A nyugtalanság kora

Mostanában nincs túl jó hangulatom. Nem tudnám megmondani, pontosan mi zavar, csak van bennem egy feszültség, ami nem akar múlni. Egyik nap gondoltam egyet és ehhez a hangulathoz illő filmet választottam esti programnak.
Szeretem a drámákat. Elgondolkodtatnak és új látásmódot nyújtanak.
A választásom, így A nyugtalanság korára esett. Nem kellett csalódnom.

"Az ünnepelt fimrendező, Gus Van Sant (Good Will Hunting) furcsa szerelmesfilmet készített két fiatalról, akik éppen a felnőtté válás határán imbolyognak. A srác (Henry Hopper) már lemondott az életről, amit a lány (Mia Wasikowska) imád - de mindketten nagyon mások, mint az átlagemberek. Egy temetésen találkoznak össze, és egy pillanat alatt megértik, milyen sok közös van bennük."

Bár az ismertető nem mond sokat, ez így jó. Erről a filmről nem lehet jó cselekmény összegzést írni anélkül, hogy fontos mozzanatokat el ne árulnánk. Így én sem vállalkozom hasonlóra.
Kétség kívül különös egy alkotás, mind a hangulatát, mind a témáját, mind a szereplőket tekintve. Kissé elvont, ami nekem nagyon tetszik.
A főszereplők valóban különbözők. A fiú magányos, hallgatag, zárkózott és legjobb barátja egy kísértet. (Hogy a szóban forgó kamikaze pilóta valóban létezik vagy csak a fantáziája szüleménye, azt mindenki döntse el maga. Én az előbbit preferálom.)
A lány ennek tökéletes ellentéte, nyitott, barátságos, vidám és közvetlen mindenkivel. Legkedvesebb elfoglaltsága a madarak és egyéb állatok tanulmányozása. Kíváncsi és őszinte természetét jól mutatja, hogy meg sem lepődik a kísértet hallatán.
A film az ő kapcsolatukat meséli el, ami kissé egyedi, mégis mutatja szokásos fiú-lány felállást. Jó látni, ahogy egymásra találnak.
Közben persze kiderül, miért menekül szinte az egész világ elől a srác és miért imádja ugyanezt a világot a lány. Hatással vannak egymásra.
Nekem végig fenntartotta a figyelmemet. Néhol megmosolyogtatott, néhol elszomorított. A kissé furcsa randihelyek, mint a temetés, temető, illetve a kórház hullaháza komolyságot csempésztek a bohókás és különc karakterekhez. A feszültség végig adott volt, mégis az utolsó negyed óra feloldotta az egészet.
Tényleg tökéletesen illet a hangulatomhoz. Tetszett és cseppet sem bánom, hogy megnéztem.
Azoknak ajánlom, akik szeretik a drámákat, a szívfacsaró filmeket és akiket nem zavar a kissé bizarr köntös. Borongós esős napon ideális, boldogságtól vigyorgó napsütésben viszont lehangoló lehet.


Jópofa ez a "rajzoljuk magunkat gyilkossági helyszínre" dolog. Lehet nyáron kipróbálom. ^^

Egy kis érdekesség:
A film főszereplője, Mia Wasikowska a Tim Burton által rendett Alice Csodaországban főszereplője is egyben, illetve a Jane Eyre új, 2011-es feldolgozásában is ő a központi figura. Tehát érdemes szemmel tartani az ifjú színésznőt.
A történet alapjául egy korábbi film, a Harold és Maude szolgált.