Sorozatajánló II.

Mivel mostanában elég sok sorozatot nézek elsősorban a Netflix széles választéka miatt, úgy döntöttem mégis csak rovatot készítek korábbi bejegyzésem mintájára. Hoztam is újabb 4 sorozatot, hátha valaki kedvet kap hozzájuk.

A boszorkányok elveszett könyve

"Az évadnyitó részben Diana Bishop, a kiváló történész (és vonakodó boszorkány) visszatér az Oxfordi Egyetemre. A Bodleian Könyvtárban egy ősi, mágikus kéziratra bukkan. Az egyetemen tanító biokémikus (és vámpír), Matthew Clairmont évszázadok óta keresi ezt a könyvet, amelynek felbukkanása felkelti a kongregáció vezető boszorkányának figyelmét is, aki még a vámpírok előtt meg akarja szerezni azt. Matthew szembesíti Dianát a kérdéssel: miért rejtegeti a könyvet, és miért tagadja meg az erejét?"

Ez a sorozat az HBO kínálatában szerepel és egy könyvsorozat alapján készült. Ha valaki kíváncsi a könyvre, ITT olvashat róla bővebben. Az első éved a könyvtrilógia első részét dolgozza fel és 8 epizódból áll. A második évad már készítés alatt van, így a folytatás garantált.

Két dolog igazán vonzó ebben a sorozatban, a díszlet és a hangulat. A történet nagy része Oxfordban játszódik, elsősorban az egyetem és annak könyvtára területén, így a nézőt elég hamar lenyűgözik a csodálatos épületek. A látványvilágra tehát nem eshet panasz, főleg, hogy a misztikus vonal többnyire takarékon mozog. A hangulat pedig azért tud kifejezetten vonzó lenni, mert az olyan nézők, mint én, akik misztikus sorozatokon szocializálódtak, elég erőteljes nosztalgialöketet kapnak tőle. Mostanában nincsenek jó varázslatos sorozatok, mert általában szappanoperává avanzsálva csak a szereplők szívügyeivel foglalkoznak. Itt viszont a romantikus szál finoman van adagolva és épp elég rejtélyes a könyv és a kihalás veszélye, na meg a főhős családi vonatkozásai, hogy fenntartsa az érdeklődést. A tempó tehát rendben van. Persze nem hibátlan alkotás, mert néhol nem magyaráz meg dolgokat, így kissé esetlegesnek tűnik egy-egy mellékszereplő motivációja és időnként kicsit gagyinak hat ez a "Vámpír vagyok, úgy megennélek, de inkább légy a feleségem." vonal. A boszorkányos varázslatok azonban, nem túl magas költségvetés ide vagy oda, rendben voltak.

Összességében számomra egy kellemes kikapcsolódást nyújtott. Tudom ajánlani azoknak, akik kedvelik a misztikus romantikus sorozatokat.

Dead to Me

"A férjét meggyilkoló cserbenhagyásos gázolót kereső forrófejű özvegy összebarátkozik egy különc, de örök optimistával, aki nem az, akinek mutatja magát."

Ez a sorozat a Netflixen fut és egyelőre egy évadnál jár, ami 10 epizódot jelent. Viszont itt is elindult már a következő éved legyártása, így lehet várni a folytatást.

Ez egy kifejezetten szórakoztató vígjáték. Az előzetes alapján sokkal bohókásabbnak gondoltam, ám inkább sötétebb és szarkasztikus humorral van megáldva. A két főszereplő hölgy szövege remek, viselkedése kaotikus, ami tökéletesen passzol a gyász témájához, és a készítők nem féltek újabb és újabb csavarokat belevonni. Igaz, a nézőt elég hamar bevonják a "nagy titokba", ám így is van bőven izgalmi faktor. Az események egyébként kényelmes tempóban haladnak és a karterek is ennek megfelelően formálódnak. A helyzetek néhol abszurdnak tűnnek, de mégis elég valósághűek és ami a legfontosabb, emberiek. A néző hamar átérzi a helyzeteket és drukkol a szimpatikus karakterekért. Ha pedig ez nem lenne elég, mindig ott lebeg valami a múltban, ami nem teljesen egyértelmű és tovább árnyalhatja a képet.

Nekem nagyon tetszett, kifejezetten szórakoztatónak találtam, így kíváncsian várom, hogyan csavarják tovább a következő évadban. Elsősorban azoknak ajánlom, akik egy kreatív vígjátékra vágynak. Hölgyek előnyben, de az urak is jól szórakozhatnak rajta.

Black Mirror

"A Fekete tükör valóban egyfajta enciklopédiája a jelenlegi világban tapasztalható társadalmi, médiafogyasztásbeli, életvitel trendjeit illető folyamatoknak, melyekben egy rettenetes új világ baljós képes sejlik fel. A sorozat epizódjai a technológiai fejlődés veszélyeiről szólnak egy-egy az alternatív valóságban vagy a közeli, illetve távoli jövőben játszódó történet formájában."

Ez a zseniális sorozat is a Netflix kínálatában szerepel. Egyelőre 5 évadra rúg, ám minden évad más epizódszámmal rendelkezik és az egyes részek játékideje is változó. Mivel minden rész külön egész történetet mesél el, mindez cseppet sem zavaró, sőt, a sorrend, ahogy a néző halad, szintén teljesen mindegy. Mi San Diegoval az utolsó, vagyis ötödik évaddal kezdtük el a sorozatot, míg Nel barátom időrendben haladt az első évadtól, mégis ugyanúgy tetszett mindegyikünknek.

Ahogy a cím is mutatja egy egy fekete tükör a mai modern társadalomnak és ez elég sokszor egy negatív jövőképpel párosul. Az egyetlen közös tulajdonság az egyes részekben az, hogy mind valamilyen technológiai jelenségre reflektálnak és az esetek nagy részében elég kemény társadalmi problémákat hoznak velük párhuzamba. Persze akad közöttük ütősebb és kevésbé ütősebb rész, de mind-mind remek alkotás. Illetve minden epizódnak van valóságalapja, így hitelesnek és még borzongatóbbnak hat.
Ez egy kiválóan összerakott, jól átgondolt és erőteljes üzenettel rendelkező sorozat. Nekem nagyon tetszett és bátran ajánlom mindenkinek. A társadalomkritika szerintem mindig elkél.

Eufória

"Sam Levinson sorozata egy 2012-es izraeli széria amerikai változata, az eredeti megtörtént eseményeken alapul. A történet a középiskolás tinik életébe, annak is az árnyoldalába nyújt bepillantást. Miközben ifjú hőseink keresik helyüket a világban, megtapasztalják a drogot, a szexet és az erőszakot."

Sokáig gondolkodtam, hogy bevegyem-e ezt a sorozatot ebbe a bejegyzésbe, vagy sem. Ebben a rovatban ugyanis kizárólag olyan sorozatokról szeretnék írni, amelyek tetszettek és tudom ajánlani másoknak. Az Eufória azonban nem tetszett igazán. Viszont végignéztem, így mégsem volt a teljesen élvezhetetlen kategória, ezért adok neki egy esélyt olvasóim számára.
A sorozat az HBO-n fut és jelenleg egy évadból és 8 epizódból áll, ám a készítők már dolgoznak a folytatáson. Elég népszerű alkotás és több ismerősöm látta és a lelkesedésük miatt, kíváncsi lettem rá. Aztán kicsit fanyalogtam, mert a Skins című sorozatra emlékeztetett, amit anno úgy két epizódig bírtam elviselni, mielőtt feladtam volna. Ezt viszont végignéztem, úgyhogy fogyaszthatóbbnak ítélem.
Az alapötlet egyébként jó, de ha tényleg ilyen ma tininek lenni, akkor nagyon örülök, hogy nem most vagyok tizenéves. Azért remélem, hogy a sorozat sarkít és túltol dolgokat, mert ha tényleg csak drogokból és szexuális tartalmakból el egy mai tinédzser mindennapja, akkor nagyon tudom sajnálni őket. A történet epizodikus jellege, hogy minden részben egy-egy szereplő nem épp boldog életének motivációit mutatja be, kifejezetten tetszett. Az is tetszett, hogy komolyan foglalkozott a depresszió kérdésével és igen, a drogfüggőséget is jól átgondoltan fűzte bele. Azonban az összhatás akkor is rendkívül nyomasztó. Engem legalábbis lehozott az életről és nem a jó, elgondolkodtató értelemben.
Nem mondanám, hogy tetszett, de kicsit értem, miért találják sokan vonzónak ezt a sorozatot. Számomra ez az évad bőven elég volt, nem vágyom a folytatásra és nem igazán tudnám ajánlani sem. Viszont, ha valakit érdekel a drogfüggő kamaszok szexuális élete, kezdjen bele bátran. Nem biztos, hogy korrekt képet fog kapni (legalábbis én nagyon remélem), de nyomasztó az biztosan lesz.