Mivel július első két hetét nyaralással töltöttem és a hónap többi hetében sem szántam sok időt filmekre, ezúttal csupán négyről tudok számot adni. Ehhez hozzájátszott az is, hogy a nyáron van a mozikban a legnagyobb uborkaszezon, így csak egy filmre ültem be, a többit otthon néztem meg.
A belső ember
Ez a film egy középkategóriás akciós filmecske. A párbeszédek gagyik, a szereplők érdektelenek, a sztori pedig rém lapos. Bankrabláshoz kevés az akció, agytornához pedig kevés a rejtély. A film ugyanis eléggé kiszámítható filmvégi csavar ide vagy oda. A motivációk ködösek és olyan lassú a cselekménye, hogy nagyjából a felénél feladtam és inkább elmentem olvasni. San Diego azért végignézte és elmesélte utána, mi mindenről nem maradtam le.
Szóval nekem egyáltalán nem tetszett, kizárólag azoknak ajánlom, akik oda és vissza vannak a bankrablós filmekért, nekik talán tetszhet. Bár, inkább nézzék meg A Viszkist, az fényévekkel szórakoztatóbb ennél.
Menedék
Sajnos hiába készült igaz történet alapján, ez a film rettentően amerikai és rettentően cukros lett. A magyar szinkron pedig, fájdalom kimondani, de borzalom. Nem értettem, miért akarom megütni a főhősnőt az első tíz percben, mikor semmit sem csinált. Aztán rájöttem, hogy olyan szenvelgős női magyar hangot kapott, amivel unszimpatikussá vált és ez az érzés meg is maradt a végéig. A szereplők egyébként sem lettek a szívem csücskei, még Daniel Brühl sem. Ráadásul, míg a háború tragédiáját az állatokon durván bemutatták, addig az embereken végig érezni lehetett, hogy színészek, statiszták és ettől hiteltelenné váltak. Kár a remek alapanyagért, ebből sokkal jobb filmet lehetett volna kerekíteni.
Azért, ha valaki kedveli a romantikus háborús filmeket, tehet vele egy próbát. Állatimádók azonban óvatosan közelítsék, mert ebben a filmben a háború fő szenvedő alanyai a kisállatok és nem az emberek.
Hungarian Rhapsody
Ez egy koncertfilm. Ez egy régi felvétel. Ez valami zseniális mozivásznon. Nem vagyok különösebben a koncertfilmek rajongója, San Diegóval ellentétben koncertfelvételeket sem szoktam hallgatni, de ez rettentően tetszett. A széles vászon nagyon visszaadta a koncert hangulatát, így jó pár évvel távolabbról is igazi koncertélményt nyújtott. Ha pedig az ember belegondol, hogy ez a '80-as években történt, még lenyűgözőbb a film minősége. Szóval remek élmény volt és csak ajánlani tudom. Korszakbemutatónak is szuper, tényleg érdemes megnézni. Queen rajongóknak pedig egyenesen kötelező darab.
Tomb Raider
Ez egy kalandfilm, se több, se kevesebb. Talán kicsit túlkoros vagyok már ehhez a műfajhoz (gyerekként imádtam az ilyen filmeket), de így is szórakoztató volt. Nem nagy sztori, nem nagy csavarok, mégis élvezhető. A legjobban azonban az új Lara Croft karakter tetszett. Végre nem szuperhős volt, hanem egy ügyes lány, akit időnként a nála nagyobbak bizony lenyomnak. Százszor szimpatikusabb volt így, mint sebezhetetlen szupernőként.
Kalandfilm kedvelőknek tudom ajánlani és a fiatalabb korosztály is nyugodtan megnézheti.
Értékelés:
"A rejtélyes Dalton kiagyalja a tökéletes bankrablás tervét, és merész akciója során több tucat embert ejt túszul az épületben. Frazier, a kőkemény nyomozó kapja a feladatot, hogy tárgyaljon a zseniális bűnözővel. Ahogy a veszedelmes macska-egér játék kezd kibontakozni, Frazier gyanút fog, hogy ebben az ügyben talán nem minden az, aminek látszik. Ráadásul felbukkan a színen a felsőbb érdekeket képviselő Madaline, aki kiszámíthatatlanságával még tovább bonyolítja az amúgy is robbanásveszélyes helyzetet."Nel barátom kölcsönadta dvd-n a Hold című filmet. Azt mondta, tetszeni fog nekem és San Diego, aki szintén látta már, megerősített benne. Csakhogy, mikor meg akartuk nézni, észrevettük, hogy egy másik film van a dobozban. Úgy gondoltuk, ha már hozzánk került, azért megnézzük. Nem volt jó ötlet.
Ez a film egy középkategóriás akciós filmecske. A párbeszédek gagyik, a szereplők érdektelenek, a sztori pedig rém lapos. Bankrabláshoz kevés az akció, agytornához pedig kevés a rejtély. A film ugyanis eléggé kiszámítható filmvégi csavar ide vagy oda. A motivációk ködösek és olyan lassú a cselekménye, hogy nagyjából a felénél feladtam és inkább elmentem olvasni. San Diego azért végignézte és elmesélte utána, mi mindenről nem maradtam le.
Szóval nekem egyáltalán nem tetszett, kizárólag azoknak ajánlom, akik oda és vissza vannak a bankrablós filmekért, nekik talán tetszhet. Bár, inkább nézzék meg A Viszkist, az fényévekkel szórakoztatóbb ennél.
Menedék
"Igaz történet egy nőről és anyáról, aki százak megmentője lett a második világháborúban.Szintén Nel adta kölcsön és most tényleg az volt a dobozban, ami a borítón.
1939-ben Lengyelországban Antonina Żabińska, és a férje, Dr. Jan Żabiński vezették és gondozták a virágzó Varsói Állatkertet. Amikor hazájukat megszállják a nácik, a megdöbbent Jan és Antonina azzal szembesül, hogy ezután a Birodalom újonnan kinevezett fő zoológusának, Lutz Hecknek kötelesek jelenteni. A saját eszközeikkel harcolva Antonina és Jan titokban az Ellenállásnak kezdenek dolgozni. Tervet eszelnek ki arra, hogyan tudnának életeket menteni a varsói gettóból. Ám ezzel Antonina magát, sőt a gyermekét is nagy veszélybe sodorja..."
Sajnos hiába készült igaz történet alapján, ez a film rettentően amerikai és rettentően cukros lett. A magyar szinkron pedig, fájdalom kimondani, de borzalom. Nem értettem, miért akarom megütni a főhősnőt az első tíz percben, mikor semmit sem csinált. Aztán rájöttem, hogy olyan szenvelgős női magyar hangot kapott, amivel unszimpatikussá vált és ez az érzés meg is maradt a végéig. A szereplők egyébként sem lettek a szívem csücskei, még Daniel Brühl sem. Ráadásul, míg a háború tragédiáját az állatokon durván bemutatták, addig az embereken végig érezni lehetett, hogy színészek, statiszták és ettől hiteltelenné váltak. Kár a remek alapanyagért, ebből sokkal jobb filmet lehetett volna kerekíteni.
Azért, ha valaki kedveli a romantikus háborús filmeket, tehet vele egy próbát. Állatimádók azonban óvatosan közelítsék, mert ebben a filmben a háború fő szenvedő alanyai a kisállatok és nem az emberek.
Hungarian Rhapsody
"A Hungarian Rhapsody - Live in Budapest a brit Queen együttes koncertfilmje, melyen az 1986. július 27-i egyetlen magyarországi fellépésük látható. Az 1986-os Magic Tour egyik állomásaként a Népstadionban 70 000 ember előtt adott koncert legismertebb momentuma, amikor Freddie Mercury elénekli a közönségnek, a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt. Ez a film a '86-ban készült eredeti 2012-ben felújított változata."Ismét csak Nel barátomat "okolhatom" a film megtekintéséért. Ő nyert ugyanis két jegyet a mozibemutatóra, ám mivel nem tudott rá elmenni, lepasszolta nekem. San Diego kísért el és igazán lelkes volt, ami nem lepett meg, hiszen hatalmas zenerajongó.
Ez egy koncertfilm. Ez egy régi felvétel. Ez valami zseniális mozivásznon. Nem vagyok különösebben a koncertfilmek rajongója, San Diegóval ellentétben koncertfelvételeket sem szoktam hallgatni, de ez rettentően tetszett. A széles vászon nagyon visszaadta a koncert hangulatát, így jó pár évvel távolabbról is igazi koncertélményt nyújtott. Ha pedig az ember belegondol, hogy ez a '80-as években történt, még lenyűgözőbb a film minősége. Szóval remek élmény volt és csak ajánlani tudom. Korszakbemutatónak is szuper, tényleg érdemes megnézni. Queen rajongóknak pedig egyenesen kötelező darab.
Tomb Raider
"A rettenthetetlen, független fiatal nő, Lara Croft kislány volt még, mikor édesapja, a különc kalandor nyomtalanul eltűnt. Most, 21 évesen, csak él bele a világba; East London nem túl bizalomgerjesztő utcáit rója biciklis futárként, miközben alig telik neki lakbérre, és alig ér oda időben a főiskolai előadásokra. Mindenáron a saját lábán kíván megállni, így nem hajlandó átvenni apja cégbirodalmának irányítását, ahogy az is szent meggyőződése, hogy Lord Croft még él. Hét év eltelte és a tényekkel való folytonos szembesítés dacára Lara elindul, hogy egyszer s mindenkorra megoldja az apja halálát övező rejtélyt.Ezt a filmet San Diego választotta és bár nem vagyok a videojátékok kedvelője és a régi filmváltozatot utáltam, nem ellenkeztem. Alicia Vikander elég ügyes színésznő, így adtam egy esélyt az új változatnak.
Hátrahagyva addigi életét, Lara apja utolsó ismert tartózkodási helyét veszi célba: egy mesebeli sírkamrát, ami egy legendás szigeten, valahol Japán mellett található. Küldetésével nagy fába vágja a fejszéjét; már a sziget megközelítése is veszedelmes kalandot ígér. A tét nagyobb nem is lehetne Lara számára, aki a kedvezőtlen esélyekre fittyet hányva, éles eszére és tántoríthatatlanságára támaszkodva feszegeti tűrőképessége határait, útban az ismeretlen felé."
Ez egy kalandfilm, se több, se kevesebb. Talán kicsit túlkoros vagyok már ehhez a műfajhoz (gyerekként imádtam az ilyen filmeket), de így is szórakoztató volt. Nem nagy sztori, nem nagy csavarok, mégis élvezhető. A legjobban azonban az új Lara Croft karakter tetszett. Végre nem szuperhős volt, hanem egy ügyes lány, akit időnként a nála nagyobbak bizony lenyomnak. Százszor szimpatikusabb volt így, mint sebezhetetlen szupernőként.
Kalandfilm kedvelőknek tudom ajánlani és a fiatalabb korosztály is nyugodtan megnézheti.
Értékelés:
Hungarian Rhapsody -> 10
Tomb Raider -> 7
Menedék -> 6
A belső ember -> 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése