A május mozgóképek terén inkább a sorozatoknak kedvezett (erről majd a másik rovatom következő bejegyzésében értekezem), mint a filmeknek. Azért így is sikerült 6 filmet megnéznem, ami egyáltalán nem rossz arány.
Gettómilliomos
"A legnépszerűbb vetélkedő, a Legyen Ön is milliomos! indiai változatában a tizennyolc éves, gettóból származó Jamal Malik egyetlen lépésre van a húszmillió rúpiás főnyereménytől. Már csak a döntő kérdés van hátra. A játékvezetőnek, Prem Kumarnak egyáltalán nem tetszik a helyzet alakulása, az, hogy egy senki került helyette a reflektorfénybe. A műsor végén rendőrök várják a fiatalembert. Csalással gyanúsítják, nem hiszik el, hogy tudhatta az eddigi válaszokat. A kihallgatáson kérdésről kérdésre faggatják. Jamal elbeszéléséből kibontakozik az élettörténete."
Ez egy meglehetősen régi film, 2008-as. Hallottam már róla, Nel barátom dicsérte is nekem, én mégis csak most szántam rá időt. Mondhatom, jól tettem.
A történet ötletes, és talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, meglehetősen romantikus is. Nem csoda, hogy ennyi díjat besöpört, mert könnyed kis film. Nekem mégsem a kissé giccsbe hajló szerelmi szál miatt tetszett, hanem a leplezetlen indiai nyomor bemutatása miatt. Habár nem most találkoztam először filmen a túlzsúfolt India sötét oldalával, azért így is megütött kicsit. Főleg, hogy a film nagy része gyerekkori visszaemlékezés, és gyerekek sanyarú sorsát nézni mindig megterhelő. Azonban a film minden sötétsége ellenére, egyáltalán nem letargikus, sőt néhol kifejezetten humoros. Ettől pedig kellemes szórakozást nyújt, miközben mutat valami fontosat, ráébreszt kényelmes otthonunk melegében, hogy nem mindenki ilyen szerencsés.
Összességében tehát tetszett a film. Tudom ajánlani azoknak, akik bepillantanának kicsit India legszegényebb zugaiba. Természetesen vetélkedők kedvelői és romantikus beállítottságúak előnyben.
A búcsú
"Billi még kisgyerekként költözött szüleivel New Yorkba, így ő maga sokkal inkább amerikainak vallja magát, míg szülei sokkal inkább a kínai hagyományokat követik, Kínában élő nagymamája pedig teljes mértékben a hagyományos kínai értékrendek szerint él. A kulturális különbségek akkor domborulnak ki igazán, amikor a nagymama súlyos beteg lesz és a családtagoknak dönteniük kell: elmondják neki a tragikus hírt vagy eltitkolják előle, had élvezze az utolsó heteket, amit a családdal tölthet."
A rendező, Lulu Wang saját életéből merített ehhez a filmhez, amit egy interjúban ki is fejtett. Mikor elolvastam, rögtön megtetszett a film, mert szeretem megismerni a kulturális különbségeket. Ráadásul tavaly volt szerencsém belekóstolni a kínaiak életébe, és megtapasztalni néhány különbséget.
Ez a film egy családot mutat be, pontosabban a családtagok reakcióját egy problémára. Meglehetősen érdekesen kezelik, és persze nem teljesen értenek egyet a döntésben, valahogy mégis megérthetők maradnak még európai szemmel nézve is. A történet lassan bontakozik ki, és leszámítva egy-egy érzelmi kitörést, kissé monoton is a csúcspontok hiánya miatt. Talán picivel több humorra számítottam, főleg a kamu esküvő miatt, de végül be kellett látnom, hogy ez az inkább tragikomikus megközelítés jobban passzolt hozzá.
Számomra érdekes volt a film, bár távol áll a kiemelkedően jótól. Kizárólag azoknak ajánlom, akik kedvelik a lassú családi történeteket, és belekóstolnának kicsit a kínai kontra amerikai nézőpontok összeütköztetésébe. Aki viszont Kínára kíváncsi, vagy nagyobb mondanivalóra vágyik, keressen egy másik filmet.
Tyler Rake - A kimenekítés
"Egy edzett zsoldos küldetése a túlélésért folyó versenyfutássá válik, amikor egy drogbáró elrabolt fiát kell megmentenie Bangladesben."
San Diego és a barátja választották ezt a filmet. A fiúk valamiért sörözéshez agyatlan filmeket akarnak nézni, amit már megtapasztaltam korábban is, így nem nyafogtam, csak időnként kritikus megjegyzéseket tettem a látottakra.
Ez a film tényleg agyatlan. Sztori? Ha a lövöldözve szaladgálunk keresztül és kasul a vásorban annak számít, akkor van. Karakterek? Kizárólag papírmaséból, mert a lövöldözéshez klisé dukál. Logika? Minek az, ha van egy bögyös csaj, aki eltereli a figyelmet ennek hiányáról. Szóval ez a film is olyan, mint a többi ezer akciófilm, ami kizárólag férfiak (lehetőleg alkoholos befolyásoltság alatt álló férfiak) kielégítésére szolgál. Ha pedig esetleg megnézi egy nő is (mint én), az érje be Chris Hemsworth kidolgozott felsőtestével. Pedig látszott, hogy a harcjelenetek kidolgozására nem sajnálták az időt, a robbantgatásokra pedig nem sajnálták a puskaport, történetet írni mégis elfelejtettek. No, de nem vártam tőle sokat - mondjuk a fiúk sem -, így nem lepődtem meg.
Nem, nem tetszett ez a film, és magamtól biztosan nem néztem volna meg. Férfiaknak tudom ajánlani sör mellé, mert úgy vettem észre, úgy fogyaszthatóbb darab.
Altered Carbon - Resleeved
"A Latimar nevű bolygón Takeshi Kovacsnak meg kell védenie egy tetoválóművészt, mialatt egy jakuzavezér halála ügyében nyomoz egy rohamosztagos oldalán."
Ezt is a fiúk választották az előző förtelmes akciófilm után. Itt legalább lelkesített, hogy animációs filmről volt szó. Ez egyébként egy sorozatnak a kiegészítő története. A fiúk persze látták, ám én is hallottam már róla innen-onnan.
Hiába animációs és néztük japán hanggal, egyáltalán nem tetszett a grafika. Ez a rajzstílus nem az én világom, ahogy a sci-fi sem az, ám rajzolva elvagyok vele. A történet egyébként rendben volt, szépen összeállt, bár helyenként könnyedén kikövetkeztethető volt.
Összeségében nem volt rossz, de inkább maradok a klasszikus animéknél, mert ez a modern grafika tényleg zavarja a szememet. Ha valaki látta a sorozatot, nézze meg bátran, mert a fiúknak bejött, aki pedig még nem látta volna, de gondolkodik rajta, kedvcsinálónak ez az animációs film tökéletesen megfelel. Sci-fi kedvelők előnyben.
Emma
"Egy fiatal nő minden jó szándéka ellenére gondolkodás nélkül kavarja bele magát romantikus kapcsolatokba, miközben kerítőt próbál játszani."
Nem kedvelem Jane Austen könyveit, mert falra mászom a karaktereitől. Viszont valamiért a filmfeldolgozásokkal jobb kapcsolatot ápolok. Talán, mert szeretem a kosztümös filmeket, és egy-két órába belesűrítve jobbnak érzem ezeket a történeteket, mint 300-400 oldalnyi szenvedés után.
Ennél a filmnél is a fenti érvek vonzottak, illetve a remény, hogy 2020-ban a készítők modernizálják kicsit a karaktereket, és így nem lesznek olyan ütnivaló libák, mint a könyvben. Mélységesen nagyot tévedtem. A modernizálás ugyanis két elemben mutatkozott meg: a férfi főhős pucér fenekének megmutatásában és egy csókjelentben. Hát, ennél többet vártam. No, nem erotikus irányban, hanem a karakterek felé. Csakhogy a film megtartotta az írónő sekélyes, irritáló és bosszantó karaktereit, amitől ez a film szokásos Austen-féle szenvedést okozott. Illetve olyan vontatottan haladt, hogy majdnem elaludtam rajta. (Egyébként anyukámmal kezdtem el nézni, és ő konkrétan 20 perc után inkább elment lefeküdni...)
Egyáltalán nem tetszett, és ezután hatszor is megfontolom, mielőtt Austen bármilyen feldolgozása megfordul a fejemben. Kizárólag rajongóknak ajánlom, mert tény, hogy sokan szeretik az írónő stílusát, viszont ha valakinek nem jött be könyvben, ne is próbálkozzon ezzel a filmmel.
Hadak útján
"A Hadak útján egy Albert nevű fiú és Joey névre hallgató lovának elsöprő erejű története. Nehéz idők járnak, nemsokára kitör az I. világháború. Albert édesapja eladja Joey-t a brit lovasságnak, akik rögtön be is vetik őt a frontvonalakon túl - így megkezdődik Joey kalandos utazása, háttérben az első világháborúval. A temérdek akadály ellenére Joey mindig bátran szembenéz a veszéllyel, megérinti az embereket, és megváltoztatja mindenkinek az életét, akivel útközben találkozik. Albert azonban képtelen elfelejteni hű hátasát és egyben legjobb barátját, így hátrahagyva otthonát, a francia harcmezőket veszi célba, hogy megtalálja, és hazavigye az ő csatalovát."
Ez a film is régi adósságom, mert 2011-es, én mégis csak most szántam rá magamat. Kicsit megvicceltem vele San Diegót, bár nem szándékosan. Mikor elkezdtük nézni, a címén kívül annyit mondtam neki, hogy első világháborús film. A végére így jogos volt a felháborodása a magyar cím miatt, mivel nem arra számított, hogy egy ló lesz a főszereplő. Na, igen, hogyan lett a War Horse-ból ez a magyar cím, én sem értem...
Bármennyire is állatszerető vagyok, kerülöm az állatos filmeket, mert nincs kedvem érzelmi nyomorékként egy százas papírzsebkendőt ölelgetni a végén. Úgyhogy kicsit félve kezdtem bele ebbe a filmbe, felkészülve a legrosszabbra, hiszen a ló csatába készült, nem is akármelyikbe. Azonban szerencsére a készítők gyerekbarátra vették a figurát, így világháború ellenére, alig folyt vér ebben a filmben. A cselekmény viszonylag lassan haladt (számomra zavaró volt, hogy nem éreztem az idő múlását), ám nem ült le egyetlen percre sem. Ráadásul vér nélkül is megmutatott néhány érdekes pillanatképet a háború hátteréből, mint amilyen a lovak sorsa volt. Joey vágtája pedig a senki földjén zseniálisra sikerült. Már ezért a jelenetért megérte megnézni ezt a filmet.
Összességében tehát tetszett. Tudom ajánlani azoknak, akik egy könnyedebb háborús filmre vágynak, és nem zavarja őket, ha egy ló a főszereplő. Állatbarátok megnyugtatására pedig csak annyit mondok, nem volt szükségem zsebkendőre, szóval nyugodtan fogyasztható alkotás.
Értékelés:
Gettómilliomos -> 9
Hadak útján -> 8
A búcsú -> 7
Altered Carbon - Resleeved -> 6
Tyler Rake - A kimentés -> 4
Emma -> 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése