Repeta

Képregényhez volt kedvem, és ezt a kötetet találtam a könyvtárban, amiről egyébként kifejezetten jó kritikákat hallottam.

A védőborító érdekes, mivel ez egy nagyobb méretű, kemény kötéses könyv, amit nem teljesen fed a védőborító. (A mellékelt képen a piros rész a védőborító, a kék pedig a kemény kötés, ami felül kilóg.) Érdekes nyomdai megoldás, de egyébként igényes darab 328 színes lapjával.

Fülszöveg:

"Katie ​sínen van: tehetséges fiatal konyhafőnökként már jól menő éttermet visz, és éppen a következő, még jobb hely nyitásán dolgozik. De az új éttermen mintha átok ülne, és Katie élete lassacskán romba dől.
De jó lenne ilyenkor egy második esély! Vagy több?
Katie szerencséjére egyik éjjel megjelenik egy rejtélyes lány, egyszerű utasításokkal, hogy miként is kezdheti újra a dolgokat:
1. Jegyezd fel a hibád
2. Egyél meg egy gombát
3. Feküdj le aludni
4. Kelj fel új emberként
Ennyi az egész! A rossz dolgok meg sem történtek, és Katie megpróbálhat szembemenni a jövővel, és helyrehozni, ami félrecsúszott.
Azonban egy nagy fióknyi varázsgomba birtokában ellenállhatatlan kísértést érez, hogy az életét ne csak jobbá, hanem egyenesen tökéletessé tegye. Csak hát ezt nem lenne szabad. Katie pedig hiába lázadozik a szabályok ellen, azok megsértése beláthatatlan következményekkel jár…"

 Olvastam már a szerzőtől, így stílusban tudtam, mire számíthatok, mégis meglepett kicsit. Na, nem a grafika, mert az meglehetősen jellegzetes, egyszerű, de letisztult és helyenként nagyon hangulatos. Hanem maga a történet lepett meg.

Valószínűleg azért, mert többen dicsérték, kicsit magasak voltak az elvárásaim. Képregényekben általában azt szoktam kapni, amit várok, vagy ha a történet gyengébb is, a grafika kárpótol érte. Csakhogy most a cselekménnyel akadt néhány olyan problémám, amelyen nem tudtam maradéktalanul átlépni.

Az alapötlet kreatív, tetszett a házi szellem és varázsgomba kombinációja, és értem, mit akart velük kifejezni a szerző, de nem tetszett ennek megvalósítása. A történet ugyanis eléggé darabos. Sokat szeretett volna a szerző belezsúfolni, de ez csak egy kötet, vagyis nem elég a terjedelem egy alaposabb kifejtésre. Talán, ha minden egyes "változat" (aki olvasta, tudja itt mire gondolok) kapott volna egy képregény füzetkét, jobban átéreztem volna. Így viszont volt, hogy egy vagy legfeljebb két oldalra lett beleszuszakolva a módosítás, ami nekem kevés volt. Kevés, hogy átérezzem az új szituációt, kevés, hogy értsem, miért akar a főhős már megint azonnal változtatni valami látszólag apróságon.

Sajnos a karaktereket is ugyanilyen kifejtetlennek éreztem. A főhősön kívül egyedül Hazel volt több egyszerű díszletnél, a többiek olyanok voltak, mint a statiszták egy filmben, szükség van rájuk, de nem sok vizet zavarnak. A szerelmi szál pedig maga volt a káosz. Max karaktere volt a legkevésbé kidolgozva, pedig elvileg ő volt a nagy szerelem. Csakhogy sokkal jobban értettem Katie és Andrew kapcsolatát, mint azt, ami Max felé húzta. Ráadásul az egyre furcsább módosításokkal egyre távolabb és távolabb kerültek egymástól, így reméltem, hogy egy szép elengedés lesz a végkifejlet. Nos, tévedtem.

A történet lezárása számomra felemás. A mágikus szál szépen el lett varrva, kedves volt és kellemes. Viszont, ami Katie életvezetését illeti, sután gyorsan lett furcsán boldogan befejezve. A narráció és főhős párbeszédeit pedig nem tudom eldönteni, hogy szórakoztatónak vagy idegesítőnek találtam. Talán egyszerre mindkettő.

Összességében tehát nem igazán értem, miért lett ez a képregény ennyire népszerű. Nem volt rossz, de kiemelkedően jónak sem mondanám. Számomra közepes élményt nyújtott. Tetszett a grafika, de a történetvezetés már nem annyira.

Azoknak ajánlom, akik egy igényes, színes képregényt szeretnének forgatni és nem zavarja őket, ha kissé elnagyolt a történet. Aki viszont részletesebb kifejtésekre vágyik, keressen egy többkötetes képregényt.