2023. január 3., kedd

Mozgóképek CXVI.

Az év első bejegyzését muszáj egy decemberi adóssággal kezdenem. Múlt hónap elején halogattam novemberi filmes összefoglalóm megírását, aztán a hónap második fele úgy elszaladt, hogy csak pislogtam utána. Szóval egy meglehetősen nagy késéssel, de nézzük meg, milyen filmeket láttam még tavaly novemberben.

Szerencse lánya
"Egy írónő tökéletesen megkomponált New York-i élete teljesen felborul, amikor egy bűnügyi dokumentumfilm késztetésére szembenéz viszontagságos gimnáziumi múltjával."

Könyvadaptáció (nem olvastam) és egy kifejezetten fontos témát dolgoz fel. A kivitelezés azonban hagy maga után némi kivetnivalót.
A felhozott témák, az elnyomott trauma feldolgozása és az erőszak, érdekesek, és egy ideig úgy tűnik, a film be is fogja mutatni mindezt. Csakhogy valahol elsikkadt az egész. A történet helyenként sok (mint a felvezetés nélküli iskolai lövöldözés), helyenként peidg kevés, mint a főhősnő és vőlegénye kapcsolata. A film csak sodródik a drámai elemek vizén, de meg sem próbál irányba állni, így hiába vannak benne jó ötletek, a végeredmény közepes. Ráadásul, bár az elején szimpátiát kelt a főhős iránt, a végére ezt is elveszíti.
Egyszer nézhető darab. Fontos témákat kapargat, de nem megy a felszínnél mélyebbre, így ha valaki egy-egy elem részletesebb bemutatására vágyik, keresse máshol. Akinek viszont elég a felszínes bemutatás egy közepes drámához, bátran nézze meg.

Nyugaton a helyzet változatlan
"A Nyugaton a helyzet változatlan egy fiatal német katona lebilincselő történetét meséli el az I. világháború nyugati frontján. Paul és társai a saját bőrükön tapasztalják meg, hogyan változik a háború kezdeti eufóriája kétségbeeséssé és félelemmé, miközben a saját és társaik életéért küzdenek a lövészárkokban."
Szintén könyvadaptáció (ezt sem olvastam), sőt már a sokadik adaptációja az azonos című könyvnek.
Úgy ültem le megnézni, hogy tudtam, ez hosszú lesz (147 perces) és fájni fog. Csakhogy, van néhány téma, ami kell is, hogy fájdalmat okozzon, a háború pedig pont ilyen.
Ez a film olyan, mintha egy dokumentumfilmet néznénk csak itt a kép és a hang tökéletes. Rendkívül hatásos alkotás, hasonló érzést keltett bennem, mint az Akik már nem öregszenek meg. Fájt nézni, de tényleg, ám ez így van rendjén, mert a háború fájdalmas, nincs leöntve egy nagy adag cukormázzal, mint néhány filmben. Ez a film ugyanis rendkívül valósághű, kendőzetlen, nyers és brutális, ám épp ez volt a célja, hogy átadjon egy olyan üzenetet, amit talán mindenki tud, csak nem mindig fogja fel.
Remek alkotás, amit csak ajánlani tudok. Azonban a néző készüljön fel, hogy kemény lesz, meg fogja viselni lelkileg, ám épp ezért fontos megnézni.

Bosszúra készen
"Drea és Eleanor megegyeznek abban, hogy elintézik egymás zaklatóit, akik pokollá teszik mindennapjaikat."
Könnyed kikapcsolódásra vágytam, és Maya Hawke neve csábító volt. A könnyedséget kétségtelenül megkaptam.
Ez egy tinifilm, így minden túl van benne tolva, a színektől a problémákig. A szereplők sarkítottak, rengeteg elem a szórakoztatás oltárán fel lett áldozva, és nem lehet benne nagy fordulatokra számítani. Komolyan sem igazán érdemes venni, mert hiába vet fel komoly problémákat, mint az iskolai zaklatás, nem akar velük érdemben kezdeni semmit. Csak szórakoztat, ahogy a túltolt tinilányok egymásnak tesznek keresztbe a gyerekes csínyektől a már büntethető dolgokig. Ja, és van benne egy szakállas agáma, aki ellopta a showt.
Ha valaki kivételesen nem egy románcra épülő tinifilmet szeretne nézni, akkor tudom neki ajánlani. Sokat azonban senki se várjon tőle, legfeljebb egy kis könnyed kikapcsolódást.

Enola Holmes 2
"Enola Holmes elvállalja első ügyét nyomozóként, de ahhoz, hogy megfejtse az eltűnt lány rejtélyét, szüksége lesz barátai – és bátyja, Sherlock- segítségére!"
Mivel az első rész meglepően szórakoztató volt, kíváncsian vártam a folytatást. Rettentően sajnálom, hogy csalódnom kellett...
Két fő problémám volt ezzel a filmmel. Az egyik, hogy bármennyire is kedvelem Henry Cavill-t, túl sok szerep jutott neki ebben a filmben. Sherlock egyszerűen elvitte a rivaldafényt, hiszen mégiscsak ő Sherlock Holmes. Jobb lett volna, ha megmarad háttérszereplőnek, mint az első filmben. Másrészt, ez egy fikció, így senki sem vár tőle teljes mértékben korhűséget, ám itt ez már-már az egekbe szökött. Se a karakterek viselkedése, se az akció nem illett a korba, ami elvileg a történet hátterét adta. Ráadásul helyenként átcsapott bugyuta akciófilmbe, ami tovább rontotta lelkesedésemet.
Ez a film tehát nem tudta hozni az első rész színvonalát, így kevésbé volt szórakoztató. Nem igazán tetszett, így csak azoknak tudom javasolni, akik az első rész után képesek alacsony elvárásokkal megnézni ezt a filmet, hátha ők nem csalódnak.

Dumbledore titkai
"A mágikus világ egyre nagyobb bajban van, és nemcsak Grindelwald, a békéjére törő gonosz varázsló, valamint sok szövetségese miatt, hanem azért is, mert a jövője egy igen furcsa társaságon múlik: egy szakmájának élő, kétballábas magizoológuson, két furcsa varázslónőn (az egyik nagyon buzgó, a másik igen csinos), és egy muglin! Még szerencse, hogy van valaki, aki mellettük áll: egy fiatal, nagy tehetségű, bár zűrös életű mágus, egy bizonyos Albus Dumbledore."
Nem akartam megnézni ezt a filmet. Az előző rész ugyanis akkora csalódást okozott, hogy úgy döntöttem, nem vagyok a továbbiakban kíváncsi erre a sorozatra. Aztán egyik barátunk átjött, és kitalálta, hogy nézzük meg. Nos, így megnéztem, de hogy minek, azt még most sem tudom. Pont olyan rossz volt, mint számítottam rá...
Ez a film ugyanolyan kaotikus és értelmetlen, mint az elődje. Van itt minden, de csak mutatóba, hogy az esetleges varázsvilág iránt gyengéd érzelmeket tápláló néző szívét megdobogtassa. Történetet persze megint nem írtak hozzá, így csak csaponganak egyik utalásból a másikba, szembe köpik az összes szabályt, amit a Harry Potter filmek felállítottak, és még képesek traumatizálni is a nézőt egy bambi kegyetlen meggyilkolásával. Ja, és minden varázsló ostoba és rasszista, de hogy miért, azt senki sem tudja... Ez a film egy kupac trollkaki. Kár volt megnéznem, mert csak ismét felhúztam magam miatta. Senkinek sem ajánlom! De tényleg! Nem éri meg.

Pirula panda
"Mei Lee egy önbizalmas, néha ügyetlen tizenéves, aki édesanyja kötelességtudó lányának maradása és a serdülőkori káosz között feszeng. És mintha nem lenne elég az érdeklődésének, a kapcsolatoknak és a testének a megváltoztatása, amikor valahányszor túlságosan stresszes lesz, átalakul egy lila ködfelhő kíséretében egy óriási vörös pandává."
Erre a filmre már a mozikba kerülésekor felfigyeltem. Kedvelem az animációs filmeket, a vörös panda pedig az egyik legcukibb lény a világon, így nem volt kérdés, hogy valamikor megnézem.
Ez egy kedves családi film a kamaszkorról. Van itt minden, ami témába vág, rajongás a hírességek iránt, hirtelen megnövekedett érdeklődés a másik nem iránt és a barátság illetve családi kötelességek közötti őrlődés. Mindezt ázsiai kultúrába és egy kis fantasztikumba ágyazva tálalva. Kedves, érthető, aranyos film. A tinilányok néhol soknak érződnek, ám ez így van jól. Az anya-lánya kapcsolat és a generációkon átívelő negatív minták viszont zseniálisak. 
Tetszett, tudom ajánlani kicsiknek és nagyoknak. Nem életem animációs filmje, de a jobbak közé tartozik.

Értékelés:
Nyugaton a helyzet változatlan               ->   10
Pirula panda                                            ->    9
Szerencse lánya                                      ->    8
Bosszúra készen                                     ->    7
Enola Holmes 2                                      ->    6
Dumbledore titkai                                  ->     3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése