Tavaly készítettem egy rövid filmes évösszegzést a rovat decemberi bejegyzéséhez. Ezt még mindig jó ötletnek tartom, így tartva a hagyományt, idén is egy visszatekintéssel zárom 2022 utolsó filmes bejegyzését.
2022-ben a legtöbb filmet, szám szerint tíz darabot márciusban néztem meg, októberben egyáltalán nem néztem filmet, míg a számszerűsíthető legkesebbet, csupán egyet pedig májusban láttam. Egész évben 8 alkalommal voltam moziban, ami azt mutatja, hogy hiába nyíltak meg a mozik, nem tért vissza lelkes moziba járó énem. Ennek talán két oka van: mostanában nehezen találok olyan filmet a moziban, amiért hajlandó vagyok egy meglehetősen drága mozijegyet megvenni, másrészt pedig a Netflix kínálata túl jó, így mindig találok itthon is egy kis néznivalót.
Értékeléseimet tekintve 6 filmnek adtam a maximális 10 pontot, ami kesevebb, mint tavaly, de még mindig azt mutatja, hogy több hónapban találtam kiemelkedő alkotást, ami jó.
Műfajt tekintve dokumentumfilmek terén eggyel nőtt a szám, 11-et láttam összesen, míg animációs filmek terén eggyel csökkent, mert csupán 6-ot néztem meg.
Összességében 71 filmet láttam 2022-ben. Ebből 7 darabot decemberben, úgyhogy nem húzom tovább, hanem beszámolok ezekről.
Noel naplója
"A regényíró karácsonykor kitakarítja gyermekkori otthonát, és találkozik egy nővel, aki vér szerinti anyját keresi. Vajon a régi napló feltárja a múltjukat – és a szívüket?"
Könyvadaptáció, amit nem olvastam, ám ez nem tartott vissza, mert a decembert muszáj karácsonyi filmmel indítani. Az előzetes alapján látszott, hogy van benne hó bőven, na meg egy aranyos kutya, más nem is kellett nekem.
Ez egy tipikusnak mondható romantikus karácsonyi film. Akadnak benne klisék, kiszámítható, de nem bárgyú, így elvoltam vele. A családi kapcsolatok pedig legalább olyan hangsúlyosak voltak benne, mint a szerelmi szál, a kutya pedig tényleg aranyos.
Szóval nem egy nagy szám, de ha valaki egy könnyed karácsonyi filmre vágyik sok-sok havas jelenettel, tudom ajánlani. Újat nem fog mondani, de nem is hiszem, hogy akart volna.
A szomorúság háromszöge
"Gazdag turisták nyaralnak egy hatalmas luxus óceánjárón. A szupergazdagok és divatmodellek gondtalan semmittevését előbb megzavarja egy harsányan politizáló kapitány, majd a hajó elsüllyedése után a túlélőknek egy szigeten kell újabb megpróbáltatásokkal szembenézniük."
Ezt a filmet moziban láttam Dörmi barátom jóvoltából. A szereposztás miatt érezte úgy, jó lehet duplarandi programnak. Nos, a film előtt San Diegóval sikerült őket kissé kétségbe ejtenünk, mivel meséltünk a rendező előző filmjéről (A négyzet), ami nem igazán tetszett nekünk. Szóval meglehetősen vicces hangulatban vágtunk neki a filmélménynek, és nagyon kellemesen csalódtunk.
Ez a film egy szatíra annak minden pozitív és kevésbé pozitív tulajdonságával. Egyszerre rettentően szórakoztató társadalomkritika, és helyenként túlzásokba eső vígjáték. A karakterek sarkítottak, ám épp ettől szórakoztatóak. A jelenetek gyakran abszurdan viccesek, és igen, van benne jó néhány túlzás, mint az elnyújtott, káoszba fulladt vacsora. Illetve volt egy jelenet egy szamárral, ami nagyon megviselt. Összességében azonban remek filmélményt nyújtott. Mind a négyen jó kedvvel és elégedetten hagytuk el a mozitermet.
Azoknak ajánlom, akik szívesen néznek kissé abszurd humorral dolgozó társadalomkritikát. Illetve az sem árt, ha van hozzá gyomruk.
Lady Chatterley szeretője
"A férjéből kiábrándult Lady Chatterley szenvedélyes viszonyba kezd birtokuk vadőrével."
Egy újabb könyvadaptáció, amit nem olvastam. A kötet jelentőségéről viszont hallottam, így kíváncsi lettem, vajon sikerül-e egy ma is hatásos adaptációt készíteni belőle. Plusz Emma Corrin tehetséges színésznő, amit már korábban bizonyított (The Crown).
Sajnos azt kell mondanom, nem sikerült a filmnek elérnie azt, amit vártam. Míg a maga idejében a szenvedélyes testiség elég volt, hogy az ehhez nem szokott embereket lekösse, ma, amikor mindenhol csupasz bőrfelületet lehet látni, és nyíltan beszélhetünk a szexualitás teljes palettájáról (lásd Szexoktatás) ez a film nagyon kevés. Kevés, hogy lekösse a nézőt. Hiába szépek a ruhák, szép a táj és igényesek az ágyjelenetek, ez bizony nem elég. Szükséges lenne a karakterek mélyebb megismerése, hogy megértsük őket, mint összetett személyiségeket. Csakhogy a szereplőknek csupán a szerelemhez és vágyhoz fűződő viszonyára fókuszáltak a készítők, minden más homályba veszett.
Untam ezt a filmet, nem adta meg azt, amit vártam tőle, pedig mélyebb karakterábrázolással sokkal érdekesebb is lehetett volna. Talán, aki olvasta a könyvet, jobban tudja értékelni.
A világ legrosszabb embere
"Julie-t négy éven keresztül követjük, a norvég lány a szerelmi életében és karrierjében is a helyes, sorsfordító döntéseket próbálja meghozni – még ha egyszer megfontolt, máskor elhamarkodott választásaival fájdalmat is okoz a szeretteinek, vagy éppen saját magának. Ahhoz, hogy Julie élete egyenesbe jöjjön, először önmagát kell megtalálnia és elfogadnia – rögös út vezet ennek az beismeréséhez."
Ez a film nagyon sok elismerést kapott, így kíváncsi lettem rá.
Nehéz meghatározni, mit is gondolok róla. Egyrészt, mikor néztem, nem éreztem olyan nagy számnak. Nincs kimondott cselekmény, csak életesemények egymás után. A főhőssel is csupán az elején tudtam kicsit azonosulni. Viszont, ahogy visszagondolok rá, elég sok jelenet eszembe jut, és elég sok témát vetett fel, amin lehet gondolkodni kicsit. Ez a film hétköznapi, nem akarja megváltani a világot, csak megmutatja a valóságot annak minden szürke és kevésbé szürke részével. Ellentétben az előző filmmel, ez nagyon is mai. A látásmód, a gondolatmenet a ma "divatos" sémát követi, amit más európai filmekben és könyvekben tapasztalhatunk. Remek korképet ad. Nem nyűgözött le ugyan, de teljesen rendben van ez a film.
Azoknak ajánlom, akik szeretnek hétköznapi dolgokon töprengeni és nem zavarja őket, ha nincs izgalmas cselekmény. Ha pedig valaki olvasta a Felnőtt embereket, és tetszett neki, bátran vágjon bele ebbe a filmbe.
Harrigan úr telefonja
"Egy fiú és egy idősödő milliárdos a könyvek – és első iPhone-juk – miatt kerül kapcsolatba. Ám amikor a férfi meghal, rejtélyes kapcsolatuk nem szűnik meg."
Stephen King könyveivel nem vagyok jó viszonyban (az Az még mindig fáj), ám a műveiből készült filmadaptációkat többnyire kedvelni szoktam, így adtam egy esélyt ennek a filmnek.
A történetnek egyetlen érdekes szereplője van, az okostelefon. No, nem azért, mert a síron túl is csörög, hanem mert remekül bemutatja, hogyan lett egy új találmány, a telefon internettel napjaink egyik nagyhatalma. Ezt leszámítva viszont merő unalom ez a film. Klisés szereplők, unalmas cselekmény és egy olyan központi konfliktus, ami senkit sem érdekel.
Érdektelen ez a film, unatkoztam rajta, így kizárólag King rajongóinak tudom javasolni, hátha ők mindent is elnéznek a szerzőtől.
Utóhatás
"Egy iskolai trauma következtében Vada élete teljesen a feje tetejére állt, kapcsolata a barátaival és családjával pedig valószínűleg örökre megváltozik."
Ez a film a témája miatt érdekelt.
Tetszett, hogy olyan szemszögből közelítette meg a kérdést, amilyet ritkán látni. Se elkövető, se áldozat, csak egy túlélő a sokból, akiről ugyanúgy érdemes lenne beszélni. A film ettől hiteles és egyszerű. Egy jó lélektani dráma egy új megközelítésből.
Nekem tetszett. Azoknak ajánlom, akik kedvelik a karakterek lelkivilágát boncolgató filmeket, és nem várnak nagy katarzisokat. Aki viszont a dráma véres és végletekig drámai átélésére vágyik, nos, keresse máshol, mert ez a film nem erről szól.
A barátnő, aki nem létezett
"Manti Te'o jövője az amerikai futballban ígéretesnek tűnt a Notre Dame-tól az NFL-ig, mígnem egy titkos online kapcsolat romba nem döntötte életét és karrierjét."
Ez egy dokumentumfilmekből álló sorozat (Untold) egyik eleme. Életrajzi sportról szóló dokumentumfilmekből áll ez a sorozat, és olyan történeteket mesél el, amelyek kicsit hihetetlennek tűnnek.
Természetesen San Diego választotta NFL rajongása miatt, ám én is elvagyok a sportolókról szóló dokumentumfilmekkel.
Ez a történet egy órási átverést mesél el, amit durván felkapott, kifacsart a média. Egyszerre szól az átverőről és az átvertről és a nyilvánosság kétélű jellegéről. Nem lett tőle szimpatikusabb számomra a sajtó, sőt.
Érdekes történet, így ajánlom azoknak, akik interenetes átverésről vagy a média negatív hatásairól néznének valamit. Az NFL csak mellékes, így nem szükséges sportismeret hozzá.
Értékelés:
A szomorúság háromszöge -> 10
A világ legrosszabb embere -> 8
Utóhatás -> 8
A barátnő, aki nem létezett -> 7
Noel naplója -> 6
Lady Chatterley szeretője -> 5
Harrigan úr telefonja -> 4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése