Augusztusban sem jutottam el moziba. Megfordult a fejemben, volt is egy film, amit kinéztem, aztán a róla szóló kritikák kicsit kedvemet szegték, így inkább lemondtam róla. Otthon sem szenteltem sok időt a filmeknek, mert az elmúlt hónap inkább a nyári programokról szólt, és végre kimozdultam kicsit. Épp ezért most csupán három filmről tudok számot adni, és egyik sem friss darab.
Jégvarázs 2.
" Miért született Elza varázserővel? A válasz egyszerre szólítja el a lányt és jelent veszélyt királyságára. Annával, Kristoff-fal, Olaffal és Svennel együtt veszedelmekkel teli utazásra indul, hogy fényt derítsen a titokra. Legutóbb hatalma túl sok volt a világ számára, most azonban mindenki azt reméli, elegendő lesz."
Sokáig halogattam ezt a filmet, pedig az első rész tetszett. Aztán egy nap valami kifejezetten cuki és könnyed filmre vágytam, és észrevettem az HBO kínálatában.
Mondhatom, jól tettem, hogy megnéztem, mert valóban azt a fajta szórakozást nyújtotta, amit vártam. A történet persze nem volt nagy kihívás, ám a rettentően aranyos mellékszereplők hamar levettek a lábamról. (Imádom a gekkót!) Csupán két negatívumot tudok felhozni. Az első Olaf, aki számomra túl sok, túl giccses és meglehetősen idegesítő karakter. A másik pedig Kristoff dala. Tudom, Disney mese nem létezhet éneklés nélkül, ebbe nem is szeretnék belekötni, főleg hogy a készítők képesek voltak felkérni egy énekesnőt egyetlen hang "szerepére". A gondom csupán ez a konkrét dal volt, ami szerintem stílusát tekintve nem passzolt a mesébe, és úgy hatott mint egy rossz paródia egy tini fiúénekesről. Kínos volt nézni, főleg hogy Kristoff karakterét kifejezetten kedvelem.
Összességében ez egy aranyos mese. Könnyed, délutáni kikapcsolódásnak ideális kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Azonban itt is igaz a filmes nagy igazság:
Az első rész jobb volt!
Meghallgatás
"Shigeharu Aoyama hét éve özvegy. A fia szerint jobb lenne, ha megnősülne. Az ötletet a férfi elmeséli a filmszakmában dolgozó barátjának, aki azt javasolja, hogy egy meghallgatás keretében szemrevételezze a kínálatot. Úgy állítsák be a dolgot, mintha egy filmhez keresnének szereplőket. A jelentkezők között Aoyama szeme megakad Asamin. Bár a szerepet végül senki sem kapja meg, kapcsolat kezd kialakulni Aoyama és Asami között. A férfi őszinte érzelmeket táplál a csinos és intelligens lány iránt, emiatt nem veszi észre a figyelmeztető jeleket."
Ezt a filmet Nel barátom ajánlotta. San Diego az ajánlásaival mindig szkeptikus, nekem azonban olyan jó kedvet hoz a filmekhez, hogy újra és újra hallgatok rá. Sajnos ez most azon esetek közé tartozik, amikor nem kellett volna...
Maga az alapötlet, hogy egy férfi meghallgatás útján keres magának feleséget, remek. Ötletes, izgalmas és rengeteg potenciál rejlik benne, hogy valahol félre menjen a dolog. Csakhogy a készítők épp arra az útra vezették ezt a remek alapot, ahol bugyutává vált. Nem szeretem, ha a karaktereknek nem világos a motivációja és ez a negatív szereplőkre is hatványozottan igaz. Ha pedig nincs motiváció, akkor az erőszak, ami gyakorlatilag borítékolva van a film kezdete óta, céltalannak hat. Ha céltalan, akkor gagyi, és akkor bizony oda minden lelkesedésem. Ezt a történetet bizony sokkal jobban fel lehetett volna építeni, és kifuttatni egy olyan véres befejezésre, aminek legalább hangyányi értelme is van.
Ez az alkotás sajnos nem egy jó film. Nekem egyáltalán nem tetszett, pedig az elején láttam benne fantáziát. Kizárólag azoknak ajánlom, akik kedvelik a céltalan vérengzésbe fulladó filmeket. Őket talán nem fogja annyira zavarni a motiváció hiánya.
Macskafogó
"Az egerek sorsa megpecsételődött. Az X bolygón a vérszomjas macskák semmibe veszik a jogot, és az egértársadalom felszámolására törekednek. De megcsillan egy reménysugár, az egerek főtudósa feltalálja a megoldást. A titkos szolgálat azonnal aktiválja legjobb ügynökét, Grabovszkyt, hogy még időben célba jusson a tervrajz."
Hatalmas adósságot törlesztettem, végre megnéztem a Macskafogót. Fogalmam sincs, hogy nekem ez miért maradt ki, mivel talán az összes többi klasszikus magyar mesét megnéztem még gyerekkoromban. Ez az alkotás azonban csak részletekben volt meg a fejemben, egy-egy jelentét ismertem és persze a szállóigévé lett mondatait is. Most viszont leültem, és megnéztem elejétől a végéig az egészet.
A grafika remek, főleg ha hozzátesszük, hogy a '80-as években készült. Az utalások zseniálisak, a szinkron pazar, így tökéletesen értem, miért örvend ez a film több mint 30 évvel a készítése után is nagy népszerűségnek. Viszont ettől függetlenül nem lettem a rajongója. A történet nem fogott meg igazán, pedig kétségtelenül ötletes. Időnként zavart, hogy a készítők hol figyeltek a macskák és egerek méretbeli különbségeire, hol nem. Grabovszky karakterét pedig nem tudtam hová tenni, nekem ő túl sok volt mindenféle szempontból. Illetve valószínűleg bennem van a hiba, mert a zenés betétek idegesítettek (leszámítva Lusta Dick trombitálását), teljesen fölöslegesnek éreztem őket. Teufel és Safranek jelenteit viszont imádtam, már ezért érdemes volt megnéznem.
Összességében tehát nagyon örülök, hogy végre elmondhatom, láttam ezt a filmet, és biztatni tudok mindenkit (Már ha van még rajtam kívül ilyen tudatlan a világon.), hogy nézze meg legalább egyszer, mert ez a magyar filmművészet olyan alkotása, amit illik és érdemes ismerni.
Értékelés:
Jégvarázs 2. -> 9
Macskafogó -> 7
Meghallgatás -> 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése