A borító kifejezetten szép és a terjedelemre sem lehet panasz közel 400 oldalával. Egyébként a kötet tíz történetet tartalmaz.
Fülszöveg:
"Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre."
Ezek a novellák meglehetősen változatosak mind a témát, mind a zsánert tekintve. Néhány dolog azonban közös bennük, a kellemes írói stílus, az ötletes koncepció és a nyugtalanító hangulat. Aki már olvasott a szerző tollából nem fog meglepődni, ha azt mondom, egyik sem épp egy szívderítő történet, sőt, akad közöttük kifejezetten komor is. Szóval, ha valaki úgy gondolja, pár oldalas kikapcsolódásra jó lesz egy-egy novella, nagyot téved. Ezeket a történeteket emészteni kell. Rágódni kicsit rajtuk, hogy a nyugtalanító hangulaton kívül néhány gondolat is ránk telepedjen.
Változatosságukból adódóan volt olyan történet, ami jobban tetszett, és volt olyan, ami kevésbé. Utóbbi esetben nem tudtam kapcsolódni a felvetett témával, vagy csak egyszerűen nem volt rám azzal a kellemesen borzongató hatással, mint a többi. Arányaiban azonban több volt az élvezetes olvasmány, mint ami csak elment.
Nem szeretnék mindegyik történetről írni, inkább kiemelnék néhányat, ami különösen tetszett, hátha másoknak is meghozom hozzá a kedvét.
Rügyeid
Ha van valami, amit nagyon szeretek Moskát Anita munkáiban, akkor az a reflektálása a környezeti problémákra. Ez a novella pedig épp ilyen. Az olvasó érzi, hogy csupán pár lépésre vagyunk egy ilyen lehetséges világtól, és már jön is a kellemesen borzongató érzés. Ráadásul ez a novella kifejezetten ötletes képeket használ.
A gyertya a magasban tündöklő nap
Ez egy fantasy történet, abból is a klasszikus mesei elemekkel dolgozó. Közben pedig egy valós problémát, a bizalom kérdéskörét boncolgatja megfűszerezve házassággal és háborúval. Rendkívül kreatív megoldás több probléma felvetésére, és igen, itt is érezhető a borzongás, mert bizony, ha lenne erre a varázslatra lehetőség, biztosan lenne olyan személy is, aki él vele.
Bevezetés a sokváltozós viszonyrendszerekbe
Ez a történet minden egyetemista félelméről szól. A szerző több helyen kifejtette, mennyi szorongással élte meg az egyetemet, ami bizony sok embernek ismerős lehet. Nos, ennek a szorongásnak egy része olvasható itt egy testhorrorba ágyazva. A fantasztikus elemek természetesen jelen vannak, ám a felvetett problémák, érzések, a szorongások gyökere nagyon is valós, amit minden egyetemista átérezhet. Nem mondom, hogy kellemes nosztalgiát váltott ki belőlem, mert húszas éveim szorongásait és kudarcait idézte fel, de jólesett a tudat, hogy másokat is hasonló kétségek gyötörtek.
Gumicukorszív
Ez a novella olyan, mintha egy Black Mirror részt olvasnál. Elképzelt jövő elképzelt technikai fejlődéssel, amitől egyébként nem is vagyunk annyira messze. Közben pedig egy családi dráma a gyászról, ami kortalan. Tetszettek a felvetett kérdések, és talán ennek a történetnek volt a legmegnyugtatóbb a lezárása.
A kötet leghosszabb története, ami nem is novella, hanem kisregény. Talán a terjedelem miatt, de ennek a felépítése a legrészletesebb. Jól átgondolt világépítés és aprólékos karakterábrázolás is belefért a már megszokottan izgalmas témafelvetés és a kreatívan fantasztikus háttér mellé. Nagyon sok érdekes kérdést boncolgat központban a hatalommal. Az pedig, hogy egy két apából és egy kislányból álló család életébe ad bepillantást kifejezetten tudatos választás. A kapcsolatok ugyanis szerves részei a történetnek, érezhetően ebből építkezik a cselekmény, és nem a megszokott oldalról, a kirekesztés felől (a főhőst nem éri bántás szexuális hovatartozása miatt), hanem egyszerűen a kapcsolati szerepekből adódóan (pl. gyermekvállalás). A jogi szövegeket varázslathoz hasonlítani pedig annyira ötletes, hogy ha legközelebb találkozom ügyvéd barátommal, a kezébe fogom nyomni ezt a könyvet.
Fekete monitor
A végére hagytam a legszórakoztatóbb történetet. Ez egy lapozgatós történet, vagyis az olvasó választási lehetőségeket kap, és a döntései nyomán vesz kisebb-nagyobb fordulatokat a cselekmény. Ez önmagában egy kreatív dolog, ha pedig hozzátesszük, hogy ez a cselekmény egy munka-mókuskerék, az ember csak magasztalni tudja. Ez bizony a munkahelyi szorongásokról szól, a kiábrándultságról, a szürkeségről, a jó döntések hiányáról. (Ne akkor olvasd, ha épp rossz a munkamorálod, mert garantáltan nem fog segíteni!) A technikai újítás pedig, ami köré épül a konfliktushelyzet, szintén érdemelhetne egy részt a korábban említett sorozatban. Zseniális! Addig lapoztam, míg minden lehetőséget végig nem játszottam. Illetve ezt már San Diego orra alá dugtam egyik este. Nem meglepő módon ő is átérezte ezt a történetet.
Ennyit szerettem volna kiemelni ebből az egyébként szuper kötetből. Ha csak egy történet szólít meg, már érdemes elolvasni. Nekem tetszett, örülök, hogy a polcomon tudhatom és nem csak azért, mert jól mutat.
Azoknak ajánlom, akik szeretnek rágódni, töprengeni egy-egy történeten. Akik szorongtak már valami miatt (egyetemisták és nagyvállalatnál dolgozók előnyben), akik értékelik a kreatív megoldásokat, és nem zavarja őket a fantasztikum.
A szerző látásmódja széles, így sok téma felmerül ebben a könyvben, amit gördülékenyen, ám helyenként nyers őszinteséggel tálal. Akinek ez a hangvétel sok lehet, vagy csak nem szeret borzongani a valóságon, illetve felidézni a szorongásait, óvatosan kezdjen bele. Aki pedig könnyed kis történetekre vágyik, nos, keresse máshol, lehetőleg minél távolabb Moskát Anitától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése