2018. október 16., kedd

Mozgóképek LXXIII.

A moziban vége van az uborkaszezonnak, egyre több és egyre jobb filmek jönnek egymás után sorban. Ráadásul az őszi időjárás is kedvez a filmeknek, mert jó egy-egy szürke estét a kanapén egy puha plédbe burkolózva tölteni. Nem meglepő hát, hogy szeptemberben 8 filmet néztem meg. Felét ráadásul moziban.

Rosemary gyermeke
"Rosemary és Gus fiatal házasok, akik beköltöznek új New York-i otthonukba, egy kellemes, Central Park melletti társasházba. Szomszédaik - a középkorú Minnie és Roman Castevet - barátságosak, bár nagyon titokzatosak. Rosemary hamarosan megtudja, hogy gyermeket vár. Boldogsága nem ismer határokat, de az öröm nem tart sokáig. Egyre tisztábban rémlik fel előtte egy borzasztó álom emléke - mintha egy sátáni bestia erőszakolta volna meg. Hasán titokzatos karmolásnyomok jelennek meg és a szomszédból - ahová munkanélküli férje egyre gyakrabban jár át - különös hangok szűrődnek át."
Nel barátom ajánlotta ezt a filmet. Úgy hivatkozott rá, mint egyik nagy klasszikus kedvencére, ami - mivel tetszett a Mother - biztosan tetszeni fog. Halogattam a megnézését egy jó ideig, mert a régi filmektől tartok kicsit. Ezúttal is bebizonyosodott, hogy jogosan.
Az a baj a régi filmekkel, hogy ha jók, az újabb alkotások merítenek belőlük. Ezért történhetett az, hogy nagyon kiszámíthatónak és eléggé gagyinak éreztem ezt a filmet. A maga korszakában, a '70-es években persze megállta a helyét, ám az ezredfordulón túl már inkább a nevetés csiklandozza tőle a nézőt és nem a libabőr. Ez valószínűleg azért van, mert sok olyan alkotást láttam már, ami ebből a filmből is merítkezett, így semmi újat nem kaptam. Leszámítva talán a főhős nyakláncát, amelyet manapság is árulnak terhes nőknek... Nem tudom, ki találta ki, de egyszerre zseniális és beteg ötlet, több száz nő pedig, akik nem látták a filmet, boldogan megveszik...
Összességében tehát nem tetszett, de nem vitatom a film helyét a filmtörténelemben. Csak azoknak tudom ajánlani, akik kifejezetten valami régire vágynak és nem zavarja őket, ha nem üt annyira, mint tette volna 30-40 éve.

Hold
"Sam Bell asztronauta (Sam Rockwell) egyedül dolgozik a Holdon, számítógépe, Gerty segítségével küldi az itt kitermelt erőforrást a Földre, ezáltal megmentve bolygónk összeomlott energiagazdálkodását. A Holdon eltöltött hároméves megbízásának végéhez közeledve saját magával kerül összeütközésbe."
Ezt a filmet nem csak Nel ajánlotta (meg is próbálta kölcsönadni, de véletlenül A belső embert juttatta el hozzám), hanem San Diego is. Ez pedig végre egy jó ajánlás volt.
Remek film, remek karakter és remek problémafelvetés. Ráadásul mindez kis költségvetéssel egy minimalista helyszínen. Nagyon szerettem a robotot, a zenét és a holdbéli látványvilágot. Bár rájöttem a csavarra, ez nem rontott semmit a film értékéből. Ha valaki egy jó és elgondolkodtató sci-fi alkotásra vágyik, mindenképpen nézze meg. Engem meggyőzött.

Az egészség ellenszere
"Lockhartot, a fiatal tőzsdeügynököt az alpesi gyógyfürdőbe küldi cége az eltűnt vezérigazgató után. Megpróbál utánajárni a dolgoknak. Miközben gyanítja, hogy a csodálatos kezelés nem az, aminek tűnik, rajta is betegséget diagnosztizálnak."
Ez a film csak negatív ajánlásokat kapott. Mikor megjelent moziban, jónak tűnt, aztán Nel megnézte és közölte, hogy felejtős, míg Queen B. barátom óva intett tőle, mint az év legrosszabb filmjétől.  Azért letöltöttük és megnéztük...
Hát, tényleg nem egy emlékezetes alkotás. Sőt, megkockáztatom, hogy egy harmadrangú tucat film, amelyen még a csodálatos svájci helyszín sem tudott sokat lendíteni. Nem horror, ettől senki se tartson. Legfeljebb gusztustalan, de cseppet sem félelmetes. A történet elég nevetséges és persze kiszámítható, épp ezért helyenként jókat kacagtunk a logikátlan jeleneteken. A színészek is ennek megfelelőek és szegény Dane Dehane úgy tűnik csak béna filmeket vállal el. (Lásd: Valerian és az ezer bolygó városa) Szóval tényleg nem egy jó film, nem is tetszett, de azért az év legrosszabb filmjének nem nevezném (Ezt a címet egy későbbi filmre tartogatom.), mert a maga Zs kategóriájában szódával és egy kis angolnával elmegy. Azért megtekintésre inkább nem ajánlanám, még receptre sem.

Pandák
"A pandákat a világ minden szegletében imádják és most megérkeztek óriás vászonra is, hogy még közelebb kerülhessenek mindenkihez. A Pandák c. IMAX 3D ismeretterjesztő film lélegzetállító kalandot és csodálatos élményt nyújt az egész család számára.A kínai Chengdu Panda bázis tudósai elkötelezték magukat a faj védelme iránt és felnőtt, kifejlett pandák tenyésztése mellett, hogy az így született panda kölyköket visszajuttathassák a vadonba. A film az egyik kutatót követi, akinek szenvedélye arra készteti őt, hogy a New Hampshire-i Fekete Medve program mintájára új módszert kezdeményezzen. A kultúrák közötti együttműködés kezdete életmódváltó utazássá válik egy amerikai biológusnak, aki egy óceánon átkel, hogy csatlakozzon egy Belső-Mongólia-i tudóshoz és egy nagyon kíváncsi, fogságban született kislány kölyök pandához, Qian Qian-hez.Az IMAX® kamerákkal forgatott izgalmas kaland követi Qian Qian-t a Sichuan-hegységben, miközben először lép ki a nagy vadonba, felfedezve igazi természetét, szembenézve az ismeretlen kihívásaival."
Először is meg kell jegyeznem, hogy nekem van a legaranyosabb pasim. Képes volt eljönni velem szombat délelőtt moziba csak azért, hogy 3D-ben pandákról szóló dokumentumfilmet nézhessek. Kedves hölgy olvasóim, joggal lehet rám irigykedni.
Igen, ez a film egy dokumentumfilm. Igen, csak pandákról szól. Igen, sajnos ennek megfelelően rövid, csupán 45 perces és kizárólag matiné időpontban játsszák. Na, de ha az ember lánya szereti a pandákat (Én nagyon szeretem!) és szeretne hozzájuk a legközelebb kerülni, akkor ez a film neki való. IMAX mozi széles vásznán olyan mintha a pandák felénk másznának, mintha tényleg ott lennének velünk. Na, és hogy milyenek? Hát rettentően cukik!
Ez a film egy puha cukisággombóc, tudom ajánlani minden budapesti pandarajongónak. (Sajnos kizárólag az Aréna moziban játsszák.) Cseppet sem bánom, hogy korán felkeltem miatta egy szombat reggelen.

Alfa
"Húszezer évvel ezelőtt az élet bizonytalan volt és átmeneti. Az ősember törzsekben élt, vadászott, tüzet rakott, és az égiekben bízott.
Keda fiatal még. Először indul a törzs férfijaival vadászatra, ám egy bölény fölökleli, és egy szakadékba taszítja: társai azt hiszik, meghalt, és magára hagyják.
De ő él és élni akar. Az ellenséges világban, a vadonon keresztül elindul hazafelé. Út közben társa is akad: egy sebesült farkas szegődik mellé. A két fáradt, beteg, kiszolgáltatott lény különös barátságot köt, és egyre jobban ragaszkodnak egymáshoz.
Ilyen nem történt még az emberiség történetében. De ettől kezdve nagyon sokszor előfordul majd. Az ember rátalált a legjobb barátjára..."
Nagyon érdekelt ez a film, mert reméltem, hogy kapok egy újabb aranyos filmet, ám ezúttal farkasokkal, ráadásul őskorban (Ez is egy számomra kedvelt téma, épp olvasok is egy könyvet, ami az őskorban játszódik.) és sikerült is rábeszélnem Nelt, hogy jöjjön el velem rá moziba.
Hatalmas csalódás volt és csak azért nem írom le még mindig, hogy az év legrosszabb filmje, mert ezt a citromdíjat továbbra is tartogatom. Ez a film katasztrofálisan rossz. Rossz a látvány, mert ilyen mű bölényt és ennyi egymásra halmozott felesleges SGI elemet egy rakáson még nem láttam. Rossz a történet. Tele van hiteltelen dolgokkal, logikátlan mozzanatokkal. Csak egy a sokból: Alap probléma, hogy jön a tél és a hó, minél előbb haza kell jutnia a főhősnek, mielőtt megfagyna. Erre mit tesz? Strandol egyet a folyóban... Egyenesen szörnyű az ember-állat kapcsolat ábrázolásra. Így nem lehet egy vadonélő farkassal bánni és egy vadon élő farkas nem így viselkedik. Baromság a köbön, ami itt van és nem egy hiteles történet arról, hogyan alakult ki a kutya. A filmnek egyetlen mozzanata sem tetszett, sőt, szabályosan utáltam minden jelenetét. Ostoba volt, hiteltelen, logikátlan és még csúnya is. Hatalmasat csalódtam és sokat bosszankodtam miatta. Senkinek sem ajánlom, de tényleg.

Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)
"Eszter a tinédzserkor megpróbáltatásait a mangák világában igyekszik átvészelni. Kívülállóként szemléli kortársait, náluk sokkal többet jelent neki, hogy angoltanára külön figyelmet fordít rá. Amikor egy nap a tanár váratlanul elmegy a gimnáziumból, Eszter lába alól kicsúszik a talaj. Muszáj szembenéznie tinédzser korosztályával, azok hiúságával és saját csapongó érzelmeivel. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :-) az első magyar tini thriller, egy online zaklatásba forduló szerelem, pattanásig feszült története."
Nel barátommal nagyon kíváncsiak voltunk a "cicis" filmre, mert lássuk be, a plakát elég figyelemfelkeltő. Egyik este el is mentünk rá a legközelebbi moziba.
Azt kell mondjam, ez a film remek. Remek hazai alap, remek kortárs alap, remek amatőr színészek és remek történetvezetés. A konfliktushelyzet és a karakterek pedig csillagos ötösre vizsgáztak. Ráadásul ezt a filmet rettentően alacsony költségvetésből kellett összehozniuk (Kedves magyar filmalap egy vasat sem adott nekik rá, inkább beletoltak még pár milliót a következő amcsi koppintásos vacakba...) mégsem érződik rajta. Tanterem, szoba, bkv ennyi helyszín van összesen, ami szűkösnek tűnik, de lássuk be, cseppet sem az, inkább hazai és otthonos. Egyszerűen remek volt és minden mozzanata a helyén.
Senkit se riasszon el a cici vagy a furcsán hosszú cím, mert ez egy szuper kamaszfilm. Sokkal jobban tetszett, mint mondjuk a Lady Bird, mert kedvesen hazai és rettentően aktuális. Bátran ajánlom.

Napszállta
"Az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmje. 1913 nyara, Budapest - a béke utolsó napjai. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból.
Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle - a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel."
Nel nyert két jegyet a premier előtti vetítésére és engem választott kísérőnek. A mozi kedvéért megrövidítettem a találkozómat F. barátommal és ezt azóta is bánom.
Senkit se tévesszen meg az ígéretes leírás és a szép kalapok, ez a film borzalmasan rossz. Ó, igen, most jön az a rész, hogy kimondom, ez az év legrosszabb filmje. A rendező ugyanis annyira el van szállva magától, annyira fennköltnek és nemesnek képzeli magát, hogy úgy gondolja, az egyszerű pórnép nem értheti az ő művészetét. Nos, közlöm kedves művészieskedő filmiparos, hogy a film a nézőnek szól. Ha pedig a rendező magasról tesz a nézőre, cseppet sem érdekli, hogy van, mit érzékel, mit érez a film közben, akkor ez nem filmművészet, hanem öncélú egoizmus. Ezzel persze meg lehet nyerni néhány hasonló cipőben járó öntelt és elvont alakot, de a nézőt, na azt nem.
Ennek filmnek hiába van elvileg története, nincs cselekménye. Hiába van szépen megkomponálva  a díszlet, a ruhák, a kalapok, semmit se látunk belőle. Hiába van egy bizonyára tehetséges színésznő a főszerepben, nem engedik kibontakozni, mert azt a feladatot kapta, hogy legyen balta arca végig és még csak ne is pislogjon közben. Két és fél órás a film, de nincs benne egyetlen párbeszéd sem. Félmondatok, elmotyogott szavak és néhány rövid ismétlődő kérdés (pl: Ki maga? Mit keres itt?), amelyre soha senki nem válaszol, ennyi a teljes dialógus. A szereplők motivációi homályosak, a cselekedeteik nagy része pedig irracionális. A film szerint minden osztrák perverz szadista és minden romlott ezért megérdemli a pusztulást. Ez a pusztulás akar lenni az első világháború, de úgy nem passzol a képbe, mint egy rózsaszín csillámpóni.
Konklúzió:  Ez a film borzalmas. Unalmas, nem szól semmiről és úgy vesz el két és fél órát az ember életéből, hogy közben indokolatlanul szenved ettől az önimádó művészieskedéstől. Ami működött a Saul fiánál, az itt nem működik. Tessék megtanulni, hogy nem minden poént lehet kétszer elsütni és főleg nem lehet ezt megtenni akármilyen kontextusban. Ami jól passzol egy népirtáshoz, az egyáltalán nem passzol egy monarchia virágkorához.
Senki se nézze meg! Nem vicc! Kerüld el!

A család kicsi kincse
"Olive (Abigail Breslin) felmenői bolondok és bogarasak. Számukra minden nap kaland, csak nagy ritkán ússzák meg katasztrófa nélkül. A kislány apja, Richard (Greg Kinnear) a világ legpechesebb karriertanácsadója, Frank nagybácsi (Steve Carrell) kisiklott irodalomtanár. Egyedül a nagypapa (Alan Arkin) vidám mindig, ehhez azonban némi illegális növénynek is köze van. A sors úgy hozza, hogy a sok fura figura kisbusszal indul a napfényes Kaliforniába, hogy Olive részt vegyen A család kicsi kincse című szépségversenyen."
Ezt a filmet is Nel ajánlotta. Azt mondta róla, hogy kedves családi film és valóban az is.
A történet nem bonyolult, de a karakterek sarkítva is színesek és pont annyira szórakoztatóak, hogy az egyébként rém egyszerű cselekmény élvezhetővé váljon. Ez egy fura utazás egy fura családdal egy fura cél miatt. Nem akar többnek látszani, mert nem is több, mint egy könnyed délutáni családi film.
Nem bántam meg, hogy megnéztem, így ha valaki kellemes kikapcsolódásra vágyik bármelyik korosztályból, nézze meg nyugodtan.

Értékelés:
 Remélem legközelebb sikerül meghalnod :)     ->  10
Pandák                                                                ->  9
Hold                                                                    ->  8
A család kicsi kincse                                          ->  7
Az egészség ellenszere                                       ->  6
Rosemary gyermeke                                          ->  5
Alfa                                                                    ->  2
Napszállta                                                         ->   1

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése