Folyamatos halogatásba kerültem az összes hobbimmal, nem kivétel ez alól a blogom és legfőképpen filmes rovatom. Bár, mivel csak februárban zártam le a tavalyi filmeket, ez a röpke 2-3 hónap késés nem is tűnik annyira vészesnek.
Pedig az évet igazán erősen kezdtem, januárban összesen 8 filmet láttam, ebből kettőt moziban.
A fiú és a szürke gém
"A film egy tizenéves fiú pszichológiai fejlődését ábrázolja barátaival és nagybátyjával való interakciói révén."
Nagyon vártam ezt a filmet, így már a premier hetén elmentem rá moziba. Szinte az összes Miyazaki Hayao alkotást láttam, és bár szerintem a Szél támad tökéletes lezárása volt a munkásságának, lelkes voltam, hogy visszatért.
Ez a film a szerző tipikus munkájának tekinthető. Minden szokásos elem megtalálható benne a háború elleni hangtól a repülő dolgok iránti lelkesedésig. A grafika is hozza a megszokott stílust és színvonalat, és a zene is szépen illeszkedik hozzá. Szóval minden elem megvan benne, hogy szeressem, nekem mégis csalódást okozott. Egyszerűen hiányzott valami ebből a történetből, nem sikerült megfognia, nem varázsolt el, és nem éreztem úgy, hogy többet kaptam volna, mint egy kis kikapcsolódás. Pedig általában többet szoktam kapni a Ghibli stúdió alkotásaitól. Fáj leírnom, de nekem ez a film üres volt, nem szólított meg, így nem tetszett igazán. Persze nem lehet egy alkotó minden munkáját ugyanúgy szeretni, és ez teljesen rendben is van.
Rajongóknak ettől függetlenül nyugodt szívvel ajánlom. Sőt, ha valaki még nem látta Miyazaki egyetlen alkotását sem, akkor egyrészt sürgősen pótolja, másrészt nyugodtan kezdheti akár ezzel is. Magas elvárások nélkül valószínűleg jobb élményt nyújt.
A hó társadalma
"Az 1972-es andoki repülőgép-szerencsétlenséget feldolgozó harmadik film. Melyben a Chilébe tartó, rögbi-csapatot szállító uruguayi 571-es járat az Andok szívében lezuhan. A 45 utasból csak 29 élte túl a balesetet, és ők is a világ egyik legnehezebb környezetében találták magukat…"
Ez egy megtörtént eseményt elmesélő remek film, ami még Oscar-jelölést is kapott. (Bevallom, én neki drukkoltam, de sajnos másnak ítélték a díjat, ám arról a filmről, majd a rovat egy későbbi bejegyzésében mesélek.)
Az eredeti helyszínen, vagyis fent, a hegyekben forgatták, túlélők beszámolóit vették alapul és fiatal színészeket válogattak hozzá. A látványvilága elképesztő, egyszerre rémisztően szép és brutálisan valósághű. Nekem nagyon tetszett a narráció felépítése, igazán ötletes volt a főszereplő kiválasztása, a hangulata pedig nagyon erőteljes. Nem könnyű nézni a filmet, és néhány képsora sokáig a nézővel marad.
Nagyon tetszett. Egyrészt, mert szépen és az áldozatokat tisztelve mesélte el ezt a tragikus eseményt a túlélésről, másrészt mert mint film, remekül van felépítve. Csak ajánlani tudom.
Barátnőt felveszünk
"Maddie-re rászállt az adóhatóság, elvitték az autóját és már a házát is kinézték maguknak. Sürgősen pénzt kell szereznie. Viszont nem talál normális melót. Ja, de mégis – csak éppen az őrültség. Ráakad egy apróhirdetésre, amelyben gyereküket majomszeretettel féltő szülők, „barátnőt” keresnek magának való fiuk mellé, mielőtt egyetemre menne. Maddie vállalja a feladatot, és nem akar félmunkát végezni. Azt hiszi, könnyű dolga lesz.
Ő rámenős, nyomulós, vad. A fiú őrjítően tartózkodó, érthetetlenül szemérmes és nevetségesen tapasztalatlan. Később már rémült is. Maddie nem hagyja magát. A srác sem.
De azért lesz pár közös kalandjuk."
Egyetlen mentségem van, épp coviddal nyomtam az ágyat, amikor megnéztem.
Ez a film épp olyan, mint amilyennek tűnik, szóval senkinek se legyenek magas elvárásai. Nagyon amerikai, nagyon közhelyes és helyenként nagyon alpári. Igazából, nem is értem, hogy mi szükség volt erre a filmre. Mármint egyértelműen a 2000-es évek elején divatos kamaszfilmeket akarja megidézni, csakhogy azóta eltelt több mint húsz év, már nincs rájuk igény. Nem mondom, hogy nézhetetlen, mert leköti az embert (főleg, ha épp beteg és nincs ereje megmozdulni), de nem ad igazi szórakozást.
Felejthető alkotás. Ha kihagytam volna, sem veszítek semmit. Kizárólag azoknak ajánlom, akik anno kedvelték ezt a műfajt, hátha elkapja őket a nosztalgia.
A bálna
"Egy visszahúzódó angoltanár, aki súlyos elhízással küzd, megpróbál újra kapcsolatba lépni elidegenedett tinédzser lányával, hogy egy utolsó esélyt adhasson számukra a kibékülésre."
Nagyon sok jót hallottam róla kritikusoktól és barátoktól is. Ráadásul Darren Aronofsky filmjei mindig különlegesek, így rettentően kíváncsi lettem rá.
Ez egy karakterközpontú dráma egyetlen helyszínen, és ennek bizony nagyon jó. Jól van felépítve, jók a színészek, jó az információk adagolása és jó, ahogy elhallgat dolgokat. Viszont, talán a túlságosan sok pozitív értékelés miatt, valamivel többet vártam ettől a filmtől. Félreértés ne essen, lekötött, tetszett, de az a plusz, ami kiemelné a szépen felépített drámák sorából, nálam elmaradt.
Ettől függetlenül, örülök, hogy megnéztem, és bátran ajánlom mindenkinek, akit kicsit is érdekel. Drámakedvelők előnyben. Ó, és ami fontos, ez bizony a rendező befogadhatóbb kategóriába eső alkotásai közé tartozik, szóval senki se riadjon vissza tőle.
Zanox - Kockázatok és mellékhatások
"Romantikus sci-fi vígjáték egy magyar iparvárosból gyógyszerkísérlettel, időutazással, és akciójelenetekkel. A film főhőse, a 18 éves Misi, a Zanox nevű kísérleti szert tesztelve véletlen rájön, hogyan lehet az időben utazni, miután megkóstol egy bizarr kinézetű házi pálinkát, amelyet egy idegen bácsitól kap egy kórházban. Baranyi Gábor Benő nemzetközileg elismert filmrendező korábbi munkái alapján különleges alkotásra számíthatunk, melyben a könnyed szórakoztatás magas színvonallal és szerzői jegyekkel párosul."
Erről a filmről is jókat hallottam, és mivel hazai alkotásról van szó, gondoltam, adok neki egy esélyt.
Na, ez egy üdítően kreatív tinifilm ellentétben a feljebb tárgyalt amerikaival. Pedig a készítők szintén klisékből dolgoztak. Adva van a félénk srác, aki szeretne barátnőt, de eléggé esetlen, és adva van az időhurok izgalmas lehetősége. Az előbbit kedvelhető és nagyon hazai módon tálalták a készítők, az utóbbit pedig kellő kreativitással és megfelelő mennyiségű következetességgel építették fel. Ez tényleg egy szórakoztató film.
Tetszett, mert kellemesen hazai volt, és jókat derültem rajta. Szívesen ajánlom mindenkinek, aki egy kreatív magyar vígjátékra vágyik, és nem riasztja el se a tinédzser főhős, se a misztikus vonal.
Ferrari
"A film 1957-ben játszódik, amikor a Ferrari részt vesz az 1000 mérföldes Mille Miglia versenyen. Enzo Ferrari munkásságának és életének története."
Ez a második film, amit januárban moziban láttam. San Diego eljött velem animét nézni, hát én is elmentem vele autós filmet nézni.
Ez a film egy picikét különös. Egyrészt életrajzi film szeretne lenni, de a főhőse életének csupán egyetlen aprócska részét meséli el. Másrészt egy versenyre épül, amelyet látványosan, de felületesen mutat csak be. Szóval valahol elveszett az életrajzi és a sportfilm között félúton, pedig mindkettőnek jól indult. A karakterek érdekesek, a verseny izgalmas, az autóipar pedig rengeteg potenciált ad neki, valahogy mégsem sikerült semmit igazán jól kifejtenie.
Nem rossz film, de olyan kis semmilyen, így elsősorban autórajongóknak tudom csak ajánlani. Ha pedig valaki egy szórakoztató életrajzi filmre vágyik, akkor nézze meg a Vespa filmet, míg ha valaki egy jó autós sportfilmet szeretne, akkor inkább a Hajsza a győzelemért című alkotást ajánlom.
Hadd higgyek neked
"Két kotnyeles nagymama sunyi módon megpróbálja összeboronálni a felnőtt unokákat, ami egy gyerekkori szerelem és régi perpatvarok fellángolásához vezet."
Ez egy török romantikus film, amit két okból néztem meg. Egyrészt, mert gyönyörű tájon játszódik, másrészt mert épp valami romantikusra vágytam. Nos, elvárásaimat teljesítette.
A történet egyszerű, kiszámítható, de megmarad a szórakoztató vonalon. A helyszínek pedig valóban gyönyörűek. Igazi könnyed kis film, amolyan nyári limonádé. Ami pedig a törökségét illeti, a neveken és ételeken kívül pont olyan volt, mint bármelyik európai romantikus vígjáték.
Könnyed kikapcsolódásnak nekem megfelelt, így ha valaki épp erre vágyik, nyugodtan tegyen vele egy próbát.
Sehol
"Terhesen, egyedül, a tengeren sodródva próbál életben maradni egy konténerben rekedt nő, aki egy szétdúlt diktatórikus országból menekül."
Ez a spanyol film az előzetesével fogott meg. Rettentően izgalmasnak találtam az ötletet, hogy valaki egy konténerben hánykódik az óceánon.
Igen, ez egy túlélésről szóló alkotás, a túlélés része pedig kreatívan és izgalmasan van felépítve épp szükséges mennyiségű borzongató elemmel. Mindig van benne egy újabb csavar, egy újabb nehezítő tényező, amit a főhősnek meg kell oldania. Az egyetlen probléma csupán a háttértörténettel van, ami teljes mértékben hiteltelen. Értem, hogy kellett egy erős motiváció a főhősnek, de ezt egy kicsit túltolták a készítők. Amit még meg kell említenem, hogy a főhősnő terhes, méghozzá a terhessége végén jár, ami esetleg néhány nézőt érzékenyen érinthet.
Összességében többnyire ötletes film, az óceánon hánykolódás izgalmas, de több mindenbe bele lehet kötni. Szóval nem tökéletes alkotás, de nem bánom, hogy megnéztem. Azoknak ajánlom, akik kedvelik a túlélésen alapuló történeteket.
Értékelés:
A hó társadalma -> 10
A bálna -> 9
Zanox - Kockázatok és mellékhatások -> 8
Sehol -> 8
Ferrari -> 7
A fiú és a szürke gém -> 7
Hadd higgyek neked -> 6
Barátnőt felveszünk -> 4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése