert nem érdekelt, hogy a hatalom milyen bűnözőket uszít a főszereplőkre. Kicsit untam, hogy Eren a főhős, mégis folyton úgy cipelgetik őt jobbra és balra, mint egy csomagot. Krista, akarom mondani Historia szála is még mindig teljesen ködös, mert hiába lengették be korábban, ez a csaj bizony annyit tud a titánokról, mint mi olvasók, a nagy semmit. Igen, Levi menő, mert nem csak a titánok, hanem az emberek seggét is szét tudja rúgni, de ez senkit sem lep meg. A kis alvilági barátja pedig, nos feldobott egy izgalmas labdát, de már olyan sok van a levegőben, hogy alig látszik a többitől. Az pedig, hogy ki uralkodik a maroknyi emberiség fölött, teljesen hidegen hagyott, mert mint korábban már írtam, nem a politikai berendezkedéséért olvasom ezt a sotozatot.
Közben persze tudom, hogy a szerző, miért így alakította a cselekményt, tudom, hogy ez is érdekes és izgalmas, és összességében szépen gyarapítja a történet velejét, csak jelenleg finnyás olvasó vagyok, nem erre vágytam.
Tehát senki se értse félre a nyafogásomat, ez a kötet is izgalmas, pörög benne az akció bőven. Az erőszak sem maradt ki, csak klasszikus emberek által elkövetett véres tettek vannak benne, ami egyébként ugyanolyan kendőzetlenül van megrajzolva, mint a titánok zabálása. Az információk továbbra is cseperegnek, és már megint egy őrjítő függővég a kötet lezárása.
Összességében tehát ez egy átvezető kötet. Akinek eddig tetszett a sorozat, semmiképp se hagyja ki. Aki pedig még vacilál, hogy belekezdjen-e ebbe a véres mangába, nos, ha kedveli a politikai intrikákat, mindenképpen, mert ez a kötet csak erről szól.
Kiegészítés:
A hatodik kötet most jelent meg, friss és ropogós. Ez pedig egy remek hír, nagy köszönet a kiadónak a hihetetlenül gyors munkáért! Természetesen hamarosan el fogom olvasni, viszont előtte be szeretném iktatni a kiegészítő kötetet, Attack on Titan: Bármi áron. Ez az előzmény kötet Levi és Erwin múltját veszi górcső alá. Az ötödik rész lelassulása után épp ideális lesz, mert van egy olyan sejtésem, a hatodikban ismét maximumon fognak pörögni a titánok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése