Múlt hétvégén rendezték meg Budapesten a Nemzetközi Könyvfesztivált. Könyvmolyságomból kifolyólag hallottam az eseményről és egyből el is határoztam, mindenképp ott leszek. A kérdés már csupán a kivel és a mikor volt. Előbbire hamar akadt kiszemelt Mr. A. személyében, míg utóbbit a Könyvmolyképző Kiadó válaszolta meg nekem. Egyik új könyvük írója ugyanis dedikálást tartott szombaton. Nos, így kerültem képbe. Lássuk a részletes eseményjelentést:
Már pénteken kimentünk felmérni a terepet. Megvolt a konkrét terv, mit szeretnénk beszerezni. A csodálatos napsütés pedig csak fokozta kedvünket, ahogy dél körül megérkeztünk. Először végigjártuk a bejárathoz közelebbi épület standjait. Itt csak nézelődtünk (a kiadók, amiknek a könyveire vadásztunk, máshol vertek tanyát), aztán átvágtunk az udvaron.
És itt találkoztam a fesztivál egyik csúcspontjával, Kisvakonddal. Egy ember nagyságú plüssállattal. Nem bírom megállni kép nélkül. Igen, megölelgettem a kis drágát. Igaz, első körben meg kellett küzdenem a csapat hat év alatti kölyökkel, hogy én is hasíthassak egy darabot szegény vakondból. Másnap, szombaton viszont szabad lett a pálya, ekkor készült a mellékelt fénykép.
No, de maradok egyelőre a pénteki napnál.
Miután megszeretgettem a vakondot, bementünk a másik épületbe felmérni a többi könyvkiadót. Első utam a Könyvmolyképző standjához vezetett, ahol beszereztem Cassandra Clare trilógiájának első kötetét, Az angyalt. Már nagyon régóta fájt rá a fogam, így rettentő boldog voltam, hogy végre a kezemben tarthatom. A vastagsága pedig külön öröm.
Ezután körbejártuk a többi kiadót is. A Tarandus Kiadónál megálltunk egy fénykép erejéig. Homokrajz háttér előtt pózolni jó dolog. Igazán ötletes volt. Lecsekkoltam, mi mindent vennék, ha sok pénzem lenne, szóval csak andalogtunk Mr. A.-val. Majd ezt az épületet is elhagytuk, hogy a szép időben napozzunk és bohóckodjunk a zöld füvön.
Mielőtt elhagytuk volna a fesztivált, körbenéztünk a kinti standoknál is. Itt gyorsan elnyomtam a késztetést, hogy Agave könyvet vegyek, míg Mr. A. beszerezte a kiszemelt sci-fi köteteit. Közben begyűjtöttem két Simon's Cat-es képet, amik immár koliszobám falait díszítik. Nagyon bírom ezt az elvetemült macskát. A pénteki napot tehát viszonylag gyorsan lezártuk, már ami a fesztivált illeti.
Kisvakond még mindig tűrte a kiskölykök nyaggatását, az időjárás azonban nem volt a legkegyesebb. Borús, esőre álló idő miatt a fűben hempergés elmaradt. Helyette korán megérkeztünk és miután a Bookline standnál zsákmányoltunk egy-egy zöld almát, illetve a kosztümös lányoktól egy szórólapot a könyvmolyképzős nyereményjátékhoz, megint mentem könyvet venni. Ezúttal Gail Carriger Lélektelen című kötetét gyűjtöttem be egy adag barátságkarkötő társaságában.
A képen mellesleg az írónő látható dedikálás közben. Sikerült nekem is aláíratnom vele a könyvecskémet.
Míg a dedikálásra vártunk, én elcsíptem egy szkunkot simogatásra, míg Mr. A. egy rohamosztagos katonának öltözött szórólapos srácot egy fénykép erejéig. Kitöltöttünk egy kérdőívet az Akadémiai Kiadónak, illetve még vagy háromszor végigjártuk a standokat. Beszereztünk még két könyvet Mr. A. tesójának, aztán eljött végre a dedikálás.
Fel voltam készülve kis névcetlivel, hogy egy angolnak különösen csengő nevem ne okozzon gondot, majd kivártam a soromat.
Gail Carriger igazi egyéniség, ez már a megjelenésén is látszik. Nagyon aranyosnak és közvetlennek tűnt abban a néhány percben, míg aláírta a könyvemet. Megérte nem elszalasztani ezt a remek alkalmat.
A könyvvásárlást így sikerrel zártam.
Mindkét napon rettentő jól szórakoztam és annyira jó volt más, hasonszőrű könyvmániásokat látni. Az egész rendezvényt áthatotta a nyomtatott betűk szeretete, ami különlegessé tette számomra ezt az egészet.
Összességében nagyon jól éreztem magam és ha tehetem, biztosan ellátogatok jövőre is. Csak ajánlani tudom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése