2014. január 19., vasárnap

Brave 10

Pörgős történetre vágytam, ami nem túlságosan hosszú, így bukkantam rá erre az animére. 
A Brave 10 a shounen műfajába tartozik, ám szerencsére mentes a kategória népbetegségétől, a rétestészta effektustól. Shimotsuki Kairi mangája alapján készült és összesen 12 epizódból áll.
Van benne minden, amitől egy shounen izgalmas lehet, sok csata, érdekes karakterek sokasága, csipet mágia, csipet humor, csipet történelem és persze az elmaradhatatlan jó és rossz küzdelme.
Ismertető:
Saizou az öntörvényű zsoldos nindzsa épp délutáni sziesztáját tölti az erdőben, mikor szó szerint a karjaiba rohan egy kék hajú papnő, akit gyanús alakok üldöznek. Saizou kelletlen, de megmenti a lányt és állna is tovább, ha újdonsült védence nem lenne olyan kitartó és levakarhatatlan. Saizou így belecsöppen a hatalomért ármánykodó földesurak rivalizálásába és egyike lesz Sanada Yukimura 10 harcosának.
Ennél többet nem szeretnék elárulni a cselekményből, mivel a sztori maga nem bonyolult. Nincsenek benne nagy meglepetések, sőt kifejezetten kiszámítható, ez azonban szerintem nem ront az élvezhetőségén.
Ahogy már említettem, shounen vagyis tele van csatajelnettel. Nincs olyan rész, amiben ne lenne legalább egy összecsapás, nekem mégsem tűnt erőltetettnek, mivel a végső csatát leszámítva, egyik sem lett több részre elnyújtva.
A grafikára nem lehet panasz. A karakterek szépen megformáltak, a színek élénkek, a háttér kellemes és az akció is látványosra sikerült. Talán csak a női idomok túlhangsúlyozása volt kicsit sok, de ezt elnézem, hiszen az anime célközönsége a kamasz fiúk. No, meg mert a lányok sem panaszkodhatnak a csinos férfikarakterek miatt.
Saizou
A zene első hallásra cseppet fura, de nagyon könnyen hozzászokik a néző és a végére már meg is szereti, mivel passzol az anime hangulatához.
Ahogy a harcjelenetek dominálnak úgy alakul ki egy kalandos légkör az epizódok körül, amit egy kis humorral is megfűszereztek. Dráma csak elvétve bukkan fel itt-ott és nem szánt túl mélyen, így a fő cél csupán a szórakoztatás. 
Mindegyik epizód egy külön kaland, mégis összefüggnek egymással és így nem válik darabossá és egyik rész sem tűnik feleslegesnek. A csatajelenetek sem laposodnak el, mivel hiába ránt menetrendszerűen Saizou kardot, mindegyik ütközet picit más, mint az előző. A sok szereplő és különféle fegyver illetve harcmodor miatt, akad bőven újdonság.
A történet egyik fő mozgatórugója a 10 harcos összegyűjtése, bár nem ilyen nyíltan történik, hanem szinte spontán jönnek az újabb és újabb karakterek. Akad közöttük több érdekes figura, mégsem mondanám karakterközpontúnak, mivel a főszereplőkön kívül egyiket sem mutatja be teljesen. Mindegyik szereplő csak egy-egy szelet a nagy tortából.
A leghangsúlyosabb természetesen a két főhős, Isanami a szeleburdi lány és Saizou a nem is olyan rideg zsoldos. Őket viszonylag jól meg lehet ismerni, mivel felvillan egy-egy apróság a múltjukból is. A többiek viszont kevesebb időt kapnak a kibontakozásra, így csak az alaptermészetükből építkezhetnek.
Pedig nagyon szerettem volna megtudni, Sanada hogyan vált ilyen ravasz rókává, és hogy Rokurou miért követi ennyire megszállottan. Ráadásul a történet történelmi vonulata is elsősorban rájuk épít, bár Saizou és Sasuke, illetve még néhányan mások is, szintén létező emberekről lettek mintázva. Nekem azonban nem jött át ez a valóság vonal, túlságosan kevés volt a háttér információ.
Sasuke
A kedvenc szereplőm Sasuke volt. Hogyan is ne kedveltem volna, mikor ő a természetbarát embereszmény megtestesítője? Imádja az állatokat, szeret az erdőben bóklászni és mindehhez egy komoly, de félénk természet társul. Igazán szerethető figura akkor is, ha képtelen bunyó nélkül szót érteni Saizou-val. 
A főszereplőket is könnyű megkedvelni, bár Isanami amilyen szórakoztató és aranyos az elején, olyan kis esetlen lesz, mikor komolyabbra fordulnak a harcok. Saizou cseppet tipikus, de így van jól, mert kell a komolyság ennyi lökött között.
A szereplők nagy része ugyanis szórakoztatóan lüke tud lenni. Különösen Kamanosuke, akit először nem tudtam hova tenni, aztán bumm, megkedveltem. Ő amúgy a meghatározhatatlan nemű szereplő (szerintem férfi), akinek kicsit el van borulva az agya és komoly pszichológiai segítségre lenne szüksége. Mégis, ahogy előadja magát, roppant szórakoztató.
A tíz fős csapat tagjai kiegészítik egymást és a végére jól összeszoknak még több vidámságot okozva kapcsolataikkal és a konfliktusokkal. Attól ugyanis, hogy egy oldalon állnak, nem feltétlenül jönnek is ki egymással, ami vicces veszekedésekbe és félreértésekbe torkollik.
Kamanosuke, Saizou és Isanami
Szólnom kell még pár szót a "romantikus" szálról. Az idézőjel nem véletlen, mivel az anime teljes romantikus vetülete kifejezhető a mellékelt képpel.
Ez egy kardozós, verekedős történet, nincs helye cukormáznak, így nem is kerül bele. 
Bár Isanami szinte első látásra belezúg Saizou-ba, amit többször látványosan ki is fejez és sugallva van, hogy a vonzalom nem teljesen egyoldalú, de ennél többre nem jut a dolog. A kapcsolatuk alakulása csak egy mosolygós adaléka a történetnek, amit tovább színez Kamanosuke heves fellángolása szintén Saizou irányába. A srácnak tehát megvan a rajongótábora, ami több vicces jelenetet produkál, főleg mikor menekülni próbál a helyzetből. Ennél több szerelem azonban nincs. Viszont akad benne több képkocka lengén öltözött (és Isanamit leszámítva rendellenesen hatalmas keblű) hölgyekről, hogy mutassa, azért a szereplők nincsenek fából.
Összességében tehát egy pörgős, izgalmas és humoros anime.
Azoknak ajánlom, akik szeretik a shounen műfaját, kedvelik a nindzsákat és egy kis kalandos kikapcsolódásra vágynak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése