Csavargások XX.

Ősszel is nagyon szeretek csavarogni, ám ilyenkor inkább a beltéri helyszíneket és programokat részesítem előnyben, főleg ha jár melléjük egy-egy forró ital is.

Japán Est

az étterem külön terme

Szeretem a keleti dolgokat és különösen szeretem a Japán dolgokat. (Nem véletlenül olvashatók a blogon anime és manga ajánlók.) Egyszer nagyon szeretnék elmenni Japánba, de úgy néz ki, a közeljövőben "csak" a szomszédjáig, Kínáig fogfok jutni. Addig is van szerencsére több olyan program, ahol kicsit ki tudom elégíteni a keleti dolgok iránti kíváncsiságomat.

Erről az alkalomról a Japánspecialista oldalán értesültem és szerencsémre San Diego is vevő volt az ötletre. Korábban voltunk már együtt japán étteremben (Japanika) és mindkettőnk számára pozitív élmény volt, így elolvasva a felhívást és a részletes leírást, hamar eldöntöttük, hogy foglalunk asztalt a Japán Mitológiai Estre.

Felhívás:

"Tölts velünk egy könnyed vacsorát a Fuji Étteremben, és hallgass izgalmas történeteket prof. dr. Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnökének előadásában."

Bár a japán konyha a többi ázsiai konyhához képest egy vegetáriánus szempontjából sokkal barátibb, nem voltam teljesen elragadtatva a menütől. Azonban az est másik része, a beszélgetés vonzott annyira, hogy felülkerekedjek a dolgon. Ráadásul megegyeztünk San Diegóval, hogy megeszi a hús és hal adagomat és cserébe ad nekem a zöldségeiből.

bento

Kíváncsian érkeztünk Budára a Fuji Étterembe és én rögtön lelkes kis rajongója lettem a helynek, amint megláttam a külön termet. Mélyített asztal, ülőpárnák, házi papucs, csodás dekoráció, egyszerűen remek hangulata volt. El is foglaltunk két szimpatikus párnát, rendeltünk limonádét és vártuk a kezdést. Aztán jött a következő kellemes meglepetés, San Diego ismerősbe botlott, így már nem is ketten voltunk, hanem négyen.

A beszélgetés kellemes tempóban zajlott meg-megszakítva egy-egy fogással. Mivel a tematika szerint ez egy mitológiai est volt, mindenféle mítoszokat hallgathattunk meg a világ teremtésétől a nyestkutyákig. Közben pedig megtömtük a hasunkat.

desszert

Az első fogás miso leves volt, ami kizárólag zöldségekből áll, így kényelmesen elszürcsöltem. Nem lett a kedvencem az ízvilága (nem igazán szeretem a tofut), de jólesett, mert forró volt.
A főfogás egy bento volt, amelyet gyönyörű fadobozban szolgáltak fel rizzsel és szójaszósszal. Itt volt egy kis logisztika, ahogy átcsoportosítottam a halat San Diego dobozába és ellopkodtam a fekete babjait (ez volt a legfinomabb a dobozban). Bár mennyiségre nem ettem sokat, a rizs és az ellopott babok miatt, elégnek bizonyult. Míg kísérőm dupla adagot volt kénytelen megenni, ám nem panaszkodott miatta.

A mesélés csupán a főétel elfogyasztása alatt szünetelt, utána a desszert (gyümölcs és valami könnyű túródesszert) alatt is folyt tovább.

Összességében igazán kellemes volt ez a cirka 3 óra. A menü finom volt, a helyszínválasztás remek és a  mítoszok is igazán szórakoztatóak voltak. Szívesen megyünk máskor is ilyenre és tudom ajánlani mindenkinek, aki érdeklődik a távol-keleti dolgok iránt.

Múmiák

Mire vágynak az átlagos lányok? Csillogó ékszerekre vagy szép cipőkre. Mire vágyom én? Múmiákra. Bizony, engem cseppet sem rettentenek el az aszott holttestek, sőt kifejezetten érdekelnek. Így esett meg, hogy San Diegótól azt kaptam születésnapomra, hogy elmentünk múmiákat nézegetni. Na, meg persze utána vacsizni is, hogy kicsit hasonlítsunk a normális párokra...

A helyszínt ugyanaz a kiállítótér biztosította a Király utcában, mint tavaly a Titanic kiállításét. Szintén audioguide mondja a látogatóknak az információkat, bár itt-ott a falakon akad némi kiegészítés.
Ha valaki mindent végignéz és végighallgat, legalább 2 órát eltölt a kiállításon, ha pedig még olvasgat is, lehet az akár 3 vagy 4 is. Már ha lehetséges, mert mi zárás előtt két órával érkeztünk és épphogy végig tudtunk érni rajta.

A tárlat felépítése nagyon tetszett a bevezetéssel és a világtájak és kultúrák szerinti beosztással. Főleg, hogy próbáltak időrendben is haladni. Volt néhány kifejezetten érdekes múmia, mint a kosármúmiák és a zsugorított fejek (végre megtudtam, hogyan készülnek) és feküdt mellettük több hazai is (Váci múmiák).

Mivel pár éve láttam a Természettudományi Múzeum múmia kiállítását, több ismerős elemmel találkoztam (mint az említett váciak) és mivel rengeteg dokumentumfilmet néztem a témában, több ismerős információt kaptam, mint ismeretlent. Szóval számomra nem volt olyan nagy újdonság, mégis tetszett. Jó volt egyben látni ennyiféle múmiát, ilyen sok kapcsolódási ponttal és kicsit bepillantani a kutatásukba is.

Nem olcsó program, de ha valakit érdekel, érdemes rászánni az időt. Elsősorban azoknak ajánlom, akik még nem jártak múmia kiállításon, nekik biztosan nagy élmény lesz.

The Nook

függő fotel

F. barátommal mindig keressük az új helyeket. Szeretjük felfedezni őket, főleg ha finom a kávé és van valami különleges a hely kialakításában. Így esett legutóbbi választásunk a The Nook kávézóra a Tűzoltó utcában.

A helynek két különlegessége van: a vegán a kínálat és a kényelmes függő fotelek a kirakatban. Sajnos, míg az előbbiből bőséges a választék, utóbbiból csak kettő van közvetlenül a bejáratnál. Hatalmas szerencsénk volt, hogy hétfőn mentünk, így kevés volt a vendég és épp felszabadultak ezek a hihetetlenül kényelmes fotelok. Meg is állapítottam: Nekem ilyen kell! Most mondjuk nem tudnám hová tenni, de egyszer, ha tágas nappalim lesz terasszal, szerzek egyet. Ideális olvasókuckó.

No, de hogy a kávékról is szót ejtsek, finomak. Mindketten lattét ittunk, én hagyományosat, míg F. barátom chai lattét. Megpróbált engem is rábeszélni, de sajnos nem hagytam magam. Azért engedte, hogy belekóstoljak a bögréjébe és érezzem, mit hagytam ki. Legközelebb tuti hallgatni fogok rá, mert szuperül harmonizált az intenzív ízvilága.

Megkóstoltunk még egy vegán sütit is, ami elvileg Snickers szelet volt, de meg sem közelítette a névadó csokoládét. Rossz nem volt, csak nagyon tömény. Irdatlan mogyoró és étcsoki bomba, épp csak a csücskét bírtam megenni.

A lényeg azonban az, hogy ismét találtunk egy remek kávézót. Tudom ajánlani, mert ezeket a függő fotelokat bizony ki kell próbálni.

latte, chai latte, vegán sütiszörny

Vintage Garden

Ha F. barátommal elmegyünk valahová, akkor általában sokáig távol leszünk otthonról, halmozzuk a finomságokat és több helyet is bejárunk. Most sem volt ez másképp. A kávé után megéheztünk és hirtelen felindulásból kikötöttünk a Vintage Gardenben.

mint egy mesebeli kertben

Ez a hely nagyon csajos, nagyon elegáns és nagyon cuki is egyszerre. Nem csoda, hogy főleg női vendégei vannak egy-egy szerelmét elkísérő hős lovagon kívül.

Többször jártam már itt, például babaváró bulin, de mivel mindig más a díszlet, egyáltalán nem lehet megunni. Ezúttal egy mágikus, tündéres kertet idézett egy klasszikus meséből. Ezt volt hivatott hirdetni minden a tányéralátéttől az asztaldíszeken át a plafon dekorációjáig. Tényleg olyan, mint egy igazi kert.

Szerencsére volt a belső helyiségben szabad asztal (elég népszerű, így érdemes itt asztalt foglalni), így a dekoráció közepén sikerült letelepednünk, ahogy a mellékelt kép is mutatja.
Rendeltünk egy-egy limonádét, majd elkezdtünk tanakodni, mit is együnk. Több vegetáriánus ételük volt, így nem volt egyszerű a döntés. Végül mindketten mártogatóst választottunk bagettel. Gondoltuk, ez könnyű vacsi lesz, de meglepően laktatónak bizonyult.
A látványvilágra a tálalásnál is figyeltek, ezért kerültek a zöldségek (uborka, sárgarépa, paprika és zeller) kis fémvödörbe, míg a padlizsánkrém, zöldborsókrém és sajtkrém egy-egy üvegcsébe. Mondanom sem kell, mind nagyon finom volt.
Habár nem olcsó étterem (a díszlet és a kiszolgálás is bele van építve az árba) jó betérni ide. Szigorúan női társasággal, mert férfiak számára egy ilyen kert túlságosan rózsaszín, vagy éppen giccses. Néha azonban pont ilyen giccsekre vágynak a hölgyek.

finomságok