Ezüsterdő

Ez a történet több szempontból érdekelt. Egyrészt, mert viszonylag népszerű magyar szerző munkája, másrészt mert fantasy és mostanában ez a műfaj csúszik a legjobban, és harmadrészt mert egy klasszikus történet újragondolása.

A borító mutatós, a terjedelem pedig kellemes 368 oldalával.

Fülszöveg:

"A mágikus képességekkel bíró Grosvenor-ház a kezdetektől fogva védelmezi az Ezüstvidéket és a környező országokat a farkas alakváltóktól. Ám az egykor nagy hatalmú családból napjainkra csupán ketten maradtak: Calluna és a nagymamája. Nem sokat tehetnek az ifjú Faelan király ellen, aki a trónra kerülését követően merész hódító hadjáratba kezdett. A farkasok jelentette fenyegetés nőttön-nő.
Amikor a farkaskirály házassági szövetséget ajánl, Calluna az otthona
és a szerettei védelmében kénytelen igent mondani. Előítéletekkel felvértezve száll le a repülőről a Lykon Birodalomban. Csakhogy Faelan egészen másnak bizonyul, mint hitte, és egyre nehezebb összeegyeztetni a kegyetlen uralkodó képét azzal a férfival, akit megismer.
Ráadásul nem elég, hogy vonzalom ébred benne az ellensége iránt, megdöbbentő családi titokra is bukkan Lykaiában. Mégis mi köze az ősének a farkasokhoz? És mi az a különös mágia, ami összeköti őt Faelannel?
Calluna kénytelen helytállni a veszedelmekkel teli, ellenséges udvarban, és fényt deríteni az igazságra, mielőtt minden, amit szeret, menthetetlenül odavész."

Voltak elvárásaim, amikor belekezdtem, és bár a legfontosabbat tejesítette, lényegében egészen mást kaptam, mint amit vártam.

A könyv (vagy a marketingesek) azt állítja magáról, hogy a Piroska és a farkas újragondolása. Nos, ez így egyáltalán nem állja meg a helyét, legfeljebb egy mese ihlette történet, mert minden elem, ami benne van és kapcsolódik: farkas, vadász, nagymama, tucatnyi másik történetben is megtalálható. Tehát, mint mese-újragondolás, nagy csalódást okozott. Ez csupán egy romantikus fantasy farkasokkal, és felesleges párhuzamokat keresni, mert nincsenek.

Valószínűleg az eredeti mese miatt, illetve mert egy kastélyban indul a történet, elég nehezen helyeztem el, hogy akkor ez most egy klasszikus középkori fantasy vagy egy modernebb valami. Egyszerűen újra és újra meglepődtem, hogy van autó, repülő, mobiltelefon, mégis mindenki karddal, tőrrel és párszor használható pisztollyal csatározik. Valahogy nem jött át a korkép, ami elég sokszor kizökkentett a szövegből.

Szóval nem éreztem úgy, hogy megkaptam volna azt a bizonyos klasszikus mesét egy új köntösben. Azonban, ha ezeket az elvárásokat félretesszük, akkor kaphatunk még egy szórakoztató történetet. A könnyed kikapcsolódás elvárását ugyanis sikerült teljesítenie.

A cselekmény kellemes tempóban halad. Egyáltalán nem siet, helyenként izgalmas, helyenként inkább romantikus események bukkannak fel benne, és szépen lassan építgeti a lezárást. Oké, a románc teljes mértékben kiszámítható, de ezen szerintem senki sem lepődik meg. Illetve a sok-sok elejtett információból szépen össze lehet rakni mindent, de ez egy ifjúsági kötet, nem áll neki rosszul, ha az olvasó előbb rájön erre-arra.

A szöveg kellemes, gördülékeny és korképzavar ide vagy oda, nincs benne furcsa, idegen kifejezés, ami dicséretes. Egyszerűen könnyen lehet haladni vele.

A szereplők is rendben vannak, lehet őket kedvelni, ami jó. Persze nem kell kifejezetten mély karakterekre számítani, ám szerencsére a két dimenzióból azért kilépnek (kivéve a fő gonoszt, mert ő bizony rettentően tipikus). Tetszett, hogy a szerző lassan építette a romantikus kapcsolatot, bár az én ízlésemnek elkélt volna még néhány beszélgetés a két főhős között, mielőtt egymás karjaiba vetik magukat. Faelan érzéseit, vonzalmát lehetett volna még alapozni bőven. A mellékszereplők kissé rózsaszín világát pedig betudtam az ifjúsági besorolásnak.

A mágia kreatívan volt megoldva jól követhető határokkal. Az erdő leírása pedig kifejezetten tetszett. Jólesett a lelkemnek ez a természetvédelmi vonal.

Összességében tehát nem azt kaptam ettől a könyvtől, amit előzetesen vártam, a könnyed kikapcsolódás élményét azonban teljesítette. Szóval egyáltalán nem bánom, hogy elolvastam, köszönet érte a kiadónak.

Azoknak ajánlom, akik szépen felépíttet ifjúsági fantasy történetre vágynak egy kis romantikával. Tizenéves olvasók előnyben. Aki viszont a Piroska és a farkas történetére vágyik, nos, csapja fel a mesekönyvet, mert itt nem fog belőle többet találni egy piros sálnál.