Egy könyvmoly naplójából XIV.

Idén is hullámokban érzem a karácsonyi hangulatot. Hol elkap az ünnep szelleme és élvezem a karácsonyi fényeket, a csípős hideg időjárást és a süteményillatot, hol úgy érzem, ez is egy olyan nap, mint a többi. Egy kis hóesés biztosan segítene...

No, de mégis csak ünnep van, méghozzá a számomra legkedvesebb az évben, így elkél egy karácsonyi bejegyzés. Szóval ünnepi helyzetjelentés következik.

Mióta az eszemet tudom, hasonló a karácsonyi menetrend. Szenteste otthon, szűk családi körben, másnap tágabb családi körben ismétlés, aztán egy kis rokonlátogatás és beiktatok egy estét barátokkal. Van ebben a megszokottságban valami könnyed és természetes.

Csakhogy, ahogy felnőttem, szerte a világban szereztem barátokat az ünnep egyre megosztottabb lett. Már nem lehet egy-két nap alatt letudni mindent, hanem egy hosszabb folyamattá vált az ünneplés kisebb körökben. Így jár az, aki két városban is otthon van.

Nekem a Karácsony ezért nem tegnap este, hanem a hét elején kezdődött.

karácsonyi képeslapok

Kedden talpig karácsonyban mentem dolgozni. (Igen, van vicces és piros karácsonyi pulcsim.) Gondoltam, megadom a módját az irodai karácsonynak és december közepén úgyis csak a kollégák látnak, ők meg már megszokták bohókás ruhatáramat. Azonban, valahányszor így gondolkodom, befut legalább egy protokollvendég, aki pislog nagyokat, mikor meglát. Nos, most is ez lett a helyzet. "Merry Christmas!" felkiáltással fogadtak a svájci vendégek, akik ráadásul nem is ünneplik ezt az ünnepet...

Közben a postás szorgalmasan hozta a képeslapokat. Applequeen barátom volt az első (bal szélső képeslap), akivel egy karácsonyi mozizást is beiktattunk, miután neki is szereztünk vicces karácsonyi pulcsit.

Aztán N. barátomtól is megérkezett a klasszikus lap (jobb szélső) és Csikoszokni levele is időben ideért (középső lap) a szép matricákkal együtt. 

Sajnos, a molyos képeslapozásról idén lemaradtam. Könyvmolyságom ugyanis ebben az évben picikét megcsappant. Mikor pedig könyvet kinyitni nincs időm, a könyves oldalon sem vagyok aktív, így lekéstem a jelentkezést.

No, és hogy miért nem volt mostanában elég időm olvasni, mert a hétvégéken cseppet elfoglalt lettem. Hétköznap pedig munka és nyelvtanfolyam mellett csak éjjel tudta olvasni.

Elfoglaltságom oka San Diego, akivel mindent bevetettünk, hogy elkapjon minket a karácsony szelleme.

mini karácsony

Elmentünk Bécsbe megnézni a Karácsonyi vásárt (beszámoló ITT olvasható), elkísért ajándékgyűjtő körutamra (és nyugtatott, míg a harmadik kilométeres sorban álldogáltunk bosszantóan sokáig...) és elvitt korcsolyázni.

Mindezt megkoronázva pedig kitűztünk egy napot a közös, mini karácsonynak. 

Szóval sötétedéskor elmentünk a Vörösmarty térre megnézni a hazai vásárt. Fura, de jobban tetszett, mint a bécsi, mert sokszínűbbnek tűnt és kicsit kisebb volt a tömeg. Megkaptam a Starbucks-os ünnepi kávémat (Toffe Nut Latte nyamm!), ő pedig az ünnepi forralt bort és pont időben sétáltunk át a bazilikához, hogy elcsípjük a fényjátékot. Aztán, mikor kellően fázni kezdtünk, hazafelé vettünk egy hatalmas málnás kürtös kalácsot. Ez a finomság került az ünnepi asztalra az adventi koszorú, két nagy bögre forró tea, egy pohár bor és a mini karácsonyfa mellé. A hangulatról rengeteg gyertya és kellemes télies zene gondoskodott. Ennél több nem is kellett, elkapott minket az ünnepi hangulat.

ajándékom

Oké, a fa alá került még két kis csomag, mert ez a gesztus illendő és ad egy kis pluszt. A plusz abban rejlik, hogy a csomagok tartalma alapján eléggé kiismertük már egymást. A személyes apróságok után egyszerűen jó volt megállapítani, hogy ez az ünnepi hangulat az, amit kerestünk.

Az ilyen esték azonban nem tartanak örökké, így ünnepi hangulatom kissé visszaesett, amin csak mézeskalácsokat sütve tudtam segíteni.

Nekem a sütés és az esti takaróba burkolózás egy könyv és forró tea társaságában pont úgy a karácsony része, mint a fa.

Aztán persze hivatalosan is eljött az ünnep és most családommal töltöm a megszokott napokat. Rokonok jönnek, rokonokhoz megyek. Barátokkal találkozom, vagy ha ez nem kivitelezhető, üzeneteket váltok velük és megteszem azt, amire végre van időm, olvasok.

Úgyhogy az ünnepeket olyan nyugisan fogom tölteni, ahogy szeretem és persze azokkal, akiket szeretek. Hiszen erről szól ez az egész. A hangulatról, a személyes kapcsolatokról és a nyugalomról, amit ki egy finom süteményben, ki egy pohár italban, ki egy jó könyvben talál meg.

Boldog Karácsonyt minden olvasómnak!

Gideon is üdvözletét küldi a karácsonyfa alól!