2020. május 5., kedd

Mozgóképek LXXXVII.

Továbbra is nélkülöznöm kell a mozit, így rákaptam az internetes tartalmakra, legyen szó letöltésről vagy streaming szolgáltatókról. Ráadásul alig mozdultam ki múlt hónapban, mert a hősöm, San Diego intézi a bevásárlást, a munkámat pedig el tudom végezni a laptopom és a telefonom mellől a kanapén. Ebből következik, hogy több időm maradt filmekre, amit jól mutat, hogy áprilisban összesen 10 filmet néztem meg. Úgy tűnik, az április a filmes hónapom, mert legutóbb múlt áprilisban volt ennyire magas a megtekintett filmek száma.

A zodiákus
"Sorozatgyilkos szedi áldozatait San Franciscóban. A rendőrség képtelen a nyomára bukkanni, pedig a tettes üzeneteket küld több napilapnak is. Csak néhány rendőr, újságíró, köztük Paul Avery és egy halk szavú, tehetséges szerkesztőségi rajzoló, Robert Graysmith bízik abban, hogy megfejtheti a rejtélyes üzeneteket, melyek alapján a gyilkos a Zodiákus nevet kapta. Elszántan, vadul és szenvedélyesen üldözik ellenségüket. Kezdetben kötelességtudóan, később egyre inkább elvakultan, mígnem már maguk is az őrület határán járnak."
Nagy adósságom volt ez a film. Bár klasszikusnak számít a bűnügyi filmek között, eddig valahogy elkerült.
Azt hiszem, előbb kellett volna sort kerítenem rá, mert nem igazán fogott meg. Nem mondom, hogy rossz film, mert jól van felépítve, jók a karakterek, és egy ideig érdekesen alakul a nyomozás, de valami nekem hiányzott belőle. Olyan kis semmilyennek találtam, és ez valószínűleg azért van, mert láttam már néhány újabb remek alkotást sorozatgyilkos témában.
Ettől függetlenül nem bántam meg, hogy megnéztem, és nyugodt szívvel tudom ajánlani a bűnügyi filmek kedvelőinek. Erőszakos tartalmakra érzékenyebb nézők is bátran belekezdhetnek, mert a filmben a hangsúly a nyomozáson és nem a gyilkosságokon van.

Sötét vizeken
"Robert Bilott céges jogász, aki nagyvállalatokat véd nagy hatékonysággal. Egy nap felkeresi egy farmer, akit imádott nagyanyja küldött hozzá, hogy segítsen neki. Bilott hamarosan rájön, hogy a DuPont vegyi vállalat évek óta mérgezi egy kisváros ivóvizét, amitől többszáz állat pusztult el és a helyi lakosokat is mérgezi. Az ügyvéd kilátástalannak tűnő küzdelembe kezd a kisemberek védelmében a hatalmas nagyvállalat ellen. A világ egyik legnagyobb vegyi gyára ellen vívott jogi küzdelem tétje, hogy a számos rejtélyes megbetegedés és haláleset, valamint az évtizedeken át tartó ivóvíz-szennyezés ténye napvilágra kerüljön. Az ügyvéd az igazság kiderítése érdekében kockára tesz mindent, a karrierjét, a családja és a saját biztonságát is."
Nel barátom látta moziban, és elég lelkesen beszélt róla, így kíváncsi lettem. Igaz történetet dolgoz fel, ami a mai napig zajlik, így nem is haboztam belenézni.
A történet valós, és ennek megfelelően alakul, vagyis lassan halad, ahogy a törvényhozás is lassú. A filmnek mégis van egy ritmusa, amit ha a néző felvesz, nem fogja elunni magát. Főleg, ha közben emésztgeti a hallottakat, és egyre inkább késztetést érez a konyhai eszközök lecserélésére. Nekem nagyon tetszett, hogy film készült erről a fontos és döbbenetesen dühítő esetről. Viszont teljesen feleslgesnek éreztem a főhős családi hátterét. Értem, hogy dramaturgiai szempontból volt rá szükség, de ahhoz hogy igazán betöltse ezt a szerepet kevés volt, míg ahhoz, hogy időről-időre megszakítsa a film elsődleges vonalát, túl sok. Azonban ezen hibája és lassúsága ellenére, szükséges alkotás. Ez egy olyan téma, amivel foglalkozni kell, és talán így, film formájában tényleg többen kezdenek el agyalni rajta és jobban megválasztják, milyen serpenyőt vesznek a boltban.
Azoknak ajánlom, akik kedvelik a valós történeteket, akiket nem zavar a lassú tempó, és akik próbálnak figyelni a környezetükre. Ha viszont valaki egy pörgős nyomozásra vágyik, keressen egy másik alkotást.

Tőrbe ejtve
"A milliárdos krimiírót 85. születésnapján holtan találják vidéki villájában. A partit követő napon a tett helyszínére érkezik a híres magándetektív, Benoit Blanc (Daniel Craig), akit egy titokzatos személy bérelt fel a szenzációs bűncselekmény felderítésével. Ahogy a nyomozó elkezdi felgöngyölíteni az ügyet, egyre különösebb tiktokra derít fényt. És bár az ünnepségen résztvevő családtagoknak, és a személyzetnek is megdönthetetlen alibije van, mindenkinek alapos indítéka volt a szörnyű tett elkövetésére. A vidéki magányban elszigetelt família minden tagja egyre kétségbeesettebben bizonygatja saját igazát, de Benoit Blanc egy meglepő csellel végül mégis tőrbe csalja a gyilkost."
Őszintén szólva nem különösebben vonzott ez a film, ám nem csupán Nel barátom mondott róla szépeket, hanem Dörmi is, így végül adtam neki egy esélyt.
Ez egy meglepően szórakoztató krimi. Minden van benne, ami a klasszikus krimi veleje, ám nem akarja teljesen komolyan venni magát, ami kifejezetten jól áll neki. A nyomozás így humoros csavarokkal van tele, és a karakterek kissé karikatúra jellegűek. Nem mondom, hogy nagy fordulatokra lehet benne számítani, mert valahol kiszámítható a végkifejlet (nekem legalábbis nem okozott nagy meglepetést), ám ettől függetlenül szórakoztató film.
Bátran ajánlom mindenkinek, aki egy hagyományos krimit szeretne, és jobban kedveli, ha inkább bohókás az a nyomozás, és nem véres és sötét.

A magas lány
"Több évnyi kínlódás után a 185 centi magas Jodi leküzdi a félelmeit, és egy középiskolai szerelmi háromszögbe csöppen."
Néha bizony elcsábulok egy-egy tinifilmre. Ez a film épp ilyen időpontban jött szembe velem a Netflixen.
Az alapötlet nagyon tetszett. Jó volt egy új és eredeti megközelítésben látni a szokásos szerelmi kliséket. Tetszett a humora is, mert kedves volt és visszafogott. A történet persze kiszámítható, a szereplők viselkedése tipikus, és úgy általánosságban minden meglehetősen szokványos volt a főhősnő magasságán és cipőméretén kívül. Illetve nem volt minden teljesen átgondolva. (Például: Oké, hogy magas a csaj, de ez nem ok arra, hogy állandó jelleggel szobafestőnek öltözzön. Illetve az USA-ban nehezen hihető, hogy ne találjon neki megfelelő magasságú fiút, csak el kell mennie egy amerikai focimeccsre...) Valahogy mégis szórakoztatónak találtam, mert a jó szándék vezérelte, és a "Fogadd el magad!" lerágott csontját felfrissítette kicsit.
Elsősorban lányoknak ajánlom, főleg ha fiatalok és épp egy romantikus tinifilmre vágynak. Illetve tudom javasolni mindazoknak, akiknek próblémája van vagy volt a magasságával.

Préda
"Képzeld el, hogy egy hatalmas hurrikán tart a szüleid háza felé, és apád egyik pillanatról a másikra már nem veszi fel a mobilját. Pár kilométernyire behatolsz kocsival az evakuációs zónába, hogy megnézd, mi van vele, és rájössz, hogy csapdába esett a ház alatti alacsony szervíztérben.Amikor lemászol hozzá, hogy segíts neki, te is csapdába esel, a víz egyre emelkedik, aligátorok bukkannak fel, és egy hatalmas példány elzárja a biztonságba vezető lépcsőt..."
Ezt a filmet is Nel barátom ajánlotta, és bár nem fűztem hozzá túl nagy reményeket, adtam neki egy esélyt.
Az alapötlet nem rossz, és a film első fele kifejezetten izgalmas. Csakhogy elég hamar átesik annak a bizonyos lónak a túloldalára a rettentően falánk animált aligátorokkal és a minden sérülést karcolásnak tekintő főhősökkel. Egy idő után már nem olyan izgalmas a helyzet, és egyre több benne a logikai zsákutca. Tehát hiába indul ígéretesen, hatalmas nagy bukás lesz belőle. Egyébként ez nem horror, hanem kalandfilm több járulékos veszteségnek számító mellékszereplővel.
Nem igazán tetszett, de láttam már ennél ostobább filmet is. Azoknak ajánlom, akik szeretik a szörnyes filmeket, és nem zavarja őket, ha nem minden van rendesen átgondolva.

Steve Jobs
"A három ikonikus termékbemutató kulisszái mögött játszódó, és az iMac 1998-as prezentációjával végződő Steve Jobs betekintést nyújt a digitális forradalom műhelytitkaiba, és intim portrét rajzol az események középpontjában álló briliáns emberről."
Időnként szeretek megnézni egy-egy életrajzi filmet, ennyi mentségem van a megtekintésére.
Először is be kell vallanom, hogy nem sokat foglalkoztam a film főhősével, és elvből kerülöm szinte minden termékét. (Azért csak szinte, mert San Diego IPodját időnként elcsenem...) Valahogy mégis kíváncsi voltam, mi a fenéért akart egy időben mindneki IPhone telefont és Apple számítógépet. Hát, a film után nem lettem okosabb, sőt, ha eddig fenntartásokkal kezeltem ezeket a termékeket, akkor ezután úgy fogom kerülni őket, mint a fertőző betegségeket. Ez a film ugyanis egyáltalán nem fest jó színt sem a főhősre, sem semmi másra a környezetében. Pedig egy meglehetősen semmitmondó filmről van szó, ami ugrálgat az időben, és semmit sem magyaráz meg azon kívül, hogy Steve Jobs egy seggfej. Tudom, tudom halottról vagy jót vagy semmit, de bárki levonhatja ezt a következtetést, ha belenéz a filmbe. Szóval még mindig nem értem, miért olyan híres, mikor ő csak egy márkanév, és nem is értett a programozáshoz.
Ez a film számomra unalmas időpazarlás volt. Nem tudom ajánlani, legfeljebb csak elvakult termékrajongóknak, hátha végre benéznek a csillogó és túlárazott külső mögé, és meglátják a valóságot, ami egyáltalán nem fényes.

Roma
"Egy középosztálybeli család története Mexikóvárosban a ’70-es évek elején."
2019-ben ez a film nyerte meg a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. Úgy gondoltam, már ezért megéri belenézni.
Rettentően hosszú film és rettentően vontatott. Sajnos hiába értem én, hogy a rendező önéletrajzi ihletésből dolgozott, hogy a valóságot kívánta bemutatni, és hogy hétköznapi emberek játszottak benne, hogy még hitelesebb legyen, egyáltalán nem tetszett. Nem tetszett, mert ahelyett, hogy bemutatott volna egy korszakot, egy helyszínt, egy családot, csak felületesen sugallt mindent. Pedig rendkívül érdekes lett volna a '70-es évek Mexikóvárosa, a tüntetések háttere, az emberek helyzete, ám erre egyáltalán nem tért ki a film. Így pedig számomra teljesen semmitmondó alkotássá vált, és nem, attól, hogy realisztikus, még nem lesz jó, sőt, film szempontjából inkább az élvezhetetlen kategóriát súrolja.
Nekem nem tetszett. Kizárólag azoknak tudom ajánlani, akik szeretik a művészfilmeket és nem zavarja őket, ha nincs cselekmény, és van felesleges 135 percük sz életükből.

V. Henrik
"Az önfejű Hal hercegnek fel kell hagynia a tivornyázással, és az Angliáért vívott csatában harcos királyként meg kell fékeznie a vár falain belüli és kívüli ellenségeket."
Szeretem a történelmi filmeket, így bár a kritikusok nem magasztalták ezt a filmet, én kíváncsi voltam rá.
Nem voltak magas elvárásaim, csak akartam egy kis középkori csatározást nézni, és ezt meg is kaptam. A történet egyébként nem túl bonyolult, a karakterek sem azok, ám ettől függetlenül szórakoztató alkotás. Pedig nem igazán fejt ki mindent, például, hogy hogyan lett a hercegből kicsapongó alak, miért tud mégis jól bánni a karddal, és mi is a háttérben meghúzódó intrika elsődleges oka. Szóval lenne még mit fejleszteni rajta, de a sáros csatajelenet kárpótolja a nézőt.
Nekem megfelelt könnyed esti kikapcsolódásnak, így tudom ajánlani azoknak, akik egy nem különösebben bonyolult középkori történetre vágynak. Udvari intrikák kedvelői viszont találnak ennél jobb alkotást is.

Romlott oktatás
"Frank Tassone köztiszteletben álló Long Island-i szuperintendens, aki asszisztensével, Pam Gluckinnal együtt a Roslyn Iskolai Körzet felvirágoztatásán dolgozik. Frank a pozitív üzenetküldés mestere, akit a polgárok és a diákok egyaránt kedvelnek. Ám egy diákújságíró néhány kiadási bizonylat láttán elhatározza, hogy alaposabban utánanéz néhány dolognak. Minél mélyebbre ás, annál sötétebb ügyekre bukkan. A film az amerikai történelem legnagyobb állami iskolai sikkasztási botrányát dolgozza fel."
Először nem igazán érdekelt ez a film, aztán olyan sok jót olvastam róla, hogy mégis elkezdte piszkálni a fantáziámat.
A történet valós eseményt mesél el elég jó aránnyal mutatva be a szereplőket és azok nézőpontjait. Nagyon tetszettek a dialógusok, és hogy tökéletesen bemutatták, hogyan lett egy egyszeri esetből szisztematikus sikkasztás. A színészek jók, és valahol a néző mindegyikükkel azonosulni tud.
Jól átgondolt, szépen felépített film, egy magyar ember számára érdekes témát boncolgatva. Nekem tetszett, így bátran ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi rá, hogyan jut el az ember egy ingyen kávétól a pofátlan lopásig.

A nagy dobás
"Amikor négy kívülálló észrevette azt, amit a nagy bankok, a média és a kormány nem akart észrevenni - a gazdaság globális összeomlását -, támadt egy ötletük: A nagy dobás. Bátor befektetésük a modern pénzügyi világ sötét bugyraiba viszi őket, ahol meg kell kérdőjelezniük mindenkit és mindent."
Ezt a filmet San Diego választotta, és épp mint az előző, valós eseményt mutat be.
Számomra nem volt nagy dobás, ám egy érdekes témát dolgozott fel, és remek volt a narrációja. Tetszettek a kiszólások, a karakterek, és hogy elég mélyre ásott a pénzügyi világ sötét bugyraiba. Viszont nem fejtett ki mindent részletesen, így a néző többnyire csak sodródott az eseményekkel. Ez ismét egy olyan alkotás, ami jó hogy elkészült, viszont senkinek sem lesz a kedvenc filmje.
Nem bántam meg, hogy megnéztem, ezért tudom ajánlani azoknak, akik valós eseményekről szeretnek filmet nézni, és bebukkantanának egy kicsit a pénzvilág sötét zugaiba.

Értékelés:
Sötét vizeken                         ->  10
Romlott oktatás                     ->   9
Tőrbe ejtve                            ->   8
A zodiákus                            ->   7
V. Henrik                               ->  6
A magas lány                         ->  6
A nagy dobás                         ->  5
Préda                                      ->  4
Roma                                      ->  3
Steve Jobs                               ->  2

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése