Az ember szíve

A hal farokúszójával befejeztem ezt a csodás, jeges, izlandi történetet, a Menny és pokol-trilógiát.

Az első kötet elvarázsolt és beszippantott a havas és sós világába. A második kötet pedig bebizonyította, hogy a varázslat tartós, az író pedig egyszerűen zseniális. A lezárással szemben ezért magasak voltak az elvárásaim.
Szerencsére mindezeket az utolsó rész mind a 472 oldalával könnyedén megugrotta.
Fülszöveg helyett ezúttal az íróról hoztam ajánlást:

"Az 1963-ban Reykjavíkban született Jón Kalman Stefánsson Izland egyik fontosabb kortárs szerzője, akit négyszer jelöltek az Északi Tanács Irodalmi Díjára, A halaknak nincs lábuk regényét pedig a Man Booker nemzetközi díjára. A 2007 és 2011 között megjelent Menny és pokol-trilógia egyik legfontosabb műve, mely most először olvasható magyar nyelven, Egyed Veronika fordításában."

A történet ott folytatódik, ahol a második rész véget ért. Végre eljön a tavasz Izlandra, így az állandó harc a hóval és széllel átmenetileg szünetel. Ettől azonban nem lesz olyan könnyű az emberek élete, mint egy pehelyréce tolla. Sőt, új kihívásokkal és veszélyekkel kell szembenézniük.
A lezáró kötet két dologra fókuszál, a szereplők életére és a szálak összekötésére, majd elvarrására. Nincs igazán vége a történetnek, mert az egész csupán kiragadott pillanatok elmesélése, ám így is kiteszi a pontot az élmény végére.
Ebben a kötetben az időjárás és az antropológiai részletek helyett a karakterek lélektanára kerül a hangsúly. Az olvasó jobban megismerheti és megértheti a szereplők tetteit, motivációit és természetét. A gyönyörű sorok pedig ezúttal nem az életről és halálról elmélkednek (bár akad közöttük ilyen gondolat is), hanem a címben is szereplő emberi szívről. A szív pedig legalább annyira érdekes és időnként rejtélyes tud lenni, mint a tenger.

"Az ember azért született, hogy szeressen, a lét alapja ilyen egyszerű."

A szereplők az új ismeretek fényében is nagyon emberiek maradnak. Vannak, akik közel kerülnek az olvasóhoz, mint a fiú. Vannak, akiket jobban meg lehet érteni, mint Gísli, és vannak, akik bár az emberiség negatív oldalát képviselik, mégsem keltenek utálatot. Mindenki annyira természetes és az író annyira szépen mesél róluk, hogy a gonosz tettek is inkább felháborodást és sajnálkozást keltenek, mint gyűlöletet. Az ember esendő és ez a könyv egyik nagy üzenete.

"Az ember kegyetlen, nem szabadna feltétel nélkül csodálnunk azokat, akik a legmagasabbra emelkedtek, csak akkor, ha tudjuk, hogy min állnak, a saját lábukon, avagy mások életén."

Apropó üzenet, az írás és olvasás szépsége és fontossága végig hangsúlyos ebben a történetben. A szavaknak itt különösen fontos jelentősége van. Egyrészt, hogy az író hangsúlyozza az irodalom értékét, másrészt pedig, hogy ezzel ellensúlyozza a karakterek szűkszavúságát. Nagyjából annyi itt a társalgás, mint az előző két kötetben, vagyis nem túl sok. Ez azonban cseppet sem hiányzik, mert nélküle is átjön minden gondolat és üzenet.

"Az életünk megnő, amikor olvasunk. Nagyobb lesz, mondja, olyan, mintha kapnánk valamit, amit senki nem vehet el tőlünk, soha, de soha, és vidámabb lesz tőle az ember."

Nagyon tetszett, hogy ellentétben néhány kliséket előszeretettel pufogtató íróval, Stefánsson sosem fogy ki a szavakból. Mindig tud újat mondani és még ha ismétel is - a könyvek nagyszerűsége visszatérő motívum - akkor is frissen, új oldalról megközelítve teszi. Gyönyörűen ír és elképesztő, hogy ezt a lenyűgöző stílust három köteten át meg tudta tartani.
Ehhez persze hozzájárult a fordító munkája, így ismételten hatalmas nagy dicséret illeti Egyed Veronikát. Csoda szép a könyv megfogalmazása.

"Aki elsüt egy puskát, az felelősséggel tartozik a golyóért és a fájdalomért, amit esetleg okoz vele, és vajon nem ugyanez vonatkozik-e a szavakra?"

Összességében ez egy gyönyörű kötet egy gyönyörű trilógiában. Egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam és nagyon örülök, hogy ott csücsül a polcomon és bármikor kézbe vehetem.
Bátran ajánlom mindenkinek, aki egy szépen megfogalmazott, különleges hangulatú történetre vágyik. Nem epikus a cselekménye, ám a karakterek, Izland bemutatása és a leírt szavak mindent megadnak, ami egy remek olvasási élményhez kell.