2012. december 30., vasárnap

Malackák

Malac-pogácsa
Nem vagyok egy konyhatündér, vígan elélek hideg koszton napokig, lustaságom pedig határtalan, ha ételekről van szó. Azonban szívesen csinálok mindent, ami kreatív.
Ezúttal szilveszteri finomságra bukkantam az interneten és azonnal megragadtam az alkalmat, hogy kipróbáljam. Tegnap délelőtt így szilveszteri malackákat sütöttem.
Annyira aranyosak és nem mellesleg finomak, hogy muszáj megosztanom, hátha mások is kedvet kapnak hozzá. Szóval recept következik.

Hozzávalók:
25 dkg liszt, 25 dkg puha vaj, 25 dkg túró, 25 dkg főtt, áttört burgonya és két kiskanál só + egy felvert egész tojás pici sóval ízesítve lekenni a malacokat, hogy aranybarnára süljenek, illetve egész fekete bors a szemeknek

Elkészítés:
sütésre kész malackák
A hozzávalókat keverd össze és gyúrj belőle laza tésztát. (Könnyedén összeáll.) Aztán tedd hűtőbe és pihentesd úgy egy órát. Ezután nyújtsd ki a tésztát 1-1,5 cm vastagra. (Minél vastagabb, annál jobban kiadja sütés után a formát, úgyhogy ne legyen vékony.) Pogácsaszaggatóval (ebből a normál vagy egy kicsit nagyobb méretűt használd) szaggasd ki a tésztát, kend le tojássárgájával, majd jöhet a korongok megformázása.
A korong tetejét éles késsel függőlegesen vágd be és a kettévált részt hajtsd vissza füleknek. A korong alsó részét csippentsd fel és formálj belőle kerek, duci orrot. (A tészta laza, könnyedén alakítható és az orr minél nagyobb, annál jobban megmarad sütés után.)
Tedd a malackákat sütőpapírral kibélelt tepsibe, kenj még egy kis tojássárgáját a fülekre és az orrokra, illetve adj nekik szemet fekete borsból. 
Előmelegített sütőben (220 C°-on) kb. 15 percig süsd, míg aranybarna nem lesz. Nem baj, ha az alja sötétebbre sül, csak ropogós lesz.

elkészült malackák
Én nagyon jól szórakoztam, míg készültek és olyan kis helyesek voltak mikor a sütőbe mentek. Az orrok formázásába a második tepsinél jöttem bele igazán és így utólag vastagabbra is hagyhattam volna a tésztát, mivel a sütőben megdagadva veszítettek formájukból. 
Ám még így is tüneményesek és nagyon finomak. Én mondjuk nem rajongok a krumplis pogácsáért, de ez kifejezetten ízletesre sikerült, talán a túró miatt és másnapra sem száradt össze, hanem megmaradt puha és finom.
Ajánlom mindenkinek  aki egy kis kreatív sütésre vágyik, vagy szilveszteri bulit tart és meg akarja lepni a vendégeket. Garantált sikert fog velük aratni.

Ha már szilveszter meg év vége, akkor megosztom az egyik molyos kihívást.
Tervezek ugyan egy nagy éves könyves összefoglaló bejegyzést, majd január elején, ám ízelítőnek a következő szempontok jók lesznek. A kihívásért Teetee molyocskát illeti a köszönet. 

Milyen volt 2012? (Könyves értékelős ankét)

1. Az év könyvélménye
Gayle Forman – Ha maradnék, ez a könyv ragadott magával idén a legjobban. Olyan mély hatást tett rám, amit csak az igazán jó könyvek tudnak elérni, ezért be is került a szívem csücskébe a kedvenceim közé.

2. Az év felfedezettje
Kerstin Gier – Rubinvörös, amiről nem gondoltam volna hogy tényleg tetszeni fog, ám néhány oldal után megvett kilóra. Olyan jól van összerakva, átgondolt a cselekmény, akad benne fordulat bőven és szerethetők a karakterek, hogy nem tudtam nem szeretni a folytatásaival együtt.

3. Az év csalódása
Rachel Vincent – Kóborok, mert jónak tűnt, vagány, végre nem tinikönyvnek, erre kaptam egy idegesítő főszereplőt, aki még nem nőtt ki a kamaszkorból, sok-sok felesleges körítést és idegtépő szerelmi civódásokat. Kicsit sem vagány, így csalódtam.

4. Az év újraolvasása
Sajnos nem nagyon volt időm újraolvasni, mivel mindig várt rám jó néhány új könyv a polcon, amit meg újraolvasnék, az megvár, nem kell visszavinni a könyvtárba vagy visszaadni barátoknak. Egy könyvecskét mégis sikerült újra fellapoznom, ami nem más, mint Antoine de Saint-Exupéry – A kis herceg. Nagyon szeretem.

5. Az év könyves inspirációja (tettél valamit könyv hatására?)
Ha a tömeges almafogyasztás annak számít, akkor igen. 5-6 almát majszoltam el Sarah Addison Allen – A csodálatos Waverley kert olvasása közben. A jövőmet persze nem láttam meg (Szerencsére!), de így is nagyon hangulatos volt.

6. Az év találkozása (egy íróval vagy mollyal)
Sokat járok könyvbemutatókra, dedikálásokra és voltam Moly-szülinapon is, így volt alkalmam találkozni írókkal és molyokkal bőven. Ha ki kellene emelni közülük egyet, akkor Gail Carrigert mondanám, vele nem valószínű, hogy összefutok még egyszer.
Nagyon aranyos volt, mikor dedikálta a Lélektelen című könyvét, meg is jegyezte, hogy milyen szép cetlit hoztam a nevemmel. (Sárga post-it-re rajzoltam fel a nevemet narancsszínű filctollal, hogy ne okozzon fejtörést a furcsa magyar név.) Az ékezettel így is megküzdött, először rossz helyre húzta, de amint észrevette, átnyilazta. :)

7. Az év könyvvel kapcsolatos sztorija (lehet vicces, szomorú, megható stb.)
Fogós kérdés. Most hirtelen csak az jut eszembe, hogy karácsonyi könyvvásárlás alkalmával egy kedves nőt rádumáltam A szél árnyékára. Megkérdezte, hogy olvastam-e, mire én nagy lelkesen ecsetelni kezdtem, hogy mennyire tetszett. Végül megvette. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése