Viszály

Több könyvet olvastam már Victoria Schwab tollából, ám eddig mindegyik ifjúsági regény volt, így kíváncsi lettem, milyen az, amikor felnőtt szereplőkről ír.

A borító mutatós és vastagságra is kellemes könyv alig 400 lapjával.

Fülszöveg:

"Victor és Eli két különc kollégiumi lakótárs, akiket nagyravágyásuk és átlagon felüli intellektusuk egyaránt összeköt. Diplomamunkájukhoz az adrenalin hatásait, és a halálközeli élményeket kutatják, egészen a nyugtalanító eredményig: megfelelő körülmények között bárki szert tehet emberfeletti képességekre. Amikor az elméletet gyakorlattá változtatják, az események nem várt, és borzalmas fordulatot vesznek.
Tíz évvel később Victor megszökik a börtönből, hogy esküdt ellenségévé vált egykori barátja nyomába eredjen. Segítője egy fiatal lány, aki zárkózottságával leplezi bámulatos képességeit. Eközben Eli semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy eltörölje a föld színéről a szuperképességekkel rendelkező egyéneket – kivéve társát, egy vasakarattal bíró, rejtélyes nőt. Az árulás és a veszteség fájdalmától hajtott ősellenségek mindkét oldalon emberfeletti erőkkel felfegyverkezve készülnek beteljesíteni bosszújukat – de vajon melyikük éli túl a végső összecsapást?"

Nem igazán voltak előzetes elvárásaim, így a könyv nyitánya pozitív meglepetésként hatott. Tetszett a cselekmény fokozatos kibontakozása, ahogy a jelen és a múlt fejezetről fejezetre váltakozva haladt. Tetszett, hogy mindegyik szereplő nézőpontjába belepillanthatott az olvasó, és a kissé borongós hangulat kifejezetten passzolt hozzá. A kötet így kellemes olvasási élményt adott, egyáltalán nem unatkoztam rajta.

Van valami megkapó a szuperképességű szereplők történeteiben, ami felkelti az olvasó kíváncsiságát, és arra készteti, hogy elkacérkodjon a gondolattal, melyik képesség áldás és melyik átok. Az írónő így egy remek alaptémát választott. Valahogy mégis úgy éreztem időnként, hogy mindez csupán a körítés. A konfliktushelyzet kiszínezése, mert a könyv veleje egyértelműen egy se veled, se nélküled kapcsolat és az ebből adódó bosszú körforgása. Van egy olyan érzésem, hogy szuperképességek nélkül is megállta volna a helyét Victor és Eli párharca. Egy dolog azonban hiányzott nekem, a barátságuk alapja. Egyértelműen nem bírnak létezni a másik nélkül, ám nem igazán értettem, hogyan alakult ez ki, ha a múltban is olyan felszínes, féltékenységtől és irigységtől terhes volt a kapcsolatuk. Nekem az, hogy mindegyik okos, nem elég egy ilyen szoros kapocshoz. Főleg, ha a kötet végi összecsapást nézzük, ahol egyértelműen csak cicáztak egymással...

A testvérek kapcsolata már egy fokkal megérthetőbbnek bizonyult, illetve a melékszereplők motivációi is egyértelműek voltak. A karakterekre általánosságban nem volt panaszom, tetszett, hogy inkább antihősök voltak, mint hősök, és hogy nem igazán volt a történetben "jó oldal". Ez egy tetszetősen merész megközelítés. A képeségeik azonban nem lettek kihasználva maximálisan. Itt is érződött, hogy inkább díszletként, mint legfontosabb tényezőként voltak jelen.

A legnagyobb problémám a könyvvel mégsem ezekből a kisebb hibákból fakadt, hanem a történet befejezetlenségéből adódott. Egyszerűen nem értettem, miért nem lehet lezárni ezt a sztorit. Pörgős, olvasmányos, izgalmas, de nincs benne annyi szufla, hogy elbírjon egy folytatást, pláne nem több kötetnyit. Ó, igen, ez egy sorozat, Az elvetemültek első kötete. Tisztában voltam ezzel, mikor belekezdtem, így olvasás közben újra és újra azon kezdtem agyalni, miért. Miért kell ennek folytatás? Ráadásul a folytatás lehetősége kivégezte a végkifejletet, egyszerűen súlytalanná tette a főhősök cicázását, és megölte az izgalmat.

Összességében ez a könyv egy kellemes anti-szuperhősös kikapcsolódás. Nem bántam meg, hogy elolvastam, de nagyon sajnálom, hogy ez a történet nem fért bele egy kötetbe. Egy rendes fináléval sokkal jobb véleménnyel lennék róla.

Azoknak ajánlom, akik kedvelik a negatív szereplőket, és unják már, ha a főhős "jófiú", számukra üdítő kikapcsolódást nyújthat. Ha viszont valaki nem kedveli az indokolatlanul elnyújtott történeteket, óvatosan bánjon vele.

Kiegészítés:

Ami a folytatást illeti, a második kötet, Vengeful már megjelent angolul, és ahogy a Fumax Kiadót ismerem, hamarosan megjelentetik magyarul is. Az írónő írt egy rövid előzmény történetet is a sorozathoz Warm Up címmel. Illetve a sorozat státusza még nem lezárt, mert az írónő szereti sokáig függőben hagyni munkáit, főleg ha belekap valami másba, így nem lennék meglepve, ha valamikor előállna a következő, harmadik kötettel.