" A Maus eredetileg folytatásokban jelent meg az általa alapított Raw magazinban. Bár munkásságát a képregényes közösség már jóval előbb elismerte, a neve azután vált világszerte ismertté, hogy a Maus 1992-ben – a képregény-irodalomban elsőként – Pulitzer-díjat kapott. Az eredetileg két kötetben, majd gyűjteményes formában is megjelent művet azóta több mint 30 nyelvre fordították le."
Ez a kötet tehát a teljes képregényt tartalmazza. Kifejezetten igényes kiadás, ránézésre egy nagyobb méretű könyv. Könnyű lapozni, így nem kell a kötet gerincét próbára tennie az olvasónak, ha a szélső képkockák érdeklik.
Nagyon tetszett, hogy az eredeti tagolást megtartották, így két kötetre és azon belül is fejezetekre oszlik az elő- és utószóval kiegészülve.
Fülszöveg:
"„Ezek nem emberek!” Ha ez a gyűlölettel átitatott mondat egy állam ideológiájává válik, az minden esetben világméretű tragédiához vezet. A náci Németországban a goebbelsi propaganda elhitette az emberekkel, hogy bizonyos embertársaik alsóbbrendűek, akiket el kell pusztítani.
E szörnyűséges, egész Európát érintő történelmi bűntett áldozatainak állít emléket Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, a Maus. A szereplők antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek és kutyafejű amerikaiak. Az ő sorsukon keresztül ismerjük meg a holokauszt megrázó eseményeit és következményeit.
A történet gerincét Spiegelman lengyel származású apjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus fikciós, önéletrajzi és dokumentumkötet egyben. Műfajteremtő, egyetemes érvényű irodalmi alkotás egy szégyenletes korszakról, mely nem merülhet feledésbe."
Igen, ez egy holokauszt témájú képregény, igen, ez egy Pulitzer-díjas alkotás, és igen, egerek a főszereplői. Ha ezt mindenki megemésztette, és túllépett a képregények iránti esetleges előítéletein, akkor folytathatjuk.
A történet lényegi része a szerző édesapjának története, ez adja a kötet velejét, ám nem merül ki ennyiben a dolog. Spiegelman meglehetősen közvetlen stílust használt a képregény rajzolásakor. Egyrészt nagyon személyes dolgokról kifejezetten mélyen ír, másrészt nem próbálja szépíteni sem az eseményeket, sem az édesapja természetét, sem a saját viselkedését. Harmadrészt pedig a könyvben helyet kapott az alkotói folyamat, annak minden mély pontjával együtt. Mindettől pedig ez egy nagyon személyes hangvételű, őszinte alkotás.
A képregény a '80-as évek végén, '90-es évek elején rajzolódott, így az akkori képregényes megoldásokat követi. Hagyományos fekete és fehér képkockákra épül. A látványvilág sötét, ami passzol a témához. Helyenként kissé elnagyoltnak tűnhet, ám akadnak benne gyönyörűen kidolgozott kockák is, és tökéletesen kifejező. A korszellem tehát érezhető rajta, ám olvasói szempontból kortalan élményt nyújt.
Nekem nagyon tetszett a már említett megoldás, hogy az olvasó egyszerre követheti nyomon a képregény készítésének nem épp könnyű folyamatát és a múltbéli eseményeket. Ettől nem csak közvetlenebb a könyv, hanem egy kellemesen váltakozó olvasási élményt is nyújt.
A múlt komor, sötét és témájából adódóan nagyon erőszakos. (Ha valaki esetleg úgy gondolná, rajzolt egerekkel elmesélve a népirtás kevésbé megrázó, nagyot téved. Ez a téma minden formában sokkoló.) Helyenként azért akadnak benne könnyedebb részek a valóság abszurditásából és a főhős habitusából adódóan, de összességében akkor is egy komolyabb és komorabb olvasási élményt ad. Ezzel szemben a kötet jelene, vagyis az alkotási folyamat, az interjú elkészítésének elmesélése kifejezetten humoros. A szerző nem finomkodott se magával, se a családjával, így a szereplők néhol saját maguk karikatúrájának tűnnek, amit itt-ott ki a mond a szerző. Ezek a részek tehát megtörik a sötét múltat, adnak némi mosolyogni valót, ami könnyedebb olvasási élményt ad.
A két idősáv folyamatos váltakozása kellemes tempót követ, így minden mélypont után van egy kis felemelkedés, ami fogyaszthatóbbá teszi a történetet.
Összességében ez egy rendkívül kreatív alkotás. Egyszerre személyes, alapos, ismeretterjesztő és bátor, mert lássuk be vagány dolog rajzolt állatok szempontjából ábrázolni egy felkavaró témát.
Tetszett, bátran tudom ajánlani a képregények kedvelőinek és minden képregények iránt szkeptikusan tekintő olvasónak egyaránt. Aki pedig holokauszt témában keres egy sablonmentes, hiteles alkotást, az megtalálta. Ez egy különleges képregény. A rajzolt egerek pedig ne tévesszenek meg senkit, gyerekek kezébe ez a könyv nem való, csak felnőtteknek javaslom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése