2016. december 3., szombat

Mozgóképek LI.

Novemberben cseppet elhanyagoltam a blogot. Ennek két összefüggő oka van. Egyrészt, hogy kicsit összesűrűsödött az életem megoldandó problémákkal és beosztandó kevés szabadidővel. Igyekszem megtalálni az egyensúlyt, de néha sajnos aludni sem ártana... Ebből következik, hogy olvasásra sem jutott elég időm, ami meg is látszik a blogbejegyzések számán. Ezen decemberben igyekszem változtatni.
Azonban, mivel filmes barátokkal vagyok körülvéve és a moziba járás a szociális életem szerves része, ez az egyetlen olyan hobbim, amire bőven jutott időm.
Háromszor jártam moziban, az egyik filmről külön bejegyzést is írtam: Érkezés. Mellettük egy filmet sikerült otthon kényelmében megnéznem, plusz hármat San Diego kanapéján, de utóbbiak (Bazi nagy francia lagzik, Így neveld a sárkányodat, Underworld) nem számítanak, mivel korábban már láttam őket. Szóval ebben a bejegyzésben 3 filmről fogok mesélni.

Colonia
"A Colonia című dráma főszereplői, Lena (Emma Watson) és Daniel (Daniel Brühl), egy német pár szörnyű események részesei lesznek az 1973-as chilei puccs után, mely Salvadore Allende elnök megbuktatására irányul. A puccs egyet jelentett Augustus Pinochet felemelkedésével. Danielt foglyul ejtik a Pinochet által felállított titkos rendőrség, a DINA emberei, és a Colonia Dignidad nevezetű helyre hurcolják. Lena egy lelkész segítségével a férfi nyomára bukkan, hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy a kolónia egy rettenetes fogolytábor, ahol borzasztó kínzásoknak vetik alá a rabokat."
Emma Watson meglehetősen megosztó színésznő ismerőseim körében, én azonban szeretem. Nem mondom, hogy tökéletes, szóval Bonddal ellentétben nem feltételezem, hogy az iránta viseltetett ellenszenv puszta féltékenység, de egyáltalán nincs problémám vele, sőt kifejezetten érdekelnek a filmjei. A valós események által ihletett filmek pedig különösen érdekelnek, így igazán kíváncsi lettem erre a kolóniára.
Maga a történet nem üt nagyot, nincs benne megdöbbentő csavar és pont annyira szenvedős, amennyire a helyzet megköveteli. Az akciót finoman adagolták a készítők és a szerelők is szépen felvonultatták egy diktatórikus szekta jellemző karaktereit. Szóval a film oké volt. Aztán vége lett. Aztán jött a plusz információ, hogy a valóságban mi történt és jött az, amiért ez a film készült. Megdöbbentő, hogy a hetvenes években megeshetett ilyesmi. Megdöbbentő, hogy bár a világ tudott róla, semmi hatása nem volt. Megdöbbentő, hogy gyakorlatilag ma is megeshet, ha a körülmények úgy adódnak.
Szóval, bár maga a film nem nagy szám a többi hasonló témájú film között, a valós alaptól felértékelődik. Cseppet sem bántam meg, hogy megnéztem, mert általa azon kevesek közé kerültem, akik tudják, mi történt Chilében. Bátran ajánlom mindenkinek, akinek kíváncsiságát felkeltette Chile nem épp könnyű közelmúltja.

Legendás állatok és megfigyelésük
"Göthe Salmander (Eddie Redmayne) professzor, a bűvös fenevadak és bestiák szakembere New Yorkba érkezik. A muglik között bujkáló varázslók és boszorkányok közösségének segítségével keresi a városban élő szörnyeket. És talán meg is találja őket...A Harry Potter-világ feltámad, a történet jó 70 évvel Potter születése előtt játszódik: a nézők a varázslatos kalandok közben a varázsvilág múltját is megismerhetik. "
Nagyon, nagyon vártam ezt a filmet. Egyrészt, mert szeretem J. K. Rowling varázsvilágát, másrészt, mert oda és vissza vagyok Eddie Redmayne kócos vörös tincseiért. A film címét adó picike könyvecskét természetesen olvastam és Applequeen barátommal hasonlóan lelkes társsal mentem el rá a moziba.
Imádtam! Imádtam a látványt, a hangulatot. Imádtam a szereplőket. Imádtam minden varázslatot és imádtam a varázslatos lényeket. Úgy elröpült a moziban töltött két óra, mintha hopponáltam volna az elejéről a végére és kedvem támadt az időnyerőmhöz folyamodni, hogy újra átélhessem.
Akarok egyet a zsebembe!
Ha varázsló lennék, pont olyan lennék, mint a főhős, az összes mágikus lényt begyűjteném. Mást sem csináltam a moziban csak sóhajtoztam utánuk és nagy önuralmamba telt, hogy ne kezdjek el vinnyogni "Milyen édes!" minden harmadik percben. Ide nekem azt a bőröndöt!
A film cselekménye meglepően egyszerű, de ez senkit sem zavar, mert kárpótlásul ott vannak ezek a csodálatos lények és a mellékszereplők. Igen, mellékszerelők. Hiába vagyok elfogult Eddie-rajongó, most egyértelműen a mellékhősök vitték el a vállukon ezt a történetet. A mugli és boszorkány szerelmi szál pedig rendkívül szórakoztatóra sikeredett. Plusz le a kalappal a készítők előtt, hogy megállták a nyilvánvaló Harry Potter párhuzamokat, de elrejtettek jó néhány utalást, amelyeket a szemfüles rajongók boldogan észrevehettek.
Szóval imádtam és csak ajánlani tudom. Aki szereti ezt a varázslatos világot és hangulatát, garantáltan nem fog csalódni. Ha pedig valaki szereti a cuki lényeket, mindenképpen nézze meg és ne aggódjon, ha olvadozni kezd, mert az összes nő ismerősöm ezt tette a moziban. (Na, meg persze én is.)

A szobalány
"A szobalány az 1930-­as évek Koreájában játszódik, a japán megszállás éveiben. Egy pénzéhes szélhámos felbérel egy ifjú zsebtolvajnőt, hogy egy japán úrnő szobalányaként férkőzzön annak a bizalmába, így segítve, hogy a férfi megszerezze a nő pénzét. A különösen csavaros történetben a két gyönyörű nő erotikus fantáziái szépen lassan valóra válnak, és a szerelmi háromszög résztvevőinek választaniuk kell, ki mellé állnak az érdekektől hemzsegő harcban."
Akartam külön bejegyzést írni erről a filmről, de meggondoltam magam. Nem írtam, mert ezt egyszerűen LÁTNI KELL. Rég nem láttam olyan filmet, ami ilyen csavaros, sokkoló és szórakoztató lett volna egyben. Zseniális alkotás, így már én is Park Chan-wook rajongójának vallom magam.
Nel és én már jó ideje vártuk ezt a filmet. Filmnapok miatt el is akartunk menni rá még a bemutató előtt, de sajnos nem sikerült. Szóval várnunk kellett kicsit, ám hála szerencsés lényünknek, a premier előtti vetítésre nyertünk is jegyet. Ezúttal mindketten, így gondoltuk csajos napot tartunk és a két plusz jegyre egy-egy barátnőt vittünk el. Én természetesen Applequeen barátomat invitáltam meg.
Szóval négy gyanútlan lány beült rá a moziba és döbbent, pislogott, nevetett egyszerre és együtt. Igazi élmény volt. Az élményt pedig fokozta a rendező kedves videóüzenete, amiben a film előtt köszöntötte a magyar nézőket.
Igen, nem véletlenül terelem a szót a körítéssel, mert véletlenül sem akarok elárulni egyetlen picike csavart sem, hiszen szentségtörés lenne. Ezért az élményt próbálom megragadni, hogy még több ember kíváncsiságát felkeltsem és még többen nézzék meg, mert látni kell.
A 18-as karika nem véletlen. Applequeen meg is jegyezte, ebben akkor most vagy szex lesz vagy gyilkosság. Mire rávágtam: "Vagy mindkettő!" Nos, nekem lett igazam, de még én sem gondoltam volna, hogy ennyire "felnőtt" lesz ez a film, szóval gyengébb idegzetűeknek csak óvatosan.
A látvány gyönyörű, a zene passzol és a szereplők remek munkát végeztek. Olyan precízen és tökéletesen van összerakva ez a film, amilyen precízen és tökéletes harmóniában lapulnak a japán úrnő fiókjaiban a kesztyűk. Mindezt pedig megdöbbentően szórakoztatóan teszi. Többször felkacagtunk és nem a kínosan sokat mutató erotikus jelenetek miatt, hanem, mert vicces volt. A rendezőnek remek humora van és ez tökéletesen átjön, ahogy a keleti mentalitás is. A csavaroktól pedig úgy el voltam bűvölve, hogy még most sem tudom, tényleg ennyire jó vagy csak álmodtam az egészet.
Többet azonban nem árulhatok el, mert ennek a filmnek minden képkockája meglepetés, ami egyszerre megdöbbentő, pirongató és kacagtató. Csak ajánlani tudom, de szigorúan 18 éves kor felett!

Értékelés:
A szobalány                                                          ->  10
Legendás állatok és megfigyelésük                      ->  10
Colonia                                                                 ->  9

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése