2017. január 21., szombat

Felnőni kiábrándító

Ez a képregény cseppet sem ért váratlanul. Egyrészt, mert a művész, Sarah Andersen képkockáit internetnek hála ismerem már egy ideje. Másrészt, mert a magyar megjelenése után az egyik könyvesboltban nézelődve egyszer már majdnem végiglapoztam. Tehát tudtam, hogy jó, vicces és nekem szól, ezért is örülök, hogy most végre nyugodt körülmények között tüzetesen átolvashattam (kétszer is).
Ahogy a borítón is látszik, képregényről van szó és mindössze 112 oldal, így nem igényel túl sok időt, ám annál többet ad.
Fülszöveg:
"Úgy érzed, kilógsz a sorból?
Szeretnéd kapcsolatépítéssel előremozdítani a karrieredet?
A felnőttkor olyan új, izgalmas kihívás a számodra, amire érzésed szerint teljesen fel vagy készülve?
Hát pfuj! Kérlek, tedd le ezt a könyvet!
Sarah Andersen, az elképesztően népszerű, ifjú brooklyni művész lezseren megrajzolt, tökéletesen célba találó rövid képregényei ugyanis nekünk, többieknek szólnak. Bemutatják, hogyan lehet teljes hétvégéket fenséges módon elszúrni az interneten, milyen elviselhetetlen kín egy jóképű sráccal kézen fogva végigmenni az utcán, vagy egész nap arról álmodozni, hogy végre hazaérünk és belebújhatunk a pizsamánkba. Más szavakkal: a modern kori fiatal élet horrorisztikus és kényelmetlen valóságát. Ja, és egyáltalán nem önéletrajzi mű. De tényleg!"
Ez a könyvecske rendkívül szórakoztató. Persze csak akkor, ha az ember szereti a képregényeket, egészséges önkritikával rendelkezik és érti az iróniát. Ha pedig a húszas éveiben járó nő, akkor biztos a siker.
A főhős ugyanis húszas éveit taposó hölgy, aki úgy érzi, felnőni nem is olyan klassz, mint hatévesen gondolta. Sőt, időnként rendkívül kiábrándító. Csakhogy attól, hogy valami nem egészen olyan, mint képzeltük, még lehet szórakoztató.
Ez tehát egy könyv csupa olyan problémáról, amellyel egy fiatal "felnőttnek" szembesülnie kell (főleg ha introvertált személyiség) és nyakon van öntve egy hatalmas vödör öniróniával.
Nem igazán lehet többet szólni róla, inkább olvasni kell. Ezért ízelítőnek hoztam néhány problémahalmazt, amivel ez a könyvecske foglalkozik és amitől gyakran úgy éreztem: 
"Hé, ez én vagyok!

Női gondok
Mivel a szerző és a főhős is nő, nem meglepő, hogy a könyv egyik központi és visszatérő motívuma a női lét kihívásai. Van itt minden a legalapvetőbb problémáktól (Például, hogy soha semmit sem találunk meg a táskánkban.) a titkos szokásokon át (Mint a melltartók szavatossági ideje.) a menstruációs nyűgökig.
Sarah nyíltan és őszintén mutatja meg mindazt, amitől a mai nő nő és amit általában nem kötünk a férfiak orrára. (Például, hogy miért nyúljuk le a ruháikat.)
Az ember lánya ezeket olvasva magára ismer és jókat kacag. Én legalábbis rettentően mulatságosnak találtam minden párhuzamot a rajzolt, kócos lánnyal.
Nőnek lenni nem mindig leányálom, de vigasztal a tudat, hogy ezzel mindenki így van és a tény, hogy így sosem unatkozunk.

Az élet apró kihívásai
Természetesen nem minden felmerülő probléma vonatkozik csupán a hölgyekre. Az élet apró kihívásai, mint például felkelni reggel, minden nemből és korból szedi áldozatait.
A felnőtt lét azt feltételezi, hogy az ember mindig mindent kézben tart. Beosztja az idejét, megtervezi napjait és tudja a kötelességeit. Csakhogy mindez ostobaság. Egy felnőtt ugyanúgy nyafog, ha reggel dolgozni kell menni, mint egy gyerek az iskola miatt. Ugyanolyan értelmetlen dolgokra pazarolja el a szabadidejét és ha csak teheti, az egyszerűbb megoldásokat választja.
A könyv ezért nem csak nőknek és nem csak fiatal felnőtteknek szól, hanem mindenkinek.
Én mélységesen átéreztem az éjjel könyvvel virrasztó és reggel élőholt főhős helyzetét...

Megmagyarázhatatlan dolgok
Az élet persze nem csak problémákból áll. A kötet ezért helyet ad az apró örömöknek (mint a pizsama kényelme) és mindennek, ami boldoggá és elégedetté teszi az embert (mint egy teljesen felesleges holmi, amit azért is megvesz, mert csak), illetve minden olyan egyéb dologgal, amelyekre nincs magyarázat.
Attól ugyanis, hogy valaki felnőtt, még nem feltétlenül ért mindent. 
Egy nő például ruhavásárlás közben rengeteg érthetetlen dologgal szembesül. Például a méretek értelmetlenségével és a ténnyel, hogy egyes ruhadarabok nem ismerik az alsónemű fogalmát.
Ezek a furcsaságok persze mindenkinek feltűnnek és ettől lesz általánosan szórakoztató ez a könyv. Megnyugtató a tudat, hogy más sem érti a világ megmagyarázhatatlan jelenségeit.

A személyiség buktatói
A könyv főhőse egy introvertált személyiség. Kicsit magának való, kicsit tesz mások véleményére, kicsit sem a társaság közepe. Ettől persze csak szórakoztatóbbak a gondolatai, mikor mégis kénytelen társaságba menni.
Tekintve, hogy hasonló jellem vagyok, leszámítva, hogy nem félek emberekkel beszélni, itt is magamra ismertem. Voltak már nekem is hasonló gondolataim, hasonló problémáim és könnyedén átéreztem a felrajzolt helyzeteket.
Azonban, ha valakire nem jellemző mindez, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem tartja viccesnek és nem látott már hasonlót. A szociális kapcsolatoknak mindig vannak sötétebb foltjai személyiségtől függetlenül és ez a könyv remekül tálalja őket.
Szóval nem csupán a női lélek, hanem a mai modern emberi lélek is kap itt egy kis tintás fricskát.

A könyv nem merül ki az említett kategóriákban, ám szerintem ez a négy témakör foglalja össze a legjobban, mi mindent kívánt kifejezni a szerző ezekkel a humoros rajzokkal.
Apropó rajzok, a grafika egyszerű, ám egyedi, könnyen felismerhető és női szemmel nézve megkockáztatom, hogy bájos is. Jól átadja a mondanivalót.
Nekem tehát nagyon tetszett, tetszenek Sarah Andersen munkái és csak ajánlani tudom mindenkinek.
No, és hogy miért érdemes így olvasni az online képsorok helyett? Mert egy képregény bármikor elfér az ember táskájában, bármikor elő lehet venni, bármikor felvidít és nagyon jó az illata...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése