Narnia

Jelenlegi állapotom: agyhalott zombi.
Mégis blogolok, mert már tegnap is akartam írni, van bőven témám és túl fáradt vagyok, hogy elaludjak.
Szóval ismételten egy film van terítéken, legalábbis erről indítok.
Gondolom, ha azt mondom: Narnia, mindenki arra gondol, amire én. Ez pedig egy több kötetes könyv, illetve a filmadaptációi. A könyvet még nem olvastam és mivel meglehetősen hosszú és a könyvlistámon jelenleg nincs szabad hely, a közeljövőben nem is fogom. Viszont a nyáron lehet belevágok. Szeretném elolvasni az összes kötetet és ha a könyvtárban megtalálható, akkor nem fogok habozni. Ezért csak a filmekre hagyatkozhatok a témában.

Az első film, Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, nagyon tetszett. Imádom az ilyen típusú dolgokat és nem is volt különösebb problémám a technikai kivitelezéssel. Persze, néha elég gagyinak hatott néhány lény, de a hangulat kárpótolt. Aztán megnéztem a második részt is, ami cseppet csalódást okozott. Az előzőhöz képest nem nyújtott olyan nagy élményt. Zavarosnak is hatott, mivel volt jó néhány kérdés a fejemben, hogy akkor most mi is van pontosan. (A Harry Potternél is éreztem hasonlót, míg el nem olvastam a könyveket.) Ráadásul az első rész cselekményéhez képest a második sokkal kiszámíthatóbbnak bizonyult. Fél perc után tudtam az egész film menetét. Mégis mondhatom, hogy még mindig szeretem Narnia világát.
Aztán ma, mivel elhatároztam, hogy az utolsó vizsgám után moziba megyek kiengedni a gőzt, elmásztam a moziba és megnéztem a Hajnalvándor útját. Nem érdekelt, hogy senkit sem tudtam magammal csábítani, beültem egyedül is. Aztán elkezdődött a film, kikapcsolt agyam maradék cafatja, nem gondoltam semmire, csak utaztam a főhősökkel egy szép hajó fedélzetén.
Nagyon tetszett ez a rész. Persze, még mindig az első a kedvencem, ám ez méltó folytatásának bizonyult. A látványra nem volt panaszom, bár néha elég műnek hatottak a lények és a sárkány sem volt tökéletes. Igen, van benn egy sárkány, ami külön öröm. Imádom a sárkányokat! Nem alkották meg rosszul és a mimikája kifejezetten tetszett, de tökéletes sárkányt még nem láttam.
Lucy és Edmund kerül át Narniába egy potyautas rokonnal. A másik két testvér már felnőtt, így nem léphet át többet és nekik is ez az utolsó útjuk. Nem igazán szeretem, amikor megváltozik a főszereplő, most mégsem zavart annyira. Majd a következő részben fog... A cselekményről nem is írók, akit érdekel, nézze meg. Érdekesség, hogy mivel ismerem a hátterét ennek a műnek, (mármint a könyvnek) így mosolyogva néztem meg az utolsó néhány percet.
Úgyse bírom megállni, úgyhogy leírom, mire gondolok. Szóval az egész könyvsorozat elég erős keresztény irányultságot követ. Meglepő? Ha annak találod, akkor leesik az állad a következő mondattól: A Gyűrűk Ura és az egész tolkien-mitológia is keresztény vasbetonon nyugszik. Amolyan Bibliakiegészítésnek szánta. C. S. Lewis is hasonlót alkotott a Narniával. (Amúgy a két író nem kedvelte egymást.) Ennek tükrében az utolsó néhány percet Bibliai szempontból érdemes nézni, vagy legalábbis úgy, hogy megpróbáljuk összekötni a kettőt. Kis segítség: Aslan, amikor elbúcsúzik a gyerekektől, elejt egy ilyen mondatot: Ott vagyok, csak másképp hívnak. Na, de itt most abbahagyom és mindenkire rábízom a nagy következtetés levonását. Nem ér rákeresni a neten, tessék gondolkozni!


Még néhány gondolat a szereplőkkel kapcsolatban. Az alap négyes közül pont Lucy és Edmund áll közel a szívemhez. Annyira jó nézni, ahogy Lucy mindenre rácsodálkozik. Edmund karaktere pedig nagyon el lett találva. Igazán emberi, hibákkal, kétségekkel és mégis mindig jól dönt. Nem szeretem az agyondicsért, csupa jó szereplőket.
Aslan is megfogott, ahogy őt tökéletesen vitték fel mozivászonra. Főleg az első részben, amiben talán még élethűbbnek hatott. És ott van Caspian herceg. A második filmben irritált. Egyáltalán nem tetszett, míg ebben a ma látott filmben megkedveltem. Fejlődött és nemcsak külsőre, (határozottan jól áll neki ez a kis borosta) hanem jellemre is. Végre úgy viselkedik, ahogy kell, egyszerűen felnőtt végre. Az őt alakító színészre, Ben Barners-re pedig egyáltalán nem lehet panasz. Jól alakította a nyálas, zöldfülű herceget és a magabiztos királyt is. Plusz tényleg nagyon jól áll neki ez a borosta. ^^ Nem bírtam megállni, így a felső, illetve a bal oldali képen megcsodálható. Most pedig, hogy képeket kerestem róla, rájöttem, hogy hozzá is volt már szerencsém korábban. Ő játszotta Dorian Gray-t. Abban pedig határozottan nagyot alakított. Nagyon jó film, de mit is várhat az ember egy ilyen jó alapsztoritól? Szerintem, Bennek jobban áll a sötét szerep. Talán a gyönyörű fekete szeme miatt. Van benn valami sötét mélység, ami határozottan tetszik.

De ha már pasik, akkor ezt muszáj megosztanom a világgal.
Gossip Girl és Chuck Bass rajongók figyelem!


Ed Westwick, ismertebb nevén Chuck Bass, hangoskönyvet készít.
A Cassandra Clare által írt (korábbi bejegyzésemben emlegetett) Mortal Instruments című könyvsorozat negyedik kötetét, City of Fallen Angels-t hangoskönyvben is kiadják. A készítők pedig Edet kérték fel a férfi szereplők narrátorának. Annak, aki nem ismerné Ed hangját, megsúgom, hogy iszonyatosan szexi. Erre nincs jobb szó. És ez a hang párosul a történetben megismert Jace karakterével, ami enyhén szólva is sikítófrászt hozott ki a rajongókból. Szerintem, ez lesz a legtöbb példányban eladott hangoskönyv. Én is szeretném beszerezni, csak még azt nem tudom, hogyan. De biztosan megoldom, hisz ennél jobb angol nyelvgyakorlást ki sem tudtam volna találni.

Még egy gyors helyzetjelentés a végére.
12 vizsga után, agyhalott zombiként tengetem napjaimat és reménykedem, hogy a mai vizsgámra kapok egy "hattyút". Ha viszont meghúznak, jaj a világnak, hisztis leszek.
Vámpírnaplók 2. évadát nézem és továbbra is I love Ian szindrómában szenvedek. Ez már kóros...
Gossip Girl 3. évadát be szeretném fejezni.
Ribizlyvel a héten beülünk egy kávé, vagy forrócsoki mellé és megvitatjuk az elmúlt mozgalmas napokat, ráadásul szoktatnom kell magam a gondolathoz, hogy hamarosan fél évig nem látjuk egymást.
Hétvégén esküvőre megyek. Meg fogok fázni. A ruhám szép, de vékony és nyári viselet. "A szépségért meg kell szenvedni" - állítják a mazochisták és a fakírok. Távol állok tőlük...
Applequeennel is csapunk egy csajos napot valamikor és ott van a szörny buli, amire még mindig toborzok és alig várom, hogy kipróbálhassam a jelmezemet.
Ezek fényében, mozgalmas két hét áll előttem és rohadtul nem akarok még egy pótvizsgát is belezsúfolni, úgyhogy tessék nekem rajzolni egy szép "hattyút". (hattyú = elégséges Egy kis egyetemi szleng Pucca jóvoltából. ^^ )
Tervezem, hogy a programok közti órákat alvással töltöm, így nem hiszem, hogy sokat fogok haladni az írásban. Bár ez ihlet kérdése. Ha megszáll, úgyse jön álom a szememre. Plusz, már megint egy átírat motoszkál a fejemben, egy új történet jobb változatban.
Ó igen, és végre február lesz, ami azt jelenti, hogy olvashatok kedvemre. Holnap el is kezdem az első karácsonyi szerzeményemet (A jáde átka) és ahogy haladok a könyvekkel, úgy írom róluk az ismertetőket is.
Ma még a kolis élményeimet is meg akartam osztani, de elég volt, így is hosszúra nyúlt ez a bejegyzésem. Megyek regenerálódni...