2020. július 17., péntek

Sorozatajánló IV.

Ideje újra írom ebbe a rovatba, mert a legutóbbi bejegyzés óta jó néhány remek sorozatot néztem végig. Na, meg persze kevésbé remek alkotásokat is végigpörgettem, ami végül időpazarlásnak minősült. Írni azonban csupán azokról fogok, amelyek tényleg jók, hogy olvasóimnak megfelelő minőségű sorozatokat ajánlhassak. Hoztam is szokásomhoz híven négy alkotást változatos témában és stílusban, ám mindegyiket a Netflix kínálatából.

Unorthodox
"A brooklyni hászid zsidó nő az elrendezett házasság elől Berlinbe menekül, ahol egy csapat zenész befogadja. A múltja azonban utána nyúl."
Ezt a sorozatot a Netflix ajánlója dobta fel nekem, és először nem akartam megnézni. Szabadidőmben ugyanis nem szeretek semmi olyannal foglalkozni, ami valahogy kapcsolódik a munkámhoz. Aztán megnéztem az előzetest, és mivel csak 4 részből áll, mégis rászántam magam, amit nagyon jól tettem.
Ez a sorozat nem azért jó, mert bemutatja a brooklyni hászid közösséget, hanem azért, mert bemutat egy zárt közösséget, ami nem hajlandó haladni a korral, és ami botrányosan férfiközpontú. Ez a közösség tehát ugyanúgy lehetne akár amish, szélsőséges muzulmán vagy bármelyik másik kisebb vallási közösség, ami átesett annak a bizonyos hétbéli lónak a túlsó oldalára. Számomra itt nem az volt a lényeg, hogy a szereplők zsidók-e vagy sem, hanem hogy milyen emberi kapcsolatokat ápolnak egymással. Tehát, ha valaki a vallási töltet miatt ódzkodik ettől a sorozattól (ahogy én is tettem kezdetben), ne foglalkozzon vele, mert egyáltalán nem ez a lényeg.
Nem hosszú sorozat, ám nagyon megdöbbentő, így érdemes beosztani. Én két nekifutással néztem végig, mert helyenként annyira felbosszantott, hogy muszáj volt szünetet tartanom. A sorozat egyébként remekül adagolja az eseményeket, és nekem kifejezetten tetszett, hogy visszaemlékezésekből ismerhettük meg a főhős hátterét. Egy olyan hátteret, ahol ha kilógsz a sorból, és mást szeretnél, mint a többiek, mérhetetlenül boldogtalan leszel, mert nem fogják hagyni. Lehet mondani, hogy a csúnya, gonosz férfiak az okai mindennek, hiszen elnyomják a nőket, de ez szerintem baromság. Baromság, mert az elnyomásban annak is része van, aki hagyja, és ebben a sorozatban az a legmegdöbbentőbb, amit a nők művelnek egymással. Ahogy nem segítenek az ifjú arának, pedig pontosan tudják, milyen ijesztő és nehézkes egy házasság olyan gyerekként, aki még annyi felvilágosítást sem kapott soha, hogy tudja, mi az a női nemi szerv. Ez is jól mutatja, hogy az ilyen zárkózott közösségek legnagyobb problémája a tabu. Tabuként kezelnek rengeteg dolgot, így ha ezekhez kapcsolódóan problémájuk adódik, képtelenek megoldani, mert képtelenek beszélni róla. Ez európai, modern nőként számomra elképzelhetetlen és rettentően frusztráló.
A történet egy önéletrajzi könyv alapján készült, így még nagyobbat üt a tudat, hogy igen, ez bizony nem esik távol a valóságtól, ma is élnek emberek így elszigetelve, és egy részük biztos boldog a kis megszokott világában, ám az a néhány, aki mást szeretne, szenvedésre van ítélve. A sorozat egyébként azért is jó, mert megmutatja, hogyan lehet egy ilyen radikális háttérrel beilleszkedni a mozgó világ valóságába.
Összességében tehát ez egy zseniális alkotás. Tudom ajánlani mindenkinek, aki kíváncsi rá, milyen egy zárt közösség, van némi érdeklődése a vallási szélsőségek iránt, és a feminizmus sem hagyja hidegen. Nem mindig könnyű nézni, de nagyon érdemes nőknek és férfiaknak egyaránt.

Bodyguard
"Egy háborús veteránt egy terrortámadás meghiúsítása után egy olyan politikus védelmére vezénylik, aki az egyik fő támogatója volt annak a háborúnak, amelyben ő harcolt."
Szintén egy évados alkotás.  Összesen hat részből áll, és ez a hat rész tökéletesen kimeríti a sztorit, és gyönyörűen le is zárja azt. Szeretem az ilyet.
Mikor belekezdtem, főleg politikai konfliktusokra számítottam, amit meg is kaptam nem kevés dózisban, mégis rögtön látszott, hogy ez a sorozat jóval többet nyújt ennél. A történetvezetése rendkívül feszes és meglepően akciódús. Szinte minden részben találni akciót, amitől kifejezetten izgalmassá válik a történet. Ráadásul realista jelenetek vannak benne, a hőhős nem egy superman, sőt nagyon is emberi figura. Richard Madden nagyon jól eltalálta a karaktert, mert egyszerre tűnik hűvös profinak és egy kifejezetten sebezhető embernek. Könnyen meg lehet kedvelni, ezért nagyon hamar lehet drukkolni neki, hogy végre rendbe jöjjön az élete. Persze erre nem sok kilátás van az egyre sokasodó politikai, szerelmi és hatalmi csatározásokban, amitől egyre csak nőnek a gondok körülötte.
Nagyon tetszett, ahogy a sorozat bemutatta a poszttraumás stressz tüneteit, és a sorozat politikai vonala is szépen ki lett dolgozva. A végkifejlet pedig egy kifejezetten izgalmas csavart tartogatott, így ez az alkotás kriminek sem utolsó.
Összességében tehát nagyon jó sorozat érdekes történettel és rendkívül izgalmas cselekménnyel, na meg egy remek főhőssel. Nem csak nekem tetszett, San Diego is szerette, így tényleg bátran ajánlom mindenkinek, aki egy napjainkban játszódó, izgalmas, ám reális, akciódús thrillerre vágyik.

Szexoktatás
"Terapeuta anyja miatt a bizonytalan Otis mindenre ismeri a választ a szextanácsadás tekintetében, így a lázadó Maeve felveti egy iskolai szexterápiás klinika ötletét."
Ez már egy hosszabb sorozat, két évadnál jár, ám már a harmadik évad is be van ígérve.  Egyébként évadonként 8 részes.
Be kell vallanom, hogy sokáig hidegen hagyott ez a sorozat, hiába hallottam róla sok jót, és tudtam, hogy rendkívül népszerű alkotás. Az Eufória után valahogy nem vágytam a tinédzserek szexuális életére. Az a sorozat ugyanis annyira távol állt attól a tiniléttől, mint amit én megtapasztaltam, hogy elkönyveltem magamban, a mai tinik mások, nem fogok tudni azonosulni velük. Szóval nem hozott lázba ez a sorozat, hiába jött velem szembe újra és újra. Aztán egy unalmas karantén napon, úgy döntöttem, oké, belenézek. A belenézés nem sikerült teljesen jól, mert kicsit sokkolt a már-már pornóra hajazó látványvilága, de volt valami a hangulatában, ami arra késztetett, ne adjam fel ilyen könnyen. Nos, nem is tettem, és az évad közepére megértettem, miért szeretik olyan sokan.
Ez a sorozat vicces, néhol ugyan alpári, hiszen a poénok nagy része a szexualitáshoz köthető, valahogy mégis megtartja azt a mértéket, amitől ha kínosan feszengve is, de elmosolyodik az ember. Ez pedig a már említett hangulatának és a szuper szereplőválogatásnak köszönhető. Van valami retró az egészben beleértve a ruhákat, meg a hétköznapi apróságokat. Míg a már emlegetett Eufória rettentően modern akar lenni, addig itt a hétköznapiság a cél. Ez a hétköznapiság pedig megfelel a mai tiniknek, és megfelel az extiniknek is. Ezzel a csapattal ugyanis tudtam azonosulni. Ha már szóba került a csapat, csak dicsérni tudom a készítőket, mert sikerült egy sokszínű és nagyon hiteles szereplőgárdát összerakniuk, akik nem tűnnek túlkorosnak a tinédzserek szerepére, és vannak annyira érdekesek külön-külön is, hogy együtt igazán ütős csapatot alkossanak.
Mindez persze ahhoz elég, hogy szórakoztató legyen a sorozat, ahhoz azonban, hogy igazán kiemelkedőnek minősüljön kell még valami, a mondanivaló. Talán én lepődtem meg a legjobban, hogy még ezt is sikerült megugraniuk a készítőknek. Habár kezdetben úgy tűnhet, ezek a kamaszok szextanácsok alatt csak a hogyan és mit csináljunk egymással kérdéskört járják körbe, amit a már említett kissé naturalista ágyjelenetek is alátámasztanak, nem ez az igazán hangsúlyos. A hogyan és mit mögött ugyanis igazi terápia módjára felmerül a miért is, és ezzel el is jutottunk a sorozat velejéig, a kapcsolatokig. Kifejezetten kreatív módon mutatja be a párkapcsolatok és alkalmi kapcsolatok minden problémáját és egy idő után tényleg az kerül reflektorfénybe, amit a szereplők gondolnak, vagy éreznek. Ráadásul a bemutatott problémák mindegyike érdekes és nagyon tanulságos. A sorozat így remekül játszott a kevésbé köztudott vagy kevésbé megvitatott kérdésekkel a szexuális beállítottság széles palettáját bemutatva a biszexuálistól az aszexuálisig. Tényleg nagyon érdekesek ezek az epizodikus jellegű problémák, amelyek még megoldást is kapnak a részek végére. Szuper ötlet, remek kreativitás és támogatandó tanulság, ezek adják a sorozat igazi erejét.
Összességében ez egy okosan felépített, szórakoztató, ám mondanivalóban is gazdag sorozat, ami a szokásos gimis románcok köntösében provokatív és helyenként pikáns kérdéseket feszeget. Tudom ajánlani tiniknek és felnőtteknek egyaránt, prűdek viszont inkább kerüljék, mert néhol tényleg naturális.

Dark
"Egy gyermek eltűnik és négy család indul kétségbeesett kutatásra, miközben egy három generációt érintő elképesztő rejtélyre derítenek fényt."
Ez a sorozat San Diego ötlete volt, mert kíváncsi volt, mi ez a nagy felhajtás körülötte. Német alkotás német készítőktől német szereplőkkel. (Olyan jó volt a változatosság kedvéért német nyelvet hallgatni!) Összesen 3 évad, vagyis 26 epizód, ám sokkal hosszabbnak érződik a szövevényes cselekmény miatt.
Vannak olyan kissé bosszantó alkotások, amelyeknek az ember megnézi két-három részét, és még mindig nem ért belőle egy kukkot se. Nos, ez is egy ilyen sorozat. Az első három részig teljes homályban tapogatóztunk azzal kapcsolatban, miről szól ez az egész, ki kicsoda, miért érdekes, és úgy általánosságban rájövünk-e bármire is valamikor. Aztán megtörtént az áttörés, végre kezdtük kapisgálni, és ez akkora sikerélményt adott, hogy lelkesedésünk még az évad végére sem lankadt, sőt fokozódott. Úgyhogy, ha valaki belekezd, és úgy érzi, elveszett a "sötétben", ne aggódjon, nézze tovább, és viláhosságra lel.
A történet egyébként több okból szövevényes. Egyrészt regeteg a szereplő, akiket fejben tartani kihívásnak minősül. Péládul hiába mondtam San Diegonak, hogy ez Agnes, ha nem tettem volna hozzá, hogy kinek a kicsodája, és hogy sárga ruhás, nem jött volna rá, kire gondolok. Szóval nem elég a népes szereplőgárda, ez a több tucat ember még  rokonságban is áll egymással, nem is akárhogyan, így gyakorlatilag a nézőnek családfákat is fejben kell tartania. Ehhez jön a több idősík, a jelen, a közelmúlt, a nagyon múlt, a még inkább múlt és a jövő. Ebből adódóan pedig a szereplőgárdát nem csak egyszer, hanem legalább háromszor kell észben tartani, mert a többségnek van fiatal, középkorú és idős énje is. Gondolom, ebből már érthető az említett tapogatózás a sötétben. Mindez persze meg van fejelve egy jó kis rejtéllyel, ami ráadásul egyik epizódról a másikra szaporodik, meg van fűszerezve egy kis tudományos fantasztikummal, és ha ez nem lenne elég, hozzá van csapva mindenki szerelmi élete, ami nem épp egyszerű a ki kit csal meg felállásokkal.
Kihívás tehát nézni ezt a sorozatot, mert rengeteg dolgot kell fejben tartani, azonban megéri. Minden apró fénymorzsa a sötétségben igazi dicsőségnek hat, a készítők többnyire mindent tökéletesen és részletesen kidolgoztak (Azért nem hibátlan, van néhány logikai kérdőjel a harmadik évadra.), a látványvilág pedig meseszép. Nem csupán a díszlet, a kisváros a gyönyörű erdővel a szép, hanem a ruhák és a finom képi utalások, amelyekből az ember egy pillantás alapján rájön, hogy 2019-et, 1986-ot vagy 2052-t írunk. Mindehhez pedig sikerült egy olyan csodálatos szereplőgárdát találniuk, hogy az egyes karakterek fiatalabb, illetve idősebb énjei kifejezetten hasonlítanak. Zseniális háttérmunka, csak gratulálni tudok a készítőknek. A zene is remek, nagyon jellegzetes, kissé borús, ám nem teljesen nyomasztó hangulata van a sorozatnak.
Összességében tehát ez egy szuperül kidolgozott, csavarokkal teli sorozat, ami kifejezetten megdolgoztatja a néző agyát. Nekünk nagyon tetszett a lezárással együtt, így bátran tudom ajánlani minden kihívásra vágyó nézőnek. Ha viszont valaki könnyed történetre vágyik félálomban lefekvés előtt, keressen mást, mert ettől inkább beindulnak a gondolatok, mint elcsendesednek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése