2016. július 19., kedd

Egy naplógyilkosság naplója XVII.

mirelit naplólap
Ha krimifilm készülne naplógyilkosságomról, akkor ez a merénylet lenne az utolsók egyike. Hiszen hogyan is lehetne máshogy tárolni egy naplótetemet, mint lefagyasztva?
Az egyetlen bökkenő csak az, hogy a fagyasztás inkább megőrzi a könyv állagát és nem pusztítja tovább, ami gyilkosság esetében pont a cél lenne. A tapasztalat tehát a következő: ha lefagyasztasz egy naplólapot és bent hagyod a fagyasztott húsok és zöldségek között egy teljes éjszakára, kissé merev lesz, de sértetlenül kerül majd elő. Akár vissza is lehet ragasztani a könyvbe, ahogy én is tettem.

A kitépett, ám még mindig használható lapokon kívül más dolgokat is lehet ebben a naplóban gyűjtögetni. (Erre korábban már több példát is hoztam.) Most épp anyagmintákat gyűjtögettem, amelyeket nagymamámtól kértem. Nála mindig minden szükséges kellék fellelhető, ahogy szerintem a nagyik fiókjaiban általában.


Jó pár merénylettel korábban, már mutattam példát a matricagyűjtésre. Most egy kifejezetten speciális gyűjtést hoztam, mivel a feladat szerint gyümölcscímkéket kellett gyűjtenem. Elsőre könnyűnek tűnik a feladat, de a mai gyümölcsök közül csak nagyon kevésen van matrica, hiszen a többséget fóliába csomagolják. Így nem is lett nagy ez a gyűjtemény...

No, de nem csak ilyen "kedves" dolgokat lehet gyűjtögetni, hanem kissé bizarr gyűjteményt is össze lehet hozni. Például, ha az ember összegyűjti a zsebpiszkokat...


Ha már piszkok, a naplót be is lehet koszolni:


Zárásnak egy újabb alternatív művészi technikát hoztam. A feladat szerint különféle tintába mártott dolgokkal kellett rajzolni idióta vonalakat. Ehhez fogtam egy üveg tintát (szerencsére szeretek tussal rajzolni, így volt otthon) két műanyag kanalat és a tustollamat. Aztán elkezdtem firkálni. Senki se kérdezze meg, mi akart lenni, mert gondolkodás és mindenféle koncepció nélkül húztam ezeket az idióta vonalakat.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése