Az előző hónapban is sikerült tíz filmet megnéznem és kétszer jártam moziban. Mivel moziélményeimről külön is beszámoltam (A fiú és a szörnyeteg valamint A dán lány) a rovatban csupán az otthon kényemében megtekintett filmekről írok.
Fent, a Pipacs-dombon
"A From up on Poppy Hill Yokohamában játszódik, és egy középiskolai szerelmi történetet mesél el egy évvel az 1964-es Tokyo-i Olimpia előtt. Ahogy az ország kezd felállni a második világháború okozta pusztításból, egy új generáció küzd egy gazdagabb jövőért, miközben próbálják megőrizni a múltjuk esszenciáját tökéletesen megragadva a fiatal szerelem izgalmát és egy új hajnal reményét."
Nagyon szeretem a Ghibli filmeket, így mikor találok egyet, amelyet még nem láttam, vígan vetem bele magam.
Ez a történet nem épp bonyolult és a szerelmi csavar kicsit elcsépeltnek tűnik (még a főhős is megjegyzi, hogy szappanoperában érzi magát), mégis rendkívül bájos. A hangulat hamar beszippantja a nézőt és a háttérben egy kifejezetten érdekes kérdést boncolgat: Ha a múlt nem tetszik, érdemes-e megőrizni belőle bármit is? A válasz természetesen egy határozott igen, a néző mégsem érzi direktnek. Ahogy a gyerekek küzdenek egy romos épületért, úgy kezd ő is lelkesedni azért, hogy megőrizzen valami régit, valamit a múltból. A grafika nagyon szép, de ezt már megszokhattuk a stúdiótól és a zene is passzolt.
Összességében tehát egy romantikus történet remek hangulatba csomagolva. Nekem nagyon tetszett, így bátran ajánlom mindenkinek, aki egy jó Ghibli filmre vágyik, illetve azoknak is, akik még nem találkoztak ilyennel, de tennének egy próbát, mert ízelítőnek is tökéletes.
A mindenség elmélete
"1963-ban a hírneves Cambridge-i Egyetemen Stephen Hawking, az ifjú kozmológus öles léptekkel halad a tudomány útján, és feltett szándéka, hogy talál egy "egyszerű, meggyőző magyarázatot" az univerzumra. Saját világa is kitárul, amikor fülig beleszeret egy bölcsész lányba, Jane Wilde-ba. Ám egy szerencsétlen baleset után ez az egészséges, aktív fiatalember 21 évesen megrázó diagnózissal kénytelen szembesülni: motoros neuronbetegség támadta meg végtagjait és képességeit, amely fokozatosan korlátozni fogja beszédében és mozgásában, és két éven belül bele fog halni. Jane szeretete, támogatása és elszántsága megingathatatlan, és a pár összeházasodik. Újdonsült feleségével az oldalán Stephen nem hajlandó tudomásul venni a diagnózist. Jane arra bátorítja Stephent, hogy fejezze be doktorátusát, melynek tárgya első elmélete az univerzum keletkezéséről. Családot alapítanak, és frissen szerzett és széles körben ünnepelt doktori címével felfegyverkezve Stephen belevág legambiciózusabb tudományos munkájába, melynek tárgya az, amiből neki oly kevés adatott: az idő. Miközben a teste egyre szűkebb korlátok közé kerül, szelleme túlszárnyal az elméleti fizika határain."
Valószínűleg nem kell bemutatnom ezt a filmet, hiszen a tavalyi év egyik legnagyobb sikeréről van szó. Kíváncsi is lettem rá, mire fel dicsérik mindenhol. Életrajzi filmnél kicsit nehezebb kritikát mondani, hiszen ki vagyok én, hogy megítéljem valaki más életét, mégis megpróbálkozom vele.
Látom a film pozitív üzenetét és a színészek zseniálisak, a zene csodás és az egész dráma hangulatát nagyon eltalálták. Valahogy mégis kevésnek érzem, hiányérzetem van. Jó sikertörténetről hallani és arról, ha valaki súlyos betegség ellenére küzd és kitart, miközben nem esik mély depresszióba, sőt még valami jót is tesz közben, legyen bármennyire apróság. Hawking élete ilyen, mégsem érintett meg igazán. Talán, mert fizikus, én meg inkább humán típus vagyok, talán mert férfi, én meg nő, talán mert a történetének még nincs vége, de egyszerűen nem éreztem azt, amit egy ilyen drámától elvár az ember. Azt a torokszorító érzést, amitől a néző szíve egyszerre hasad meg és ugyanakkor eltölti egy kis boldogság, mert élni jó. Talán kicsit nagyok voltak az elvárásaim.
Ettől függetlenül jó dráma, így bátran ajánlom mindenkinek, aki ebben a műfajban keres filmet. Matematikai orientáltságúak előnyben.
A Kör
"Egy túlvilági gonosz szunnyad egy svéd kisvárosban. A gonosszal hat kiválasztott lánynak kell megküzdenie, a siker érdekében azonban túl kell lépniük különbözőségeiken, ugyanis a tét nem csak saját sorsuk, hanem az egész világ jövője. "
Egy remek svéd regény (A Kör) filmadaptációja.
Rengeteg könyvmoly panaszkodik folyton, miért kell a filmadaptáció miatt változtatni az eredeti történeten. Néhányan már azon kiakadnak, ha más színű a főhős szeme (bár feltalálták már kontaktlencsét, könnyedén lehetne orvosolni a dolgot...), én azonban nem ilyen vagyok. Egyrészt, mert képes vagyok teljesen objektív maradni legyen szó bármiről, másrészt mert megértem, hogy a logikus és megfontolt változtatások sosem rontanak a történeteken. Na, de ha valaki úgy gondolja a könyvet úgy kell vászonra vinni, ahogy meg volt írva és ehhez foggal körömmel ragaszkodik, tegyen nekem egy szívességet, olvassa el ezt a svéd regényt, majd nézze meg a filmet és érteni fogja, miért nem bírtam végignézni.
Ez a film rémesen unalmas és vontatott. A több száz oldalas regényt szinte szó szerint vitték vászonra, ez pedig förtelmessé tette. A könyvben nagyon jó és érdekes a hosszú karakterábrázolás és a konfliktushelyzet finom bontogatása, de ugyanez a vásznon elképesztően unalmas. Fél óra után feladtam. Nem bírtam tovább nézni, mert alig történt benne valami, ráadásul mivel olvastam a könyvet, ez a kis valami sem okozott se izgalmat se meglepetést.
Szóval kedves vaskalapos könyvmolyok, gondoljátok át az álláspontotokat, mert a könyv és a film egészen más műfaj és még ha a történet maga ugyanaz, a tálalást muszáj megváltoztatni, hogy élvezhető legyen.
A szabadság útjai
"Frank és April mindig igyekezett elkerülni a középszerűség csapdáját. Ám a kertvárosi környezetben, ahová költöztek, lassan maguk is olyanná válnak, amitől annyira irtóznak: középszerű, unalmas középosztálybeli emberekké. April merész tervet sző, hogy kizökkentse kapcsolatukat ebből a kerékvágásból. Párizsban, az ismeretlen, ám izgalmas világvárosban akar új életet kezdeni. Ám amikor tényleg dönteni kell, Frank és April pánikba esik. Az egyik mindenáron szabadulni próbál a mostani helyzetből, a másik ugyanakkor bármilyen megalkuvásra képes."
Egy dráma arról, hogyan mehet tönkre egy házasság minden nagyobb konfliktus nélkül is.
Habár a kisvárosi kirakatéletről már mindenki tudja, hogy csak kívülről fényes és csillogó, nem árt, ha egy-egy ilyen film rávilágít. Ahogy az sem árt, ha továbblépünk a mesebeli csókon és megnézzük, mi történik, miután a főhősnő és a főhős egymásra talált. Nem feltétlenül fogjuk szeretni, de nem árt, ha tudjuk.
Egyrészt érdekesnek találtam a film üzenetét és a karaktereket, másrészt meglehetősen lassúnak és lehangolónak. Túlságosan fanyar és valósághű volt, de attól még megállja helyét ebben a műfajban.
Elsősorban Kate Winslet és Leonardo DiCaprio rajongóinak ajánlom. Drámakedvelők előnyben, szerelemben lebegők azonban inkább kerüljék, mert kényszerleszállást idézhet elő.
A szüfrazsett
"1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek ügyével, és ráébred, hogy harcolnia kell a jogaiért és az emberi méltóságáért a munkahelyén és odahaza egyaránt. Maud mozgalom iránti elkötelezettsége többször próbára tétetik - tanúskodnia kell a parlament előtt, utcai csetepatéba keveredik, sőt, börtönbe is kerül."
Nagyon vártam ezt a filmet és moziban szerettem volna megnézni, de sajnos, mire oda jutottam, már levették a műsorról.
Elég erőteljesen feminista vagyok és most nem csak a vicces pólóimra gondolok, hanem a fogalom klasszikus értelmére. Épp ezért ítélem el azokat a nőket, akik önként és dalolva dobják kukába mindazokat a vérrel és verítékkel kiharcolt jogokat, amelyekbe a 20. század végén beleszülettek. Nem meglepő tehát, hogy egy ilyen filmet egyszerűen muszáj volt megnéznem.
Szép alkotás. A hangulat tökéletes, a színészek nagyon jók és minden fontos pont előkerült a harc ezen szeletéből. Tetszett, hogy a szüfrazsettek minden társadalmi osztályból kaptak egy kis figyelmet. Tetszett az ellenük elkövetett brutalitás érthetetlen és sértő megjelenése és tetszett, hogy egyikük sem adta fel. Igazán inspiráló film és egy olyan témát dolgoz fel, amelyről igazán beszélni kell. Mégis volt egy picike hiányérzetem, de nem tudnám megmondani, konkrétan mit hiányoltam. Talán a végén a katarzist, bár a stáblista előtt lefutó szöveg, amely megmutatta melyik országban, mikor kaptak a nők szavazati jogot, önmagában is elég sokkoló lezárásnak tekinthető.
Mindenkinek csak ajánlani tudom. Tessék megnézni, tessék átgondolni és tessék megérteni, hogy az, amiben mi nők most élünk, micsoda nehezen kivívott kiváltság és hogy mindezek ellenére mennyire nem értük még mindig el, hogy az élet minden területén valóban egyenlőség legyen.
Levél Momónak
"A nemrég elhunyt apja befejezetlen levelét őrizgető Momo megtudja, hogy a Shio szigetén történő különös, természetfeletti jelenségek valahogyan kapcsolódnak apja rejtélyes leveléhez. A film a veszteséggel és képzelettel foglalkozó érzékeny történet a felnőtté válásról."
A leírás alapján nem fogott meg ez az anime. Aztán mégis megnéztem és milyen jól tettem. A készítők ugyanis, bár nem hibátlan, remek munkát végeztek.
Nagyon tetszett, ahogy a film feldolgozta a gyász nem épp könnyű témáját, ahogy belevitte a természetfelettit és ahogy közben szórakoztatta a nézőt. A történet cseppet hullámzó, mivel vannak benne laposabb részek, de az utolsó kockákra minden szépen összeáll, ha úgy tetszik, borítékba kerül. A grafika rendben volt és a forró nyári hangulat is átjött, így összességében tetszett és nem bántam meg, hogy adtam neki egy esélyt.
Animekedvelőknek ajánlom, ha valami könnyed, mégis érzelmeket bemutató filmre vágynak és nem lételemük az akció.
A farkasgyermekek
Az egyetemista Hana beleszeret egy titokzatos, szűkszavú idegenbe. A bimbózó románcnak egyetlen akadálya van, a fiú farkasember, az utolsó japán farkasok leszármazottja. Hana szerelmét azonban ez sem gátolhatja és az ifjú pár egy tokiói lakásba költözik, ahol nemsokára megszületik két gyermekük, a Yuki és öccse, Ame. A boldogság nem tarthat sokáig, egy tragédia miatt Hana egyedül marad a gyerekekkel és nem csupán az anyasággal kell megküzdenie, hanem a kicsik félig farkas természetével is.
A bejegyzés elején említett moziélményem miatt néztem meg ezt a filmet. Kedvet kaptam Mamoru Hosoda munkáihoz (bár Az idő fölött járó lányhoz már volt szerencsém) és nem csalódtam.
A grafika nagyon szép, a történetnek remek íve van és a néző teljesen bele tudja élni magát az egyedülálló anyuka viszontagságos helyzetébe. Ráadásul a gyerekek farkas mivolta állandó feszültséget kelt, hiszen mindenki tudja, a másság nem épp kifizetődő. A történetnek így mondanivalója is akad bőven farkasbőrbe bújtatva. Vannak benne humoros jelenetek, a fő irányvonal azonban a dráma.
Tetszett és biztosan figyelemmel fogom kísérni Mamoru Hosoda további műveit is. Szóval bátran ajánlom mindenkinek, ha még nem látott filmet tőle, mert érdemes.
The Dovekeepers
Történelmi dráma Masada ostromáról nők sorsán keresztül.
Picit kakukktojás, mivel nem mozifilm, hanem egy kétrészes minisorozat. Ráadásul nincs hozzá se magyar szinkron, se magyar felirat, így csak angolul tudok figyelmébe ajánlhatom.
Regényadaptáció (Galambok őrizői) és egy jó példa arra, hogyan kell egy írott történetet mozgóképre vinni. Igen, ez azt jelenti, hogy a készítők "átírták" négy főhősből csak hármat használtak fel, sűrítették kicsit a cselekményt és nagyobb hangsúlyt fektettek a romantikus szálakra. Ez azonban jót tett neki, mert maga a regény meglehetősen vontatott, míg a film kellemes tempóban halad. A narráció kifejezetten tetszett, a visszaemlékezés vezérfonalával nem volt zavaró az ugrálás időben és térben, valamint a váltások a két főhős meséi között is szépen követhetők lettek. Kis kaliberű alkotás, a látványvilág mégis megfogja az embert, mégis csak ókor és rómaiak. Épp ezért összességében nagyon jól visszaadta a könyv sivatagos hangulatát és az üzenet nagyja is átjött.
Nekem tetszett. Ha valaki olvasta a könyvet és megnézné filmen is, szerintem nyugodtan tehet vele egy próbát.
Értékelés:
Fent, a Pipacs-dombon -> 10
A farkasgyermekek -> 10
The Dovekeepers -> 9
A szüfrazsett -> 9
Levél Momónak -> 8
A mindenség elmélete -> 8
A szabadság útjai -> 7
A Kör -> 4
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése