2017. április 11., kedd

Mozgóképek LV.

Mozgalmas volt a március is és bár nem néztem sokkal több filmet ebben a hónapban sem, többször jártam moziban. Szám szerint háromszor, az egyikről írtam is külön bejegyzést: Testről és lélekről.
Ezekhez jött még két film, amelyet a kanapé kényelmében néztem meg. Most tehát 4 filmről tudok számot adni.

Bob az utcamacska
"Amikor James Bowen egy sérült, vörhenyes szőrű, kóbor macskát talált egy folyosón, még fogalma sem volt arról, hogy az élete mennyire meg fog változni. James egyik napról a másikra élt London utcáin, és biztosan tudta, hogy amire végképp nincs szüksége, az egy háziállat. Mégsem tudott ellenállni a meghökkentően intelligens kandúrnak, akit befogadott, és gyorsan el is keresztelt Bobnak. Gondos ápolásának köszönhetően Bob lassan visszanyerte az egészségét, James pedig készült útjára engedni az állatot – úgy hitte, soha többé nem látják viszont egymást. Bobnak azonban más elképzelései voltak.
Ők ketten hamarosan elválaszthatatlanok lettek, s komikus – alkalmanként kockázatos – kalandjaik fokozatosan átalakították az életüket. Így segítettek egymásnak abban, hogy zaklatott múltjuk sebei lassan begyógyulhassanak. "
Ezt a filmet San Diego választotta. Igen, azért mert tudja, hogy imádom a macskákat és a kedvemben akart járni. Arra azonban nem számított, hogy neki is igazán tetszeni fog.
Könyv alapján készült, a könyv pedig igaz történet alapján, így többszörös adaptációról van szó, ám ez csak ad az értékéhez. Tetszett, hogy nem próbálta cukorszirupba mártani a problémákat, csak bemutatta a lehető leghűbben a valósághoz, a néző meg kezdjen vele, amit akar. Az is tetszett, hogy Bob igazi macska volt. Jó, macskához képest szelíd és kedves természet, de akkor is macska, akire tipikus módon reagálnak az emberek. Még a drog kérdéskörének körbejárása is tetszett, bár nem a szívem csücske ez a téma.
Összességében tehát érdekes volt és szórakoztató. Nem csak macskakedvelőknek ajánlom.

Logan
"Az egyik legerősebb mutáns ő. Szelídíthetetlen, elpusztíthatatlan, kiismerhetetlen. És szeret szivarozni. Egy titkos katonai fegyverkísérlet alakította annál is keményebbé, amivé a génjei tették. A csontjait adamantiumötvözetre cserélték, ám azt a képességét, hogy a sebei azonnal begyógyulnak, nem vették el tőle. Ökléből gyilkos karmok bújnak elő, és nem fél használni őket. A kanadai erdőkben érzi magát igazán jól. Magányos. Bosszúálló. Nem barátkozik senkivel.
De valaha egy csapat tagja volt. X-Men volt ő is. És az emlékeknél talán nincsenek fontosabb dolgok..."
Ez az ismertető szörnyű, de nem találtam jobbat. Talán nem is kell, mert mindenki ismeri ezt a fickót és valószínűleg ismertetőtől függetlenül is megköveznek majd a rajongók.
Applequeen barátom volt rákattanva, hogy menjünk el moziba erre a filmre, mert az összes eddigi X-men filmet látta már és szerette, szóval ő választotta és neki bizony tetszett is. Imádta, mint a rajongók 90%-a, én meg szkeptikusan igyekeztem csöndben maradni.
Nekem ez a film kevés. Értem én, mit akart kifejezni és mennyire vagány, hogy ilyen drámai lett egy képregényfilm, de pont ez a bajom vele. Ez egy képregényfilm, ne akarjon ennyire komoly lenni, mert nem áll jól neki. Legyen laza, ahogy az elején tette, mert az eleje bizony jó volt. Kemény kislány és kiégett férfi mindig jó párosítás. Még a humora is rendben volt. Még az indokolatlan mészárlás is oké volt, mert hiába szuperhősök, azért nem minden csillogó. A vége azonban... butus és klisés. Olyan klisés, hogy nemhogy könnycseppet, még egy szikrányi együttérzést sem csiszolt ki belőlem. Én ezt a jelenetet már vagy húszmilliószor láttam, így nem hat meg.
Összességében nem azt kaptam, amit vártam és nem vagyok elég szuperhősrajongó, hogy magasztalni tudjam. Kizárólag rajongóknak javaslom.

Vadon
"Cheryl (Reese Witherspoon) fiatal, mégis úgy érzi, mindent elveszített. Az élete összeomlóban van (és ő is mindent elkövetett, hogy tovább omoljon), de lát kiutat. Csak nagyon hosszút. Bár életében nem kirándult, egy hirtelen ötlettől vezérelve vándorútra indul. Több mint 1500 kilométert gyalogol az Egyesült Államok nyugati partvonalán. Átkel a Mojave sivatagon, megmássza a Sierra Nevadát, végiggyalogol Kalifornián és Oregonon, kibírja a havat és a forróságot. És legfőképpen: a magányt. Hosszú útja során persze sok emberrel találkozik, köt barátságokat és túlél néhány ijesztő kalandot: de az igazi társaságát a múltjából meríti. Menet közben a régi, elrontott élete szereplői kísértik."
Ezt a filmet ismét San Diego választotta egyik hétvégi esti programunknak. Megtetszett neki a rengeteg pozitív értékelés alapján, én pedig nem beszéltem le róla, mert szeretem nézni a gyönyörű tájakat. Csalódtunk.
Ez a film fáj. No, nem azért, mert közelről végig kellet néznünk egy leszakadt lábkörmöt (bár ez is igazán fájdalmas volt), hanem mert a főhősnő egy idegesítő, gyenge, hisztis, ostoba liba. Ezzel pedig leminősítettem a hölgyet, aki a valóságban is létezik, mivel önéletrajzi alkotás, de cseppet sem érdekel. Értettem én a problémáit és élete drámáit, így nem ezzel volt a gondom, hanem a válasszal, amit ezekre felelt. Egyszerűen durcás lett és még tovább fokozta a gondjait. Az pedig, hogy nem pusztult ott a vadonban, isteni csoda.
Kizárólag azoknak ajánlom, akik elviselik a szenvelgő főhősöket. Ha pedig valaki ötletet akar meríteni, hogyan lehet nekivágni egy hosszú túrának, szakkönyvet vegyen ezt pedig felejtse el, mert nem mindenkinek van akkora mázlija, mint a hölgynek volt.

A szépség és a szörnyeteg
"A szépség és a szörnyeteg Belle varázslatos utazásának története; az eszes, gyönyörű és független ifjú hölgyet kastélyába zárja egy szörnyeteg. Félelmeit leküzdve a lány összebarátkozik új, kényszerű otthona elvarázsolt személyzetével és végül képes lesz arra is, hogy meglássa a gyöngéd, érző szívű herceget a szörnyeteg rettentő külleme mögött."
Ezt a történetet gondolom senkinek sem kell bemutatni. Rengeteg feldolgozása van. Franciák például nem is olyan régen, 2014-ben készítettek belőle filmet. Számomra mégis a Disney rajzfilm az igazi, gyerekkorom kedvence. Ezért is örültem nagyon, mikor megtudtam, hogy élőszereplős feldolgozása készül. Applequeen barátom is bezsongott tőle, így eldöntöttük, csajos mozis napot tartunk.
Már az előzetes alapján tudtam, hogy meglesz a hangulat, ami be is bizonyosodott. A díszlet csodálatos lett, pont mint a mesében. Zenében azonban volt egy kis baki. A magyar szinkronos változatban az első dal borzalmas lett és többször csúszott a hang a szereplők szájmozgásához képest. Ez pedig rettentően bosszantott. A karakterek szépen lettek felépítve, tetszett a történet hátterének kidolgozottsága és a színészekre egyáltalán nem volt panaszom. Sőt, Luke Evans kellemesen meglepett. Nem igazán kedvelem (valószínűleg a korábbi filmjei miatt, mert még mindig nem bocsátottam meg, amit Smaug ellen elkövetett), itt viszont zseniálisan hozta Gastont. A másik színfolt LeFou volt, aki a legszórakoztatóbb karakter címet is kiérdemli.
Szóval működött a varázs, ismét 6 évesnek éreztem magam és csak élveztem ezt a kedves mesét. Bátran ajánlom mindenkinek, aki a rajzfilmet szereti, mert tényleg remek lett ez a feldolgozás.

Értékelés:
A szépség és a szörnyeteg               ->  10
Bob az utcamacska                          ->   9
Logan                                              ->   7
Vadon                                              ->   4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése