Twilight

Itt az ideje, hogy beolvadjak az aktuális őrületbe. Szóval Twilight és én.
Korábbi bejegyzéseimben írtam róla hideget-meleget, most szeretném részletesen kifejteni az álláspontomat, ami talán valahol középúton foglal helyet.

Kezdem az elején, vagyis azzal, hogyan találkoztam először ezzel az őrülettel.
Még mielőtt bejött volna a magyar köztudatba, karácsony előtti napokban böngészgettem, megtaláltam az épp premierre készülő film előzetesét, majd utánajártam a könyvnek. Sokáig szemeztem vele. Aztán arra jutottam, mégsem ezt választom karácsonyi ajándéknak. Úgy éreztem, már kinőttem a vámpíros korszakomat, amit 12-14 éves koromban az összes addigi horrorfilmmel és sorozattal tápláltam. Szóval nem fogott meg a vámpírsztori, ahogy a szerelmi szál sem, mikor beleolvastam angolul. Így került végül a fa alá az Éjvilág, amit azóta is imádok.
Miután lementek az ünnepek és visszamentem a suliba, szembesülnöm kellett azzal, hogy padtársamat elkapta a Twilight-láz, amit később a film megjelenése tovább fokozott. Ahogy telt az idő egyre nagyobb rajongótábora lett a gimiben. Kézről kézre járt a könyv és a film. Én meg lemaradtam, ahogy általában az aktuális divatok esetén szoktam.
Ez a nagy érdeklődés viszont kíváncsivá tett. Arra gondoltam, talán a könyvben van a titok nyitja, így immár magyarul újra nekiláttam és el is olvastam.
Először nem igazán tetszett. Nem jött be ez a lány naplót olvasok érzés, aztán ahogy kezdett kibontakozni a cselekmény, belejöttem. Edward szimpi volt, de semmi több. Amikor pedig kiderült a "nagy" titok, ami teljesen kiszámítható volt számomra, és a két főszereplő egymásra talált, elérte a csúcspontot és unni kezdtem. Egyszerűen nem kötöttek le a további részek. Nekem túl romantikus. Ráadásul Bella néha kimondottan irritál. Elvileg ő lenne az átlagos csaj, mégis minden környékbeli hím érte epekedik, így pedig hitelét veszti a dolog.
Megnéztem a filmet is, ami nem volt rossz, mégsem értettem igazán, mit esznek rajta. Osztálytársaim képesek voltak naponta megnézni én meg egy alkalommal letudtam a dolgot. Hozzá kell tennem, hogy ez az egyetlen olyan eset, amikor a film jobban tetszett, mint a könyv. A sűrített cselekmény jót tett az amúgy kissé dagályos, lapos és túl romantikus alapsztorinak.
Tehát nem lettem rajongó, kíváncsiságomat mégis újra és újra felkeltette az egyre növekvő kultusz miatt, ami körbelengte az egészet.
Miután kimaradtam a gimiből és egy egész nyáron át nem volt semmi dolgom, kölcsön kaptam a New Moont. Ekkorra már bőven a könyvmoly kategóriába tartoztam, így nagy lelkesedéssel vetettem rá magam a nem épp vékony kötetre. Több mint egy hónapig szenvedtem vele. Csalódást okozott. Újra és újra le kellett tennem, mert már nem bírtam elviselni Bella rinyálását. Aztán végigszenvedtem, visszaadtam a kölcsön könyvet szépen megköszönve és ezzel hivatalosan is befejeztem Twilight olvasói pályafutásomat.
A következő élményem ismételten karácsony előtt jelentkezett, mikor mozikba került a második rész és Applequeen barátommal egy elviccelt fizika vizsga után beültünk rá. Bár kissé húztam a számat a könyvvel kapcsolatos negatív érzéseim miatt, kellemesen csalódtam. Ismételten jobban tetszett a film, mivel kimaradt belőle a sok szenvedés és nyavalygás, ami a könyvben az őrületbe kergetett.
Megint egy nagyobb szünet következett. Aztán nyáron Csikoszokni barátomnál megnéztem a harmadik részt is dvd-n. Jól szórakoztunk, bár én eléggé elvicceltem a dolgot. Nem is okozott maradandó élményt.

Most pedig elérkeztem a jelenhez.
A héten kaptam egy sms-t Applequeentől a következő szöveggel: "Már adják az alkonyat 3-at, mikor nézzük meg?" Kellett néhány perc mire leesett, hogy nem is a 3-ról beszél, hanem a 4-ről. Ennyire volt maradandó számunkra az Eclipse...
Szóval, tegnap este el is mentünk megnézni. Ráadásul Applequeen fiúja is csatlakozott hozzánk. Jót nevettem, hogy szegénykét biztos nehéz volt rávenni, de kiderült, hogy valóban érdeklődést mutat a vámpírtéma iránt. Persze Applequeen picikét átverte, igaz nem szándékosan, mivel teljesen abban a hitben volt, hogy a 3. rész megy most a moziban. Szegény srác csak a széles vászon előtt ülve tudta meg, hogy egy résszel le van maradva. Kárpótlásul viszont a mozi után otthon bepótolták az elmaradt 3. epizódot dvd-n.
Még hogy a fiúkat nem érdekli a Twilight? :D

Felesleges lenne bármit is írnom a cselekményről. Így csak a benyomásaimat vázolom fel. Először is kellemesen csalódtam, ismét. Szépen megoldották a filmet, bár vannak fenntartásaim. Korábban olvastam valahol, hogy az ágyjelenet túl erotikusra sikerült, így meg kellett vágni, hogy beleférjen a 16-os korhatárba. Hát ha tényleg vágtak belőle, akkor kérdem én, mi a francnak? Meztelen hát, csók, ölelkezés meg egy csipetnyi ágyromboló vadság Edward részéről. Minden mai filmben többet mutatnak mint ebben. No, én nem az erotikus jelenetek mellett akarok kardoskodni, csak bosszant ez a felhajtás körülötte. Bezzeg a szülést nem akarták megvagdosni, maradjon csak a sok vér, meg marcangolás, az nem árt a kiskorúak lelkének...
A sminkeseknek egy nagy hátba veregetés két dolog miatt: végre nem húszkilónyi vakolatot kentek fel Pattinson arcára és olyan csonti, anorexiás zombit csináltak Kristenből, hogy csak na. Minden elismerésem!
A farkasok grafikailag még mindig gagyik, de a dominancia harcot, mint exetológusjelölt nagyra értékeltem.
Ami pedig a babát meg mindenki kedvenc indián farkasát illeti, mikor meséltek róla, legalább olyan szánalmasnak tűnt, mint a szülés, széles vásznon mégis szépen megoldották.
A szereplőkhöz még annyit, hogy a legjobb Charlie. Nagy arc a fickó. Minden részben neki vannak a legjobb beszólásai. És egy piros pont a főszereplő gerlepárnak, amiért végre összevesznek. Annyira irritált, hogy képtelenek akár egy picike nézeteltérésre, vitatkozásra. Ebben a részben viszont igazi párkapcsolatot mutatnak.
Szóval tetszett. Aki látta az előző részeket, annak csak ajánlani tudom.
Megjegyzem még, hogy ha nekem is ilyen szép hajam lenne tőle, mint Bellának, simán bevállalnám a vámpírrá válást.

Visszaszívom korábbi kijelentésemet, mi szerint nem láttam még ronda vámpírt. Edward néha ijesztően túlsminkelt, mégis szegény Jamie verte ki nálam a biztosítékot. Ez a hidrogén szőke haj valami borzalom... Nagyon remélem, hogy a Csontváros forgatására sokkal jobb sminkeseket szereznek, mert nem akarom Jacet kilónyi vakolattal látni. Az súlyos lelki törést okozna...
De most komolyan, hol jár az eszük a sminkeseknek?
Ott van szegény Michael Sheen is.
Micsoda ronda vámpír lett belőle. A régi Drakula filmekre emlékeztet.
Amúgy ő az egyetlen színész, aki egyszer fő vámpírt, egyszer fő vérfarkast játszik. Na, ezt nevezem én színészi teljesítménynek!
Ő volt ugyanis az Underworlben Lucian. Amint a mellékelt képek is mutatják, a bundás szerep sokkal jobban állt neki...







Twilight kapcsán tehát álláspontom a következő:
Könyvek hidegen hagynak, filmeket meg-meg nézem és ebben ki is merültem.
Ami pedig az írónő által kitalált áltudományt illeti, amivel megpróbálja megmagyarázni ezt az egészet a csillogástól a merevedésig, asztalt fejelek tőle. Ez nálam kiveri a biztosítékot és inkább kíméljenek a kamubiológiától, mert szánalmas. Egy regényt, ami fikció, mi a francnak áltudományos hablatyba vonni? Fantázia, mese és kész, nem kell a körítés.
Ami pedig a vámpírokat illeti, nem csípem őket. Csak és kizárólag egy vámpírnak van hely a szívemben és az Simon. A többiek idegesítőek (mint Stefan), nyálasak (mint sajna Damon), csillognak (mint Edward), vagy szimplán parasztok (mint Jean-Claude).