2014. november 9., vasárnap

Rózsaszín pöttyök VI.

A rovat előző, negatív hangvételű bejegyzését kompenzálva, most csupa pozitív dologról szeretnék írni. Csupa olyan apróságról, amitől az élet kicsit vidámabb és derűsebb lesz, és persze a bejegyzés végén a körömlakkokat sem felejtem el.

Kezdetnek elmesélem pénteki napomat.
spontán kedvesség
Már akkor tudtam, hogy szép nap lesz, mikor felkeltem. Mindig a hangulatomhoz illően öltözködöm, épp szoknyás hangulatban voltam, nem is kellett rohannom, a könyvtár megvárt. A nap is sütött a fák pedig már szép sárgák, úgyhogy jó volt a kedvem. 
Ezt a kedvet csak fokozta, hogy míg vártam a trolira, elment előttem egy turistabusz, amin két 7 éves körüli kisfiú integetett nekem. Mikor kicsi voltam, én is rendszeresen játszottam ilyet és mindig nagyon örültem, ha visszaintegettem. Szóval több se kellett, bőszen vigyorogva nagy lelkesedéssel integettem vissza a srácoknak, akik láthatóan megörültek a dolognak. Egy kis mosoly sosem árt.
A napom pozitív élményei ezzel azonban nem értek végek, sőt kicsúcsosodtak, mikor a Deák térre értem. Gyanútlanul sétáltam, így teljesen váratlanul ért, hogy hirtelen odalépett mellém egy srác (szövetkabátban sok-sok virággal a kezében) és megkérdezte:
- Elfogadsz egy szál virágot?
Teljesen megilletődtem, így csak hebegtem egy igent, mire átadta a szóban forgó gerberát és három parfümtermékmintát. Én azonban csak a virágot láttam, így sugárzóan mosolyogtam rá még hosszú pillanatokig, mielőtt továbbsétáltam.
Nagyon ritkán kapok virágot és minden apróságnak igazán örülök, így ez a kis kedvesség - reklám ide vagy oda - teljesen bearanyozta a napomat. Cseppet sem bántam, hogy egész nap egy szál virággal a kezemben sétálgattam, becsben tartva vittem haza. Szerencsére szívós jószág, kibírta, hogy a fél napot a könyvtár ruhatárának szekrényébe zárva volt kénytelen tölteni. Azért gondosan bevizezett szalvétába bugyoláltam a szárát, nehogy elhervadjon, mire végzek a jegyzeteléssel. 
Tökéletesen mutat az asztalomon (ahogy a mellékelt kép is mutatja) és az Eiffel torony alakú vázát mintha pont neki találták volna ki. (A váza igazából Queen B. tulajdona, de a jó lakótársak megosztoznak.)

Hát nem szép?

Ha már apró ajándékokról van szó, ismét el kell dicsekednem a barátaimmal. Az elmúlt hetekben többen megleptek egy-egy ajándékkal.
Két képeslapot kaptam. A rózsaszínt Csíkoszokni küldte az elmaradhatatlan életteli levele mellé. Nagyon szeretem olvasni a leveleit, kicsit olyan, mintha ott ülne mellettem és mesélne.
A lilát Applequeentől kaptam a méhecskékkel és virágokkal együtt. (Ha nem lenne egyértelmű a képek alapján, ablakdíszek.) Mindig kitalál valami kreatív és aranyos dolgot, ha meg akar lepni és mindig sikerül is célt érnie vele.
Pucca sem tért haza üres kézzel Angliából. A barátaim mindig gondolnak rám, ha utaznak (néhányan elég sűrűn teszik) és hoznak nekem valami apróságot. Azt mondta, mikor meglátta ezt a poháralátétet, tudta, hogy szeretni fogom. Nyílt titok, hogy Simon's Cat nagy rajongója vagyok, így cseppet sem tévedett. Vicces amúgy, hogy a másik ajándékötlete a bugyi lett volna, mert Angliában olcsó és menő bugyikat lehet kapni, csak nem volt biztos a méretemben, így végül maradt a poháralátét.
Ezek után nem kérdés, hogy zseniális barátaim vannak.

méhecskék az ablakomon

Nemrég kaptam egy receptkönyvet is egyik nagynénémtől. Rokonaim persze egyből kihasználták az alkalmat, hogy megjegyezzék, ideje volna megtanulnom főzni, hiszen lány vagyok. Én azonban csak a szememet forgattam. Egyrészt attól, hogy dupla X kromoszómám van, még nem leszek tehetséges a konyhában, másrészt nem épp olyan feltételek között élek jelenleg, hogy a konyhaművészet nagy hasznomra válna. (A kollégiumi közös konyha finoman fogalmazva nem túl bizalomgerjesztő...) Különben nem vagyok főzés ellenes, csak ehhez is hangulatra, sok szabadidőre és megfelelő körülményekre (egy konyhára, ami csak az enyém) van szükségem hozzá. Szóval most valóban nem jeleskedem a tűzhely mellett, ez azonban nem jelenti azt, hogy sosem fogok.
zabpelyhes-csokis tallérok
Sütni viszont kifejezetten szeretek, így nem haboztam kipróbálni az említett receptkönyv legegyszerűbbnek tűnő süteményét. A kivitelezéssel azonban már az elején gondjaim akadtak.
A recept tényleg egyszerű, már-már túlságosan is. Csak néhány instrukció az egész és már az elején kedvem támadt belekötni. Én mindig előbb a cukrot és a tojást keverem össze, csak aztán jöhet a többi, de a recept szerint vaj és tojás párosításával kell nyitni. Aztán az illusztráció alapján kézzel kellene dolgozni és a recept sem ír robotgépet, de modern konyhában mégis ki nem használ masinát?
Aztán, ahogy próbáltam követni a dolgokat egyre elkeseredettebb lettem. Az előírtnál jóval kevesebb zabpelyhet tettem bele, de így sem állt össze a tészta. Nyúlósnak és sűrűnek kellett volna lennie, nekem meg egy kupac morzsa volt az egész. Szóval kénytelen voltam kézzel összegyúrni a tallérokat.
Mikor megsültek, morzsálódtak kicsit, de rendben voltak. Az ízükkel semmi probléma nem volt és a baj csak másnap következett be. Ezek a tallérok ugyanis egyetlen éjszaka alatt megkövültek. Olyan kemények lettek, hogy ha fejbe dobtam volna velük valakit, biztosan elájul.
Azért így is fogytak, persze csak a bátor jelentkezők körében, akik nem féltek próbára tenni fogsorukat. A maradékot pedig Gideon kapta meg, akinek különösen ízlett. (Csokit sosem kap, csak nyáron egy kis jégkrémet, így rajong az édességekért.) A kérdésben a következő eszmecserét folytattam nagymamámmal:
Én: - Adj majd a cicának is belőle!
Mama: -.
Én: - De csak kisebb darabokban. El tudod őket törni?
Mama: - Persze, majd hozom a kalapácsot.
Ennyi rózsaszín pötty elég is volt az életemből, jöhetnek a körömlakkok.

Ezúttal három mintát hoztam, kissé megkésve, de halloweeni témában. A második minta képén, amúgy egy boszorkányujj van a kezemben (Recept róla ITT), ami kipróbált és jól bevált sütemény és csak ajánlani tudom.

Jack dizájn
Ezt a mintát a Karácsinyi lidércnyomás című film ihlette.
Kell hozzá:
Fekete és fehér körömlakk, illetve egy átlátszó fedőlakk.
Lakkozás:
Én csak a gyűrűsujjra festettem Jack arcképét, de ez ízlés szerint változhat, lehet akár az összes körmön is.
A gyűrűsujj körmét lekenjük fehérrel, míg az összes többit feketével. Száradás után a feketére festett körmökre fehérrel (itt praktikusabb vékony ecsetű díszítő lakkot használni) vékony, függőleges csíkokat húzunk.
A fehér alapszínű körömre feketével (szintén praktikusabb a díszítő lakk) két nem szabályos szemet rajzolunk, aztán két kisebb függőleges vonallal az orrot, majd végül a száj összevarrt hatású formáját is meghúzzuk.
Ismét megvárjuk, míg megszárad és utolsó simításként átlátszó lakkal fixáljuk a mintát.
Szerintem a csíkos körmök önmagukban is elég mutatósak, de az őszi napokban Jack igazán kiemeli őket. Egyáltalán nem bonyolult minta, csak ajánlani tudom.

Töklámpás
A tökéletes halloweeni körömlakk.
Kell hozzá:
Narancssárga és fekete (jobb a díszítő) körömlakk, illetve egy üveg átlátszó lakk.
Lakkozás:
A minta nagyon egyszerű, csak egy csipetnyi kreativitást kíván.
Először narancssárgával lekenjük a körmöket, majd miután teljesen megszáradt, a fekete lakkal megrajzoljuk a "tökök" arcát. Én igyekeztem minden ujjra más arcot festeni, de akár ugyanolyan is lehet az összes. A szokásos háromszög szeműek a legautentikusabbak. Mehet hozzájuk cikkcakkos vagy bevarrt száj is, ám bőven elengedhetjük a fantáziánkat.
A színvilág miatt igazán feltűnő minta és garantált a siker. Több dicséretet is bezsebeltem miattuk.

Zombi
Kell hozzá:
Zöld, fekete és fehér (utóbbi kettő jobb ha díszítő) körömlakk és egy üveg átlátszó fedőlakk.
Lakkozás:
Zöld lakkal lekenjük a körmöket, majd megvárjuk, míg teljesen megszárad. Feketével először a körömtöveken megrajzoljuk a haját. A kócos hatás érdekében jobb ha nem szimmetrikusak a tincsek. Aztán jöhet a szája egy ferde vízszintes vonal rajta több apró függőlegessel, mintha össze lenne varrva. Következő lépésnek fehér lakkal egy-egy pötty a szemének, majd miután megszáradtak a pöttyök, egy-egy kisebb fekete pöttyöt teszünk rájuk. Utóbbiakat érdemes más-más helyre tenni, mintha erre-arra nézegetnének.
Végezetül, miután teljesen megszáradt minden minta, átlátszó lakkal fixáljuk.
Szerintem nagyon ötletes és mutatós és ez sem kifejezetten bonyolult, kis kézügyességgel könnyedén kivitelezhető.

Halloweeni témában el lehet készíteni a Vámpír körmöket is (erről a rovat első bejegyzésében írtam).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése