Underworld

Nem tudom, mi van ebben a filmben, de tetszik. Már harmadszorra néztem meg, ha jól számolom, és még mindig ugyanazt érzem. Van benne valami, ami megfog, amitől nem unalmas. Pedig már kezdenek a könyökömön kijönni a vérszívók, ezt mégsem untam meg.
Csakúgy, mint a legtöbb esetben, itt is az első részt találom a legjobbnak. Persze a második, vagy épp a harmadik sem rossz, de elmaradnak mögötte. Információim szerint pedig, úton van a negyedik rész. Kíváncsian várom.
Annak, aki nem ismerné ezt az alapművet, íme a rövid tartalom:

"Évszázadok hosszú során át két faj fejlődött ki, valahol az emberi kultúra mélységeiben rejtőzködve - az arisztokratikus, kifinomult Vámpírok és a brutális, vadállatias Lycanok (farkasemberek). Az emberek számára a létezésük csupán egy mítosz suttogása. De egymás számára egy életen át halálos riválisok ők, akik titkos háborúra esküdtek fel egymás ellen, háborúra mindaddig, míg végül csak az egyik faj marad majd életben. A folyamatosan zajló küzdelem közben egy Vámpír harcos, Selene (Kate Beckinsale) egy Lycan összeesküvés nyomára bukkan: egy embert, egy fiatal, az egész háborúról mit sem sejtő "földi" orvost akarnak túszul ejteni. A harcos vámpírlány mindenhová követi Michaelt (Scott Speedman), s közben azon kapja magát, hogy eddig soha nem tapasztalt kötődést érez a férfi iránt. Ahogy Selene minden követ megmozgat, hogy megmentse Michaelt és felderítse a férfit fenyegető Lycan összeesküvést, a vámpírlány olyan titok nyomára bukkan, amelynek félelmetes következményei vannak mindkét törzs számára."

Talán a hangulat fogott meg. Olyan sötét, borongós és mégsem érzem hatásvadásznak, hogy állandóan éjszaka van és szakad az eső. A bakancsos, bőrkabátos, talpig feketében nyomjuk szitu is bejön. Igaz, kicsit Mátrix feelingje van a bőrcuccban lövöldözünk össze-vissza életérzésnek, de kell néha ilyen is. Sőt egész ötletes, hogy a hagyományos 17-18. századi kardozós vámpírok után igazi modern, városi közeget adtak neki.
Hiába az agyonrágott vámpírok kontra vérfarkasok küzdelem és a tiltott szerelem, mégsem sablonos. Nem nyáladzanak, nincsenek benne tökéletesen belőtt hajú szépfiúk, meg hisztis macák. És még egy jó pont, amiért a Mary-Sue gyanús főhősnő nem tűsarkúban lövi szét a rossz fiúk hátsóját és néha látni rajta egy-egy sérülést.
Amúgy, maga a sztori teljesen jól felépített. A végére a jó fiúkból rossz fiúk lesznek és fordítva, kapunk egy nagy adag múltbéli titkot, rengeteg szabályt, amit meg kell szegni és csöpögésmentes szerelmet egy csipettel.

Ami a kivitelezést illeti, nem sok panaszom van. A képi világ igazán gyönyörű, kicsiny hazánk pedig pont egy ilyen hangulathoz illő háttért biztosít éjszaka.
A vámpírok szépen megalkotottak. Nekem Kate kontaktlencséje nagyon tetszik. Olyan világítóan kék szeme van. A vámpíroknak van szemfoguk, ami nem valami nagy műanyag izé, amitől be sem tudják csukni a szájukat, hanem a szépen megbúvó, mégis látszó fajta.
A vérfarkasokat illetően ellenben már sokkal több a negatívum. Nem a szívem csücskei a nagy behemót majomemberszerű lények. Amúgy csak nekem van hiányérzetem, amikor a bundás szőrmókok hátsójára tekintek? Hol van a farkas farkinca? Egész szépen megy az átváltozás, látványos, átérezhető és a farkasfej sem a leggagyibb munka. A karmok, lábak, bunda oké, de semmi farkinca. Ha tényleg farkassá változik valaki, úgy is mozog nagyjából, mint egy farkas, akkor szükséges kellék a lompos farok. Már fizikailag vagy biológiailag is alapkövetelmény, ha ilyen egyensúlyt akarunk elérni. A legnagyobb szívfájdalmam mégis az a számítógépes munka, amivel ezeket a lényeket mozgatják. Kiábrándító a sok látványos lövöldözés, verekedés és vér mellett.
A színészekkel nekem nem volt gondom. Selene frizurája pedig nagyon tetszik. Még vizesen is jól áll neki. Igazán szép haja van.
Összességében, egy igazán jó történet és a részek tökéletesen illeszkednek, kiegészítik egymást. Persze mindegyikben ott a nagy és tiltott szerelem talán a legnagyobb sablon a világon, amit egyszerűen nem lehet megunni.
Ajánlom azoknak, akik pörgős és látványos filmre vágynak és még nincs allergiájuk a vámpíroktól. Megjegyzem, a hagyományos vérengzős vámpírokra gondolok, nem a világfájdalomtól gyötrődő kamaszokra.


Helyzetjelentés:
Gondolataimat mostanában egy dolog tölti ki, diákmunka. Végre találtam magamnak munkát néhány hétre és igazán felnőttnek éreztem magam. Aztán elcsúsztam egy banánhéjon, amit iskolalátogatási igazolásnak hívnak. Kiment a fejemből ez az apróság és mivel kis híján kétszáz kilométerre, cirka két-három órás vonatútra lakom a fővárostól és így az egyetemtől is, nem olyan egyszerű beszerezni ezt a lapocskát. Ráadásul, szembe kell néznem a ténnyel, hogy a semmiért fogok minimum nyolc órákat éjszakázni, ha sikerül beszereznem minden iratot. A fizetés ugyanis nem túl magas és hála a drága minisztériumban dolgozó okoskáknak, diákbérletet csak lakhely és az iskola között lehet venni. Ergo, a fizetésem harmada elmegy arra, hogy buszozgatok. Szóval kiakadtam rendesen. Menyi mindent kell túlélnie egy diáknak, ha nyáron a henyélés helyett szeretne egy kis pénzt keresni, hogy valamiből fizethesse majd a következő félév költségeit. Mert bármit is hisznek az okoskák a minisztériumban, nem mindenkinek tudja apuci kifizetni a tanulmányokkal járó kiadásait...