2022. február 23., szerda

Mozgóképek CVIII.

Erős kezdéssel nyitottam meg az évet filmes szempontból, mert januárban kilenc filmet is láttam, abból egyet moziban.

Harry Potter 20. évforduló: Visszatérés Roxfortba
"A Harry Potter filmek szereplői újra találkoznak a film díszletei között, hogy vicces történetek és kulisszatitkok elmesélésével megünnepeljék az első film évfordulóját."
Nem voltak nagy elvárásaim ezzel a filmmel kapcsolatban, egyszerűen csak muszáj volt megnéznem Harry Potter rajongóként.
Nem hosszú és jó volt újra látni a szereplőket, adott nekem néhány új sztorit és felvételt a forgatásról, és egy picurka nosztalgiafaktort. Ennél azonban semmi többet. Cseppet erőltetettnek éreztem a beszélgetéseket, és valahányszor úgy tűnt, na most végre spontán csevegni fognak, jött a vágás és valami teljesen más. Annak viszont örültem, hogy viszonylag kevesebb volt a filmekből bejátszott képkocka (Nem úgy mint a Jóbarátok nosztalgiafilm esetében.) és több a beszélgetés.
Nem bántam meg, hogy megnéztem, de nem kaptam tőle semmit, csak egy csipet nosztalgiát. Kizárólag rajongóknak ajánlom, bár ők úgyis meg fogják nézni.

Az Öngyilkos Osztag
"A galaxis őrzői rendezője, James Gunn újabb szuperhős filmmel rukkol elő, ezúttal a DC és a Warner égisze alatt. 2021-ben újra összeáll az antihősök ikonikus csapata élükön Harley Quinnel egy elképesztően látványos és akció dús kalandra."
Értem, hogy az első film bukása után helyre kellett hozni a dolgokat, de nem értem, hogy miért ragaszkodnak görcsösen ehhez a történethez. Mert eltelt 6 év és ez a film még mindig rossz. Oké, nem annyira rossz, mint az első volt, de attól még rossz.
Cápa, patkányok és színes pöttyök ide vagy oda, ez a csapat nem sokban különbözik az előzőtől. A történet se sokban változott, csak most vonagló boszorkány helyett egy rajzfilmfigurával kell megküzdeniük. Hangyányit erőszakosabb lett, de ez sem segített rajta. Szóval, ha leveszem belőle a cukiságot, amit a cápa és a patkány nyújtott, és figyelmen kívül hagyom, hogy Margot Robbie is benne van (mert őt nagyon kedvelem), akkor ez a film pont olyan szutyok, mint az előző. Idegesítő és felejthetően bugyuta karakterek, minden logikát nélkülöző történet, végtelen mennyiségű robbantás és mélységes unalom. Ezt a filmet én ugyanis untam. Nem kötött le, nem volt vicces, nem élveztem.
Tehát, ha valaki az első változatot is szenvedve nézte végig, ahogy én tettem, ne kínozza magát még egyszer ezzel. Inkább nem ajánlom ezt a filmet, mert tényleg csak egy patkánybajusznyit jobb, mint a másik volt.

Válogatáskazetta
"1999-ben a 12 éves Beverly rábukkan néhai szülei tönkrement válogatáskazettájára. Elhatározza, hogy előkeríti a dalokat – és jobban megismeri anyja és apja életét."
Öregebb vagyok, mint a Harry Potter, így néha szándékosan keresem a nosztalgiát adó filmeket, ez pedig ilyen.
Ez egy kedves családi film, semmi extra, ám ettől kellemes. A hangsúly benne a barátságon van, ami dicséretes. A családi problémák hétköznapiak és helyenként nagyon vicces. Ráadásul mindezt válogatott dalokra húzták fel a készítők, amitől az embernek kedve támad csemegézni a kevésbé ismert előadók között.
Számomra kellemes kikapcsolódást nyújtott, épp amit vártam tőle. Azoknak ajánlom, akik egy könnyed filmre vágynak romantikus szál nélkül. Idősebbeknek a nosztalgia miatt tetszhet, fiatalabbaknak pedig talán bejön az a kedves báj, ami körbelengi a filmet.

Gyűlölök és szeretek
"Lucy szeretne végre szakmai sikert elérni, persze mindezt anélkül, hogy bármilyen tisztességtelen dolgot követne el. Hamarosan egy kíméletlen játék veszi kezdetét, amelyben kegyetlen ellenfélre talál Joshua személyében.Lucy és Joshua között egyre szorosabb vonzalom alakul ki, így már csak az a kérdés maradt: Vajon melyik a fontosabb dolog a számukra az életben, a szerelem vagy a karrier?"
Könyv alapján készült (nem olvastam), és első ránézésre nagyon tipikus romantikus filmnek tűnik. Én legalábbis így álltam hozzá, de kaptam rá két jegyet, ami elég motivációt nyújtott, hogy adjak neki egy esélyt.
Be kell vallanom, kellemesen csalódtam. Tipikusnak tipikus, mert az ember előre tudja, hogy ez a két ember bizony össze fog jönni, de meglepően szórakoztató. Nagyon jó párbeszédek vannak benne, így helyenként Queen B.-vel jót nevettünk rajta. A munkahelyi rivalizálás ötletes alapot adott, és bár a "csavarok" benne rettentően kiszámíthatóak, ez nem zavaró.
Összességében ez egy szórakoztató romantikus film. Nem szirupos, nem túlgondolt és nem is hajlik a korhatáros tartalmak felé. Tipikus, de humoros, így bátran ajánlom mindenkinek, aki romantikus filmre vágyik, azért hölgyek előnyben.

Az utolsó párbaj
"A 14. századi Franciaországban élő két barátról szól, akik akkor fordulnak egymás ellen, amikor az egyikük megerőszakolja a másik feleségét."
Engem a középkori történet vonzott ebben a filmben, San Diegót pedig a rendező, Ridley Scott. Egyébként ez is könyv alapján készült. (Ezt sem olvastam.)
Ebben a filmben nem igazán a cselekmény az érdekes, bár a címben is szereplő párbáj meglehetősen hosszú, izgalmas és helyenként naturalista, hanem a narráció. Nekem nagyon tetszett, hogy ugyanazt a történetet néztük meg újra és újra három különböző nézőpontból, és mindhárom szereplő máshogy emlékezett egy-egy kisebb mozzanatra, ami egész más megvilágításba helyezte az eseményeket. A koncepció tehát szuper és elgondolkodtató. A középkori hangulatot pedig nagyon adja a film, és most nem csupán a ruhákra és díszletre gondolok, hanem a szereplők gondolkodásmódjára is.
Tetszett, nagyon örülök, hogy megnéztem. Azoknak ajánlom, akik kedvelik a történelmi jellegű filmeket, és szeretik, ha egy kis gondolkodásra készteti őket a történet. Aki viszont cselekményben gazdag filmre vágyik, keresse máshol.

A tizenhetedik nyár a városban
"A haikukat író, félénk fiú találkozik az életvidám, de bizonytalan lánnyal egy ragyogó, napsütéses napon, és együtt töltenek egy rövid, de varázslatos nyarat."
Ez az anime egy kedves, könnyed, nagyon nyári hangulatú alkotás. A két főhős teljesen hétköznapi problémáin (a lány helyzetét teljesen átéreztem) és a lassan kibontakozó kapcsolatukon van a hangsúly. Közben persze akadnak mellékszereplők, akiknek szintén meg kell oldani egy-egy gondját, és a film tele van haikukkal. Bevallom utóbbi volt az, ami a legkevésbé vonzott, mert a haiku nem az én műfajon.
Összességében ez egy nagyon kedves film, szerethető karakterekkel, hétköznapi problémákról, élénken színes animációval. Tetszett, bátran ajánlom mindenkinek, aki könnyed kikapcsolódásra és egy csipetnyi nyári hangulatra vágyik. Haikuk kedvelői előnyben.

Hogyan lettem szerelmes egy gengszterbe
"Egy rejtélyes nő mesél Nikodem „Nikoś” Skotarczakról, Lengyelország történetének egyik legnagyobb gengszteréről. Megtörtént események alapján."
Ezt a filmet San Diego választotta, és nem a címe alapján, hanem mert retró autók voltak az előzetesében. Nem voltam túl lelkes, de néha szabad kezet adok neki a filmválasztásban. Nos, ezúttal nem kellett volna.
Ez a film rémesen hosszú, 185 perc, és rémesen vontatott. A narráció izgalmasnak tűnik az elején, mert a néző kíváncsi rá, mégis ki a mesélő, aztán ahogy vonszolja magát a történetben, egy idő után ez teljesen mellékessé válik. Igazából nem tesz hozzá semmit. Pedig a film első fél órája érdekes, bemutatja a '70-es és '80-as évek csempészéses bűnözését Lengyelországban. Sőt, ez a rész még szórakoztató is, akad benne néhány jó poén is. Csakhogy a főhőst eléri a bűnözők tipikus veszte, amikor többet és még többet akar, és a kocsilopásról átvált a drogokra. Innentől pedig a film egy szenvedéstörténet. Szenvedés a drogfüggő, idióta szereplőknek és szenvedés a nézőnek, amiért azt követi nyomon, hogyan csúsznak le emberek és lesznek még hülyébbek, mint előtte voltak. Na, de várnánk a konklúziót, az igazságtételt a végére. Hát, az nincs, mert a narrátor épp olyan idegesítő, mint mindenki más ebben a filmben a főhőstől a rendőrön át a piti bűnözőtársakig. A film vége ezért egyetlen dolgot adott, megkönnyebbülést, hogy végre vége.
Egyáltalán nem tetszett ez a film, senkinek sem ajánlom. Ha valaki szervezett bűnözésről akar nézni valamit, kezdjen bele inkább a Narcos sorozatba.

Királyi bánásmód
"A New York-i fodrász, Izzy megragadja a lehetőséget, hogy egy elbűvölő herceg esküvőjén dolgozhasson. De vajon a szerelem vagy a kötelességtudat győzedelmeskedik végül?"
Ez egy rendkívül tipikus film szokásos klisékkel, de van, amikor az ember épp erre a bugyutaság határát súroló cukorszirupos kiszámíthatóságra vágyik.
A történet nagyon nem új, sőt helyenként nyíltan lop más filmekből, de ez ebben a műfajban talán megengedett. Ami jó volt benne az a kevés táj, amit mutattak, a kastély és az a könnyed kiszámíthatóság, amit vártam. Ami pedig nem volt jó benne, azok a borzalmasan idegesítő, végletekig sarkított mellékszereplők voltak.
Jó film? Nem. Délutáni kikapcsolódásnak megteszi? Igen, főleg ha a néző tisztában van a műfaj már-már unalomig ismételt határaival. Szóval, aki nem vár tőle sokat, az valószínűleg megkapja tőle az egy hónapra elegendő cukoradagját. Nekem lázasan vergődéshez a kanapén pont megfelelt.

2021: Legyen már vége!
"A vicces visszatekintés archív felvételekkel és megírt jelenetekkel idézi fel mindazt a rettegést – és időnként örömöt –, amelyet a 2021-es év hozott."
Ez a film lényegében a 2020-as kamu dokumentumfilm folytatása. Van egy olyan érzésem, hogy a készítők sem tudták, ezt bizony még lehet fokozni.
Épp olyan szarkasztikus, épp olyan vicces, mégis kiábrándító, mint a tavalyi film. Sajnos 2021-ben is történtek olyan események, amelyeket csak a sötét humor tesz fogyaszthatóvá. Ráadásul ez egy amerikai film, így többnyire csak az USA-t is érintő eseményekkel foglalkozott, így néhány távolabbi dolog kimaradt, vagy csak egy-egy mondatot kapott. Persze az elsődleges poénfaktor még mindig a vírus volt.
Nekem tetszett, jót kuncogtam rajta, aztán meg kicsit magamba fordultam, mert a film sarkít nem is kicsit, ám ez sajnos a valóság. Akinek a tavalyi film tetszett, nézze meg bátran ezt is. Aki pedig azt nem látta, de bírja a fekete humort, nyugodtan adjon neki egy esélyt. Globális problémákra, társadalmi kérdésekre érzékenyeknek viszont csak óvatosan, mert a humor szépít ugyan, de a csúnya valóság továbbra is csúnya marad.

Értékelés:
A tizenhetedik nyár a városban                                -> 9
Az utolsó párbaj                                                       ->  8
2021: Legyen már vége!                                          ->  7
Válogatáskazetta                                                      ->  7
Gyűlölök és szeretek                                                ->  6
Harry Potter 20. évforduló: Visszatérés Roxfortba  ->  6
Királyi bánásmód                                                     ->  5
Az Öngyilkos Osztag                                               ->  4
Hogyan lettem szerelmes egy gengszterbe              ->  3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése