2018. február 3., szombat

Mozgóképek XLV.

Kikapcsolódások terén egész jól indítottam a 2018-as évet. Egy hónap alatt elolvastam öt könyvet és megnéztem hét fimet, ami nem rossz arány. Ráadásul a filmek közül négyet moziban volt szerencsém megtekinteni, úgyhogy egyáltalán nincs okom a panaszra.

A Viszkis
"Vagány volt, híres lett. Ő az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, és aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt. És aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit."
Szándékosan vágtam meg a film ismertetőjét, mert úgy gondolom, ezt a történetet senkinek sem kell bemutatni. Illetve nem akartam elrontani a meglepetést, mert ismertség ide vagy oda, ez a film tud újat mutatni, mondani.
Be kell vallanom, először kicsit szkeptikus voltam vele. No, nem a főhős figurája miatt, hanem mert nehezen tudtam elképzelni, hogy létezhet jó magyar akciófilm. Hiába látok újabb és újabb remek magyar alkotásokat (és természetesen drukkolok az újabb Oscar-díjnak), sajnos olyan sok rossz Zs kategóriás magyar vackot láttam már (vagy hallottam róla, mert megnézni nem voltam hajlandó), hogy mindig van bennem egy kis fenntartás a hazai mozifilmekkel szemben. Aggodalmaim ezúttal szerencsére alaptalannak bizonyultak.
Ez a film kellemesen szórakoztató. A történetvezetés remek, nagyon tetszett a jelen és a múlt képkockáinak összevágása. Hiába tudja a néző, mi lesz a végkifejlet, végig megmarad az izgalom. A színészek jók, a karakterek szerethetőek (kivéve a főhős barátnőjét, aki kifejezetten irritáló figura) és összességében az egész film szépen fel lett építve és pártatlan maradt. Mindig, mikor az ember azt hinné a dialógusok során, hogy a bűnöző vagy épp a rendőr felé hajlik, mond vagy tesz a másik valamit, amivel megcáfolja az egészet, így mindkét oldal érthető és kedvelhető, nem kell elköteleződni egyik mellett sem. A jó alap persze borítékolva volt, ám korán sem volt ennyire biztos, hogyan is mutat mindez a vásznon. Hát, remekül! A '90-es évek Magyarországának hangulatát remekül visszahozták, a helyi viszonyokat - gondolok itt elsősorban a médiára és a rendőrségre - szintén és az akció is meglepően látványosra sikerült. Izgalmas, pörgős autós- és motorosüldözések, feszült bankfosztogatás, minden, ami egy jó akciófilmhez kell, megvan ebben az alkotásban.
Összességében tehát azt mondhatom: Végre egy jó magyar akciófilm! Csak ajánlani tudom.

Whiplash
"Andrew (Miles Teller) híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében. Legalább is, azt hiszi. De találkozik egy tanárral (J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Ő abban hisz, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha kínlódnak, ha sírnak vagy belehalnak. A kezdő zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömöt nagyon sok keserűség követi. És egyikük sem adja fel könnyen, amit elkezdett. Mindketten tartják a ritmust."
Nagyon sok jót hallottam erről a filmről, főleg Nel barátom dicsérte. Értem is ezt a lelkesedést meg nem is.
Ez a film nem a zenéről szól, hanem a kitartásról, az akaraterőről és a megszállottságról. Mindkét főhős mániákus, ráadásul az egyikük még szadista hajlamokkal is rendelkezik. A történet az ő akaratukról és makacsságukról szól. A film végig feszült és ezt a feszültséget a néző is teljesen átérzi, közben mégis remekül szórakozik a párbeszédeken. Habár engem is hajt a maximalizmus és bele tudok feledkezni elég sok dologba, sőt, ha rajzolásról, színezésről van szó, a megszállottság tüneteit is produkálom, nem igazán értettem ezt a radikálisan szélsőséges hozzáállást. Ez már nekem egy kicsit sok volt, így időnként tényleg kacarásztam rajta.
Összességében nem rossz film, érdekes karakterekkel. Makacs embereknek és maximalistáknak tudom ajánlani.

Thelma
"Thelma, egy vallásos háttérrel rendelkező norvég diáklány Oslóba költözik, ahol beleszeret egy másik lányba. S miközben szégyenérzettel terhelt szexuális ébredését éli meg, Thelma felfedezi, hogy természetfeletti képességgel és erővel rendelkezik."
Szeretem az európai filmeket és ez a film az előzetes alapján különleges történetet és hangulatot ígért. Igaz, kicsit tartottam a leszbikus száltól, ám a természetfeletti vonal elnyomta aggodalmamat. San Diegót is sikerült rábeszélnem a mozira.
Norvég film tipikus norvég tulajdonságokkal. Borongósan hűvös látvánnyal és lassú történetvezetéssel. Eléggé művész alkotás, így a misztikum csak adagolva van és rengeteg megválaszolatlan kérdés marad. A főhős karakterén van a hangsúly, így minden párbeszéd, pillantás ennek kifejtését szolgálja. Épp ezért a szerelmi szál is csak egy a sokból, ami árnyalja a karaktert és a készítők szerencsére szépen tartották a mértéket és nem lettek hatásvadász jelenetek. A szuper képesség szintén csak egy ilyen árnyalat és rávezet a fókuszpontra, ami a család. Érdekes, hogy bár az apa figurája sem a legszimpatikusabb, mégis az anyuka az, akitől a nézőnek ökölbe szorul a keze. A lezárás ötletes, ám a már említett elvarratlan szálak miatt kissé befejezetlennek hat. Ráadásul, mivel a karakter erre a pontra teljesedett ki igazán, innen indulhatna még egy izgalmas, misztikus történet.
Tetszett. Elgondolkodtató volt, ám inkább családi drámának mondanám, mint fantasy filmnek. Kizárólag azoknak ajánlom, akik különleges európai alkotásra vágynak és nem zavarja őket a lassú tempó.

Valerian és az ezer bolygó városa
"Valerian (Dane DeHaan) és Laureline (Cara Delevingne) a kormány különleges ügynökei, akiket az univerzum rendfenntartásával bíztak meg. Valerian azonban többet remél egy egyszerű szakmai kapcsolatnál, ezért szünet nélkül ostromolja partnerét, Laureline-t, aki hagyományos értékrendje miatt, no meg ismerve Valerian kusza nőügyeit, folyamatosan visszautasítja.
Parancsnokuk (Clive Owen) útmutatása alapján következő küldetésük a lélegzetelállító intergalaktikus városba, Alphába vezet, amely egy folyamatosan növekvő metropolisz a világegyetem négy sarkából érkező ezernyi különleges fajjal. Az idők során az Alpha 17 milliós lakosa összekovácsolódott - egyesítették képességeiket és technológiájukat a fejlődés érdekében. Sajnos azonban az Alphán nem mindenkinek ugyanaz az érdeke, láthatatlan erők dolgoznak a háttérben, amelyek hatalmas veszélyt hozhatnak az emberiségre..."
Szerencsére, mikor moziba került, sikerült róla lebeszélnem San Diegót.  Nemrég viszont egy gyenge pillanatunkban megnéztük otthon. Kár volt a rápocsékolt időért.
Még mindig nem a sci-fi a szívem csücske, ám tudom értékelni, ha jól van kivitelezve. Nos, ez a készítőknek nem sikerült. Ez a film kusza és rettentően gagyi. Gagyi színészek - a főhős fiú minden volt csak nem vagány, a csajról pedig ordított, hogy csak díszletnek van jelen - gagyi történet - gonosz katona és bosszú, mintha ezt már láttam volna úgy négymilliószor... - értelmetlen jelenetek és karakterek - Rihanna vajon mennyit fizetett, hogy írjanak rá egy teljesen felesleges szerepet? - és hülyeség a köbön. A történet unalmas, a szereplők idegesítőek, a sci-fi vonal pedig kritikán aluli mivel minden logikát mellőz és görcsösen látványosnak akar látszani. Kár, hogy semmi sem jött össze.
Egy icuripicuri morzsája sem tetszett - nem, még az ékszereket kakimódra potyogtató lény sem - így óva intek tőle mindenkit. Kár rá időt pocsékolni.

Jackie
"A First Ladyt, Jacqueline Bouvier Kennedyt a világ egyszerűen csak Jackie-ként ismerte meg. Az amerikai történelem egyik legfiatalabb elnökfelesége volt, mindössze harmincegy éves, amikor Kennedyt beiktatták. Az egész ország rajongott érte, nagy szerepe volt abban, hogy JFK elnöksége alatt gyökeresen megváltozott az amerikai közvélemény viszonya a Fehér Házhoz és az elnöki párhoz.
A fiatal, vonzó és intelligens nő felfoghatatlan nyomás alá került 1963 novemberében: dallasi látogatásukkor lelőtték közvetlenül mellette ülő férjét az őket szállító autóban. A férfi elvesztését követően Jackie-nek felül kellett emelkednie a személyes gyászán, méltósággal és állhatatosan vitte tovább JFK szellemi örökségét és mutatott példát az egész világnak."
Kíváncsi voltam erre a filmre, mert a karakterközpontú drámák érdekesek szoktak lenni. Ez azonban egy kicsit vérszegényre sikerült. (Kizárólag átvitt értelemben, mert ennyi vér a főhősnőn bőven elég volt.)
Natalie Portman tényleg remekel. Néhány jelenetben kifejezetten zseniális, ám ez nekem kevés volt ahhoz, hogy a film megállja a helyét egy jó drámának. A történetvezetés tetszett, így nem is a múltba révedés az, amit hiányoltam, hanem bármi konkrétum a férjet illetően. A First Lady gyásza átjön, ám nem igazán olyan ez, mint amit egy gyászoló özvegytől vár az ember. Annál sokkal kimértebb és talán hűvösebb. A házaséletükről nem is esik szó ebben a filmben és ez egy cseppet furcsa. Ráadásul ez a történet érezhetően az amerikai közönségnek íródott, mivel számomra Jackie és a férje csak egy-egy név a sokból és nem volt semmi kapcsolódási pontom velük, ami mondjuk egy magyar vonatkozású személlyel lenne. Épp ezért nem tudtam teljesen értékelni a filmet és időnként untam.
A színésznő rajongóinak ajánlom, mert Natalie Portman tényleg remek.

Egy szent szarvas meggyilkolása
"Steve, a karizmatikus sebész életében váratlanul feltűnik egy tinédzser. A fiú kezdetben megmagyarázhatatlan barátkozása, valamint érdeklődése az orvoslás iránt hamarosan értelmet nyer. A tinédzser ismerteti bosszújának tervét, melynek része a fiú anyja és a sebész férfi. Steve és családja élete fenekestül fordul fel a mind félelmetesebb fenyegetés és egyre intenzívebb pszichológiai terror hatására."
Ez a film beteg, ám így van jól.
Moziban sikerült megnéznünk - egy újabb művészfilm, amire elcsábítottam San Diegót - és bár elég bizarr alkotás, nem bántuk meg.
A történetről nehéz és nem is érdemes beszélni. Egy lehetetlen helyzetet mutat be lehetetlenül hitelesen. A színészek zseniálisak, a zene bosszantó és az egész film összhatásában van valami zavaró. Kellemetlen nézni, mivel a szereplők hétköznapi módon beszélnek intim dolgokról, furcsa szokásaik vannak és meglehetősen merevek és ridegek. A néző tudja, hogy baj lesz mindebből, mégis amikor eljön a végkifejlet, nem kap kielégítő lezárást. Furcsa film tehát, de rendkívül hatásos.
Kizárólag azoknak ajánlom, akik kedvelik az elvont filmeket és valami cseppet sem szokványos, ám rendkívül elgondolkodtató alkotásra vágynak.

Fantomszál
"A csillogó 50-es években, a háború utáni Londonban Reynold Woodcock, a híres szabó (Daniel Day-Lewis) és nővére, Cyril (Lesley Manville) a brit divatvilág központi figurái: ők öltöztetik a királyi családot, a filmsztárokat, az örökösnőket, a felső tízezer tagjait, az első bálozókat és a rutinos dámákat a Woodcock Ház sajátos stílusában. Nők jönnek és mennek Woodcock életében, akik ihletet és társaságot biztosítanak a megrögzött agglegénynek, míg össze nem találkozik egy fiatal, magabiztos nővel, Almával (Vicky Krieps), aki hamarosan az élete állandó részévé válik, mint múzsa és szerető. Reynold eddig pontosan megtervezett és mintaszerűre szabott életét szép lassan szétzilálja a szerelem..."
Nel barátom és én is nyeretünk két-két jegyet a film premier előtti vetítésére. Mivel ez egy csajosnak tűnő film volt, mindketten egy-egy barátnőnket hívtuk el és milyen jól tettük.
Ez egy nem szokványos szerelmi történet. Lassan bontakozik ki és sokáig nem igazán lehet érteni, mégis mi volt ezzel a különös szerelemmel és két ennyire különböző emberrel a készítők szándéka. Aztán jön a csavar és minden értelmet nyer. A színészek természetesen zseniálisak, a ruhák szépek, a hangulat remek és a párbeszédekre sem eshet panasz. Minden percében helyén van tehát a film, mégsem tudom azt mondani, hogy mindenki ugyanúgy fogja élvezni. Ez egy párkapcsolati történet szélsőségekről, így a nézőt személyes tapasztalatai akaratlanul is befolyásolják a megítélésében.
Összességében mind a négyünknek tetszett a film, így tudom ajálani elsősorban hölgyeknek és azoknak, akik kíváncsiak rá, milyen egy szerelmi történet mindenféle édesítőszer nélkül.

Értékelés:
A viszkis                                                         ->   10
Thelma                                                            ->   9
Egy szent szarvas meggyilkolása                    ->   8
Fantomszál                                                      ->   8
Whiplash                                                         ->   7
Jackie                                                              ->   6
Valerian és az ezer bolygó                              ->   3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése