2012. június 26., kedd

Hófehér és a vadász

Egy újabb klasszikus mese új köntösben. A Szépség és a szörnyeteg, illetve a Piroska és a farkas után, most a Hófehérke került a filmipar boncasztalára. Nem tudom, mi ez a hirtelen érdeklődés a mesék iránt, de nekem tetszik.
Mindenki legfehérebb királykisasszonya pedig még klónozta is magát, mivel egyszerre két filmben is felkarolták. Ám míg a Tükröm tükröm a gyerekmesék hangulatát idézve a humorra és kedves szereplőkre apellált, addig a Hófehér és a vadász megpróbálta megragadni a történet eredeti ízét. (Többé-kevésbé sikerült is neki.)
Mivel oda meg vissza vagyok a mesékért, természetesen felkeltette kíváncsiságomat. 
A Tükröm tükröm azonban egyáltalán nem vonz, nem is szándékozom megnézni Lily Collins ide, vagy oda. Énekelnek benne és minden csupa színkavalkád és édesség, nem az én világom.
A Hófehér és a vadászból viszont elég volt csupán néhány képkocka, hogy eldöntsem, ezt nekem látnom kell. 
Tegnap el is jutottam a moziig, magammal rángatva Mr. A.-t, aki mindezt hősiesen tűrte.
Ismertető, aztán részletezem.
"Ebben a látványos akció-kalandfilmben Kirsten Stewart (Alkonyat) alakítja Hófehért, aki szebb az őt elpusztítani készülő gonosz királynőnél (Charlize Theron). Ám az ármányos nőszemély azt nem sejti, hogy az uralkodását veszélyeztető Hófehért a vadász megtanította a harc művészetére. És ha ehhez hozzávesszük, hogy a törpéket olyan kemény legények játsszák, mint Ian McShane, Ray Winstone, Bob Hoskins vagy Nick Frost, akkor már világosan látszik, hogy ez a mese egy egészen másfajta mese."
Mivel az eredeti mesét mindenki ismeri, nem vesztegetek sok szót a cselekményre, csupán kiemelem az újításokat, amik elsősorban a szereplők jellemében mutatkoznak meg.
Hófehérke itt nem a Disney meséből megismert énekelgető, háziasszonya a törpéknek, hanem egy börtönben nevelkedett küzdőszellem. Nekem tetszett, hogy nem a herceg mentőakciójára várt, hanem a saját kezébe vette a sorsát.
A gonosz mostoha sem épp az az egysíkú, csak a hiúságnak élő nőszemély, akinek régebben megismertük. Itt érző lény, sötét múlttal, megtört lélekkel és egy sokkal jobban felépített céllal.
A vadász sem csupán egy kedves pasas, aki megsajnálja a királylányt, hanem egy iszákos harcos, aki a szíve mélyén jó ember.
Ezekhez az új karakterekhez pedig jó színészeket válogattak. (Kristen Stewartra majd később külön is kitérek.)
Átjött a királynő gonoszsága, mégsem lehet utálni érte. Sőt, én kifejezetten kedveltem. Olyannyira érdekes karaktert építettek köré, hogy megnézném, hogyan jutott el idáig, pontosan mi történt vele a múltban. Bár épp elég utalást kaptam, hogy mindezt magam összerakjam. Ráadásul Charlize Theron egyetlen sötét pillantásától az ember hatszor meggondolja, akar-e vele ujjat húzni.
A vadász szintén rendelkezik előtörténettel egy halott feleség személyében, amitől az ő karaktere is sokkal emberibb és átérezhetőbb. Persze attól még egy akcióhőst kreáltak belőle, no de Chris Hemsworth miatt ez amúgy is adva van. Kalapácsot vagy fejszét lóbál a feje felett, egyre megy.
Tehát ebben a filmben Hófehérke ténylegesen küzd a királynő ellen. Hogyan? 3D-re hangolva látványosan, akciófilmeket idéző hatásvadász jelenetekkel, meg egy új fegyvert kapó északi istennel az oldalán.
Amúgy az ismertetőben leírt mondat, mi szerint a vadász megtanítja a királylányt a harc művészetére, eléggé sántít. Csupán egyetlen fogást mutat meg neki, az összes többit rögtönözi meglepő ügyességgel.
Ízelítőnek itt egy videó, ami számomra a legnyomósabb érvnek bizonyult a film megnézésére. Imádom ezt a számot.

No, akkor értékelem:
Látvány és zene csillagos ötös. Grafika nem tökéletes, áldozhattak volna rá több pénzt, de így is megállta a helyét. A szarvasért pedig jár egy hatalmas piros pont.
A törpék nagy arcok, a királynő ütős, a vadász, ha épp nem verekszik, szarkasztikus, amit nagyon bírtam és Hófehérke is próbált a sarkára állni. A fő hangsúly nem a szerelmi szálon van, hanem a gonosz kontra jó küzdelmén, amitől végig megmaradt a komorabb hangulat. Ez pedig határozottan tetszett.
Apropó szerelem. Ejtek néhány szót a hercegről is, aki bár nem szőke, azért elég vonzó. William nem sok szerepet kap a történetben, így elég felejtős karakter lett belőle. A romantikus herceg jön és győz szitut ugyanis átírták egy szerelmi háromszögre, ami bár első hallásra elég rossznak tűnik, nem az. Kellett bele a fordulatok miatt, gondolok itt az almára. Ráadásul nincs történet szerelem nélkül.
Összességében nekem tetszett a film. Jól szórakoztam rajta, sikerült kikapcsolnia és minden vizuális elvárásomat kielégítette. A vége pedig különösen elnyerte tetszésemet, mivel nem rágtak semmit a néző szájába. Csak ajánlani tudom minden a mesék és a fantasy filmek iránt vonzódó egyénnek.

Hófehér, vagyis Kristen Stewart
Külön írok róla, mivel bosszant a sok negatív előítélet, ami beárnyékolja ezt a filmet.
Nem a legjobb színésznő, ez tény, mégsem kellene ennyire utálni. Mielőtt elmentem volna moziba, sok negatív véleményt hallottam a filmről, amik többsége mindenki Bellája ellen szólt. Ez pedig nem épp a legjobb hozzáállás, szóval most reagálok rájuk.
Első sarkalatos pont: "Miért őt választották? Nem is szép."
A Diseney Hófehérke valóban külsőségeivel hódít, így jogos a felvetés, ám ez nem az a történet. Ez egy új sztori, új szereplők és új mondanivaló. Ehhez pedig, a színészi hiányosságait félretéve, jót választottak. Kristen nem csúnya, de nem is világszépe és így képes visszaadni azt, amit a film mondani kíván. Aki nem jött volna rá, annak megsúgom, hogy itt nem a külsőségeken van a hangsúly, hanem a belsőn. Hófehér a fiatalság, ártatlanság és szeretet példája akart lenni. A film elején az anyja meg is jegyzi, hogy ő a szíve miatt, a belső értékekből adódóan a legszebb a királyságban. Most komolyan egy ilyen pozitív és szép üzenetbe kell belekötni azért, mert Charlize Theron dögösebb? Inkább örülni kellene, hogy végre megpróbáltak egy normális példát állítani a fiatal lányok elé egy belső adottságokkal győző, erős és bátor királykisasszonnyal.
Második pont: "Nem tud játszani."
Mint már említettem, szerintem sem kimagasló tehetség és hála a sok negatív megjegyzésnek róla "nem csukja be a száját", "bambán néz", "folyton szuszog" egyszerűen képtelen voltam nem ezeket a hibákat keresni a film közben. Már annyira beleivódott a köztudatba, hogy nem lehet elvonatkoztatni tőle, pedig ha megtennénk, talán még élveznénk is a munkáját. Végül is egy fiatal, tapasztalatlan lányt kellett visszaadnia a nézőknek, ehhez pedig illenek a fent említett negatív tulajdonságai. Ha egy mini Lara Croft vagy a királynő vesébe ható pillantását felülmúló színész kapta volna a szerepet, Hófehérke hitelét veszti.
Harmadik pont: "Beszéd."
Ez az, amibe nem tudok belekötni. Tényleg szánalmas az a néhány zavaros sor, amit lelkesítés címszó alatt elsüt. Ez azonban nem Kristen hibája, hanem a szövegíró csapnivaló munkája. Bár, amilyen kevés monológot kapott szegény, biztos, hogy volt valami oka is.
Mindezen három pont függvényében kijelenthetem, nem tökéletes, de a célnak megfelel. Ha az ember elvonatkoztat a Twilighttól és a sok negatív és néhol elég gonosz megjegyzéstől, láthatja mindezt. Szóval nyitott szívvel és nem hibakereső aggyal tessék megnézni ezt a filmet.
Kristen Stewart ide, vagy oda, szerintem akkor is jó volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése