A szukkubusz dala

Ismét egy könyvkritikával jelentkezem. Ezúttal egy vérbeli urban fantasyt hoztam. Már egy külön bejegyzésben (Agave könyvbemutató) kifejtettem, hogyan jutottam hozzá ehhez a kötethez, így nem ismétlem magam. Inkább egyből észrevételeimet írom.
A borító gyönyörű. Nekem nagyon tetszenek a tusrajzok, így ez a fehér alapon fekete rajzos hatás megnyert magának első pillantásra. Gratulálok a művésznek hozzá, na meg a képen látható illusztrációhoz is, ami az írónő aláírásával díszíti az egyik szekrényem oldalát.
A kötet a kellemes, átlagos hosszúságúak közé tartozik, így nem nehéz kézben tartani, vagy lapozni. Viszont, ha valaki belemerül (mint ahogy én is tettem) könnyedén befalja néhány nap alatt.
Meg kell még jegyeznem, hogy az írónő, Richelle Mead már egy ideje gyarapítja az Agave kiadó repertoárját könyveivel. Két vámpírokról szóló sorozata is fut, ami elég népszerű. Nem volt még szerencsém hozzájuk, bár cseppet sem bánom. Nem vagyok vámpír rajongó, ahogy egyik pulóverem is hirdeti: nem szeretem a vámpírokat, csak Simon Lewist. Így még nem olvastam mást Mead tollából, csak ezt a kötetet és remélhetőleg a folytatást is fogom hamarosan.
Fülszöveg:

"Georgina Kincaid, a gyönyörű könyvesbolti eladónő látszólag mindennapi életet él Seattle-ben. Reggelente a macskájával játszik, napközben elbűvölően csacsog a vásárlókkal, este pedig táncórákat ad barátainak, vagy éppen valamelyik környékbeli banda koncertjén lóg. Legjobb barátai két vámpír és egy kisördög. Ja, igen, ő maga pedig szukkubusz. Férfifaló, alakváltó démon, aki áldozatai gyönyöre közben elszívja életerejüket, s lelküket a kárhozat felé taszítja. Nem ma kezdte a pályát, mintegy 1600 éve, 16 évesen adta el a lelkét a halhatatlanságért, azóta csábítja a hímnemű halandókat, főnökei legnagyobb megelégedésére.

A hangulatos estéket azonban egy gyilkos zavarja meg, aki a halhatatlanokat vette célba, és aki ráadásul szerelmes vallomásnak szánt levelekkel bombázza Georginát. Angyalok, démonok, vámpírok és más különös lények bukkannak fel, és bár a pokol és a mennyek harca folyamatos, az örökkévalóknak ez meg sem kottyan…"

A könyv főszereplője, tehát egy szukkubusz. Nem olyan ismert lény, mint a korábban emlegetett vámpírok, pedig elég ősi és változatos mitológiája van, csak épp a neve változó. Mellette pedig feltűnik a rossz oldal, illetve a jó a szokásos keresztény megvilágításban angyalostól, démonostól.
Nekem pont megfelelő mértékű misztikum van benne, ahogy megfelelő mennyiségű hétköznapiság. Az olyan dolgok, mint egy dedikálás, egy polc összerakása vagy egy szimpla táncóra igazán üdítően hatottak a leheletnyi természetfelettivel. Ezért is szeretem ezt a műfajt, közelebb hozza a nem mindennapi dolgokat az unalmas és szürke hétköznapokhoz.
A hangulata csipetnyit az Anita Blake sorozat kezdeti köteteire emlékeztetett. Ez azonban az oldalak során eltűnt és bevont a könyv új és sajátos hangulata.
Georgina szerethető karakter. Ő a vagány csaj, aki képes (na meg munkájából adódóan köteles is) elcsábítani bárkit, mégis vannak gyengéi. Hiába szép, hiába tudja tetszés szerint változtatni alakját, fizikai küzdelmekben alul marad és talán ettől igazán nőies. Erőbeli hiányosságait más dolgokkal kompenzálja. Ráadásul, bár démon, van szíve, törődik másokkal és vágyik arra, hogy törőjenek vele. Öröm volt olvasni a vagányságát és az apró botlásait, amit a magánéletnek hívott aknamezőn vitt véghez.
A többi karakter szintén szerethető, nekem Seth és Carter a kedvencem.
Seth talán a legérdekesebb figura, a furcsa író, aki a saját világában él. Bizonyára sok hozzá hasonló ember szaladgál a világban és én nagyon szívesen megismernék egyet.
Amúgy ez a könyves szál, hogy a főhős könyvesboltban dolgozik, megszállott könyvrajongó és kedvenc írójával flörtölget, nagyon bejött. Szeretem a könyveket és jó olvasni, hogy még a könyvbéli szereplők is szeretik őket.
Carter pedig, Carter. A maga morcos, optimista módján elbűvölt.
Csupán egyetlen problémám volt a karaktereket illetően, nekem kevés volt a külső leírás. Az elején mindenkiről megtudja az olvasó, hogyan néz ki, majd az írónő a későbbiekben már nem firtatja a külső adottságokat. Így pedig az olvasó hajlamos félreképzelni, vagyis szőkéből barnát csinál, vagy fordítva. Ezért kedvelem azt, amikor finoman a cselekményhez passzoltan utalgat egy-egy külső tulajdonságra, ez nagyban segíti az elképzelést, amit itt hiányoltam.
Ha már cselekmény, a könyv egy megfontolt, de nem lassú tempót diktál. Mindig történik valami, de néha ez a valami egy kis apróság, vagy valami hétköznapi. Ez pedig így van jól, ezzel lehet jól megismerni a könyv világát miközben az olvasó figyelme sem lankad.
Csavar van néhány, meg csattanó a végén, de teljes mértékben kiszámítható. Nekem nem okozott kihívást kitalálni, ki áll a gyilkosságok mögött, ahogy azt sem, micsoda az illető. Mitológiai lényekben otthon vagyok.
Meg kell még említenem az erotikusabb részeket. Mivel egy szukkubuszról van szó, kimaradhatatlan az ágyjelenet. Ha nem lenne benne erotika, hitelét vesztené az egész könyv Georginával együtt. Kicsit mégis tartottam tőle. Féltem, hogy elviszi a cselekményt, vagy elrontja a karaktereket, ahogy az Anita Blake esetében meg is történt. Itt viszont mértékletesen és pont a megfelelő helyen szerepelnek ezek a részek. Az összesen három aktus szépen elszórva, nem túl hosszúra nyújtva szükségszerűen adja magát. Ráadásul a leírások is szépek, nem megy át pornóba, ami nálam nagy piros pontot jelent. Azért nem is virágnyelven fogalmaz ezeknél a részeknél, így a fiatalabb olvasókat esetleg meglepheti.
Összességében egy jól felépített sztori kidolgozott karakterekkel és egyedi hangulattal. Nekem tetszett és izgatottan várom a folytatást. Azoknak ajánlom, akik kedvelik az urban fantasyt és kikapcsolódásra vágynak, mivel ez a könyv szabályosan beszippantja a gyanútlan olvasót.


Kiegészítés:
A képen a már említett könyvbemutatón beszerzett saját példányom látható a dedikált illusztrációm és a könyvjelzőm társaságában. Olyan szépek együtt.
Ez a könyv egy sorozat (Miért nem lepődök meg már ezen?) első darabja, ami hat kötetet foglal magába. Ha tehetem, szépen begyűjtöm a folytatásait, mivel nagyon megkedveltem ezt a világot és kíváncsi vagyok, hogyan alakul tovább a szereplők élete. De ez még a jövő zenéje.