Mozgóképek IX.

Június eleje van, ami azt jelenti, hogy:

- vizsgaidőszak (Pfúj! Ezek az államvizsgatételek valami förtelmesek.)

- nyár (Legalábbis a naptár szerint, időjárás alapján inkább ősznek mondanám.)

- elolvasandó regények szaporodása a polcomon

- és újabb filmes rovat

Ebben a hónapban sem volt túl sok időm képernyőt bámulni, így csak 4 filmet hoztam, csupa-csupa akciófilmet meg egy kakukktojást. Lássuk!

Vasember 3

"A pimasz, ámbár zseniális milliomos szuperhős Tony Stark, vagyis Vasember olyan ellenséggel találja magát szemközt, aki nem ismeri a lehetetlent. Stark szerencsére úgy dönt, felveszi a kesztyűt és titokzatos ellensége nyomába ered, a küzdelem azonban minden tekintetben próbára teszi.Vasembernek nincs más választása, meg kell óvnia a számára legfontosabbakat, és a túlélés (valamint a világ épsége) felszerelésén, találékonyságán és ösztönein múlik. A küzdelem során talán végre megtalálja a választ is az őt oly régóta kísértő kérdésre: vajon a páncél teszi az embert, vagy az ember teszi a páncélt?!"

 Csalódás volt. Sokkal viccesebbre és izgalmasabbra számítottam a nagy felhajtás miatt. Ehelyett azonban kaptam egy nem különösebben érdekfeszítő sztorit, csipetnyi milliárdos egót és olyan végkifejletet, hogy nem tudtam eldönteni, sírjak vagy szitkozódjak. Utóbbi csúnya szokás, a könnyeimet meg nem adom könnyedén, így maradtam a duzzogásnál. 

Muszáj volt női terminátort csinálni az amúgy is bosszantó főhősnőből? És Tony mikor lett ilyen nyafka? Eddig alkoholba fojtotta bánatát, ami passzolt a hatalmas arcához, most meg depizik a sarokban...

Oké, túlzásba estem, elismerem, de ez akkor is csalódás volt.

Csak elvetemült rajongóknak ajánlom, ők talán élvezni fogják.

A csodálatos pókember

"Peter Parker gyerekkorában veszítette el a szüleit, a nagyszülei nevelték fel. A magányos tini szeretné megtalálni önmagát, és szeretné elnyerni Gwen barátságát. Amikor Peter megtalálja apja régi aktatáskáját, különös titokra bukkan benne. Nyomozni kezd, és a szálak apja egykori üzlettársához vezetnek. A tudós különleges gyíkkivonattal kezeli magát, ám szörnyszülötté válik. Peter nem tehet mást, használni kezdi különleges képességeit, hogy Pókemberként legyőzze. Steve Ditko és Stan Lee képregénye nyomán."

Pókember a kedvenc szuperhősöm. Óvodában egyszer Pókembernek öltöztem. Minden normális lány királykisasszony szeretett volna lenni, én meg egy emberi nyolclábú. 

Persze a rajongásom oka a rajzfilm, amit vagy hatszor néztem végig, így bár az első mozifilmváltozat nem teljesen nyerte el a tetszésemet, különösebb problémám sem volt vele. A második és harmadik részt viszont már nehezen nyeltem le. Épp ezért tartottam az új filmváltozattól. Nem akartam tovább rombolni a bennem élő rajongó lelkivilágát. Csakhogy annyian dicsérték és a Vasember trauma után szükségem volt pozitív hőslöketre, így mégis megnéztem.

Milyen jól tettem! Ez a feldolgozás messze jobb, mint az előző. Jobban ragaszkodtak az eredeti figurához (lásd pókháló) és Andrew Garfield is jobban hozta Peter Parker személyiségét. Persze így sem tökéletes, hiányzott Pókember szarkazmusa, mert ő igazán nagy arc és olyan beszólásai vannak, hogy az ember hátast dob tőle. Ettől függetlenül meleg szívvel ajánlom minden pókrajongónak.

Rurouni Kenshin

"A Boshin-háborúban, illetőleg a Toba-Fushimi csatában rettegett gyilkosként elhíresült Hitokiri Battousai a Meiji éra beköszöntétől kezdve mások megsegítését tűzi ki céljául, mégpedig úgy, hogy nem öl. Rurouni Kenshin néven bolyong, amikor 10 évvel a harcok lezárulta után találkozik egy lánnyal, Kaoru-val, akinek muszáj segítenie, mert a környéken ólálkodik egy Hitokiri Battousai, valamint egy minden gátlástól mentes ópiumgyáros is."

 Tovább bővítve a jó ügyért harcoló férfiak táborát, itt van Kensin, Takeru Sato által életre keltve, és egy nagyszerű filmadaptáció.

Kicsit tartottam tőle mert az élőszereplős filmek általában sántítanak itt-ott. Nem lehet hús-vér emberekkel megcsinálni sok olyan dolgot, amit rajzolt figurákkal igen. A Kensin manga pedig ez a kategória.

A készítők előtt azonban most fejet hajtok. Csupa érthető dolgon változtattak, ami nem szúrt szemet. A főbb mozzanatokat pedig látványos harcjelenetekkel tűzdelték tele gyönyörű zenei aláfestéssel. 

A legnagyobb erőssége szerintem mégsem a forgatókönyv vagy a látványvilág, hanem a színészek. 

Takeru Sato mint Himura Kensin

Csak rá kell nézni Takerura, tökéletes. No, nem csak a szép arcára, a ruhájára és a hajára gondolok. (És még egyesek azt mondják, a japán fiúk nem helyesek. Hát, én csak olvadoztam a gyönyörűségtől.) Nagyon jól adja a bohókás vándor és a hidegvérű gyilkos kettősségét. Bár az én ízlésemnek lehetett volna több a vándorból. Túlságosan szomorúnak találtam a mangához képest és ez rányomta a bélyegét az egész filmre. Persze biztos ez volt a cél, inkább a drámára gyúrtak, mint a poénokra. A harcjelenetek koreográfiája pedig, mint már mondtam, igazán jól sikerült. Tényleg el lehet hinni, hogy egy legendás szamuráj ugrál a képernyőn, nem csak egy srác katanával. (Kensin esetében szakabatóval, de ez most igazán részletkérdés.)

Kensin, Jahiko, Kaoru

Mielőtt azonban úgy tűnne, lányos rajongásom csak Takeru szép szeméért van, meg kell jegyeznem, a többi szereplő is ennyire el lett találva. 

Szanoszuke és Jahiko is mintha a mangából lépett volna ki, a negatív hősök pedig kellően borzongatóra sikerültek. Egyedül Kaoruval voltak problémáim, ő sokkal erősebb jellem, mint amilyennek itt mutatták.

Gondolom, a rajongói dicshimnuszból mindenki észlelte, bár nem tökéletes, nagyon jónak találom és csak ajánlani tudom. Aki olvasta a mangát vagy látta az animét, nem hiszem, hogy csalódna. Aki pedig még nem ismeri Kensint, kezdheti akár ezzel a filmmel is.

Nem csak a főszereplő bűvölt el, hanem ez a dal is. Beleszerettem.

Egy különc srác feljegyzései

"A Stephen Chbosky hatalmas sikerű regénye nyomán készült Egy különc srác feljegyzései főszereplője az elsős gimnazista Charlie (Logan Lerman), aki mindig a partvonalról szemléli az eseményeket - egészen addig, amíg szárnya alá nem veszi két belevaló felsőbb éves. A szép és szabad szellemű Sam (Emma Watson) és vakmerő mostohabátyja, Patrick (Ezra Miller) révén Charlie új barátokat szerez, megismeri az első szerelmet, az ébredező szexualitást, féktelen bulikra és a Rocky Horror Picture Show éjféli vetítéseire jár, és közben a tökéletes dalt is keresi."

A kakukktojás a sok akciófilm között.

Ha már elmondtam, hogy Pókember és Kensin rajongó vagyok, közlöm, a kedvenc színésznőm Emma Watson. Ez után cseppet sem meglepő, hogy megnéztem Egy különc srác feljegyzéseit.

Nem voltak elvárásaim (tényleg Emma miatt néztem meg), így pozitívan csalódtam. 

Könyvadaptáció, ám a könyvet még nem olvastam. A sztori ismerős, hiszen már sokszor feldolgozták az iskolai beilleszkedés problémáit, ez mégis kicsit más mint a többi. Kicsit kiszámíthatatlanabb, kicsit furább, kicsit különc. Hol nagyon vicces, hol szomorú megtartva az egyensúlyt. Én nagyon jól szórakoztam rajta, no meg Patrick őrült karakterén. 

Ajánlom azoknak, akik nehezen illeszkednek be, akiknek gondot okoz a barátkozás, hátha felbátorodnak tőle.

Ennyi volt a múlthavi filmes csokor, jöhet az értékelés a megszokott tízes pontozás szerint:

Rurouni Kenshin                          ->    10

Egy különc srác feljegyzései         ->     9

A csodálatos pókember               ->     8

Vasember 3                                 ->     6

Még egy kis Kensin a végére, mert szeretem és kész.