2016. szeptember 26., hétfő

A vízisten menyasszonya 11.

Szeretem ezt a sorozatot és idén még nem olvastam képregényt, így legutóbbi könyvtárazásom során rögtön lecsaptam az új részre.
A borító ezúttal is mutatós, igazán szép az a tigris és a vastagságra sem lehet panasz 172 lapjával. Igaz, ezek a képregények mindig olyan rövidek, hiába próbálom elnyújtani az olvasásukat.
Fülszöveg:
"Balsorsú szerelmesek, vészjósló átkok, hadakozó istenségek és forrongó gyűlölet vezet minket Jun Mi-Kjong lélegzetelállító történetének tizenegyedik kötetéhez. Habeket kegyetlenül elárulták, és súlyos sérüléseket szenvedett. Az elátkozott vízistent nem hagyja nyugodni az a szörnyűség, ami Nakbinnal történt, ezért elhatározza, hogy bármi áron kibékül jelenlegi asszonyával, Szoával. De vajon képesek lesznek-e rendbe hozni szétzilált életüket, s boldog lehet-e végre a meggyötört pár? A kötetből az is kiderül, hogyan ismerkedtek meg a vízisten nagyhatalmú, egymástól olyannyira különböző szülei."
Ez a kötet hozta az előző rész színvonalát. Folytatta a megkezdett szálakat és nem kezdett újabb kérdésekbe. Mui is aktív szereplő maradt, ami a rengeteg háttérben meghúzódás után igazán üdítő. Ráadásul a szerelmi szál is szépen alakul, bár tekintve a sorozat hosszát, még garantáltan tartogat buktatókat.
A legjobban mégis az tetszett, hogy már nem lógnak a levegőben a szereplők. Már lehet követni, ki kivel mikor hol és miért, így sokkal tisztább és következetesebb a kép. Ráadásul a barackokkal Mura egy igazán jó kérdést vetett fel, amiről még senki sem elmélkedett, pedig kellett volna.
Ez a rész tehát hozta a színvonalat a történetben és a grafikában egyaránt, csak nagyon rövid volt. Az utolsó negyed ugyanis egy kiegészítő mese. A cselekmény így egy erőteljes függővéggel a kötet vége előtt jóval befejeződik, hogy Habek szülei kaphassanak egy kis hangsúlyt.
Félreértés ne essék, szívesen olvastam ezt a kiegészítést. Jó volt megtudni az előzményeket és végre kiderült, milyen istenségekről van szó és miért szakadt szét a boldog, halhatatlan családocska. Csakhogy ez egy kiegészítés, vagyis a szerzőnek illett volna megtoldania vele a kötetet és nem kitölteni vele a helyet.
Apropó helykitöltés, bár nem rajongok a szerző panda alteregójának meséiért, ebben a részben nagyon eltalálta őket. Jókat derültem a rajzleckén és a háziállatain is.
Szóval, bár a cselekmény szépen halad előre ez most egy rövidebb rész lett sok kiegészítéssel, amelyek viszont szórakoztatónak bizonyultak. Tehát továbbra is szeretem ezt a sorozatot és még mindig csak ajánlani tudom azoknak, akik az előzményeket már olvasták.
Jó hír, hogy már a 14. kötetig elérhető magyarul.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése