2019. augusztus 21., szerda

Buddha, Buddha mindenhol!

Luoyang városa azért került be kínai útitervünkbe, mert a városhoz közel helyezkednek el a Lungmen-barlangok. A kínai neve annyi tesz: sárkánykapu. Sárkányok azonban itt nincsenek, ellenben vannak Buddhák, sőt rengeteg itt a Buddha. Gyakorlatilag más sincs itt, csak Buddha.

barlangok
Ez lényegében egy folyókanyon oldalába vájt buddhista szent hely. Amikor a császári udvar Luoyangba költözött, szükség volt a közelben egy megfelelő vallási helyre. 494-ben ezért elkezdtek itt templomokat emelni és persze Buddha-szobrokat faragni.
A dolog olyan jól sikerült, hogy 1352 barlangban és 750 kisebb fülkében összesen 97 306 szobrot hoztak létre. Továbbá állt itt 39 kisebb pagoda és a szobrok mellé 3608 feliratot is véstek. Ezt az irdatlan nagy munkát 898-ban fejezték be. A szobrok egyik támogatója egyébként Vu császárnő (vagy Wu Zetian) volt, a kínai történelem egyik híres alakja, aki ágyasból lett császárnő.
fejetlen Buddha
Ez a monumentális alkotás sajnos nem maradt sértetlen. 
A 19. században a gyarmatosításnak köszönhetően, angol, francia és amerikai fosztogatók csaptak le rá. Sok szobrot egyszerűen lefejeztek, hogy a fejeket elszállítsák különböző múzeumokba. Később a japánok is zsákmányoltak a szobrokból és a kulturális forradalom sem tett jót nekik. Ezekben az évtizedekben rengeteg szobor sérült meg szándékos rongálás miatt. 
A barlangok eredeti pompájának így ma csak a töredéke látszik, ám lenyűgöző mivolta szerencsére megmaradt. A Világörökség része és Kína ma már becsben tartja, hiszen rengeteg turistát vonz.
barlangok és fülkék
A folyópartot egy széles sétálóutcán lehet megközelíteni, ami önmagában is szép kilátást nyújt. Aztán átlépve egy kapun, az ember szembetalálja magát a rengeteg barlanggal, így a folyó szépsége egy időre feledésbe vész.
Ezek a barlangok hol nagyobbak-hol kisebbek. Végighúzódnak a hegyoldalon és a kordonokat követve lépcsőkön át, közelről is be lehet kukkantani hozzájuk.
Némelyikükön (mint a fejetlen szobron fent), látszik a mostoha időszakok nyoma, ám néhányuk gyönyörűen megmaradt. Ráadásul olyan sok van belőlük, hogy az ember azt sem tudja, hová nézzen.
mini Buddha
A kisebb fülkék mellett vannak egyszerűen picike mélyedésekbe vésett figurák is, persze mindegyikük Buddha.
Ha az ember belegondol, hogy ezek a szobrok ezer - ezerötszáz évesek, csak még jobban elámul a pici Buddha pici arca, pici keze és ruháinak redője láttán. Elképesztő!
Ahogy sétáltunk barlangról barlangra, egy idő után túlcsordultam Buddhából. Úgy éreztem, már nem tudok több ősi szobrot befogadni, mert bármerre néztem, volt belőlük vagy száz. Tévedtem, mert csak utána jött a java.
A magasabban fekvő barlangokhoz lépcsőn kellett felmenni egy külön a turisták számára létrehozott útvonalon. Az ember ezért felment, megnézte a barlangot, majd lejött a folyóparti sétányra. Ez sok-sok kínai turistával körülvéve (Ez a belföldi turizmus egyik kedvelt helyszíne.) és egy hegymászással töltött nap után a tűző napon nem volt épp piskóta. A Buddhák és a barlangjukból kiáramló hűvösebb levegő azonban kellő motivációt nyújtottak. Épp ezért, mikor a barlangok felénél járva megpillantottam egy nagyon meredek és nagyon hosszú létcsőt, vettem egy mély levegőt és kíváncsian megindultam felfelé.
Csapatunk egy része azonban nem érezte magát elég fittnek hozzá, így megvártak lent. Köztük Ribizly is, aki nem rajong a lépcsőkért. Csakhogy, amint felértünk, tátva maradt a szánk, így gyorsan küldtünk egy üzenetet a lentieknek, hogy ezért bizony érdemes felmászni. Lentről ugyanis semmi sem látszott a 17 méter magas Buddhából.
óriás Buddha
Ez a szoborcsoport és ez a barlang a hely éke. A lépcső tetején trónoló Buddhának pusztán a feje 4 méter magas és a mellette körben elhelyezkedő alakok sem kisebbek. Ő egyébként egy Vairócsana Buddha. (Igen, többféle Buddha van többféle ábrázolással és jelentéssel.) 676 körülre teszik a kifaragását és körülötte bódhiszattvák állnak.
Sajnos még mindig nem vagyok elég jó buddhista tanok ismeretében, hogy jól tudjam értelmezni minden figura, minden apró utalását és jelentését, de így is le voltam nyűgözve. Ez a szoborcsoport egyszerűen bámulatos, Ribizly is egyetértett velem, hogy megérte mégis felmászni.
Az emberek persze előtte tobzódtak és fényképeztek, ám ezúttal nem bántam a sok kínait a fényképeken, mert segítettek visszaadni a szobrok méretét. Ősi és gyönyörű!
alakok az óriás Buddhától jobbra
Lesétálva a hatalmas Buddhától szép kilátás volt a folyópartra. Ráadásul ez után a barlang után, a többi kisebb szobor már nem is volt olyan izgalmas.
Azért mégis van még egy barlang, amit meg kell említenem, a Tízezer Buddha barlangja.
Ezt a barlangot 680 körül vájták ki és nevét onnan kapta, hogy egy nagyobb méretű Buddha és négy tanítványa mellett körülbelül 15 ezer kisebb domborművű szobor szerepel. Ezek a szobrok az egész falat beborítják és van köztük 2 centiméteres egészen aprócska is. (A mellékelt lenti képen a bal oldali fal mintázatát miniatűr Buddha sereg alkotja.)
Tízezer Buddha barlangja
Nagyon tetszett ez a kettősség, hogy az ilyen picike domborművek mellett pár barlanggal odébb hatalmas szobormonstrumokat láttam. Hihetetlen micsoda csodás alkotások vannak szerte a világban!
Miután túltelítődtünk Buddhákból, úgy döntöttünk, ideje megnézni a folyó túlsó partját is. Ott voltak további barlangok, ám minket inkább a Xiangshan templom vonzott.
Ez a templom még a folyón át is látványosnak tűnt, így hajóra szálltunk és átcsorogtunk oda. Az út meglehetősen rövid volt, ám annál látványosabb, mert a vízről tökéletes kilátás nyílt az óriás Buddhára.
Miután kikötöttünk a túlparton, csapatunk ismét ketté vált. Egyik fele ott maradt a parton a fák hűvös árnyékában, míg a másik fele elkezdett sétálni ezen az oldalon, hogy innen is megnézzük a barlangokat és megkeressük a templomot.

hajókázás a folyón kilátással a Buddhára

A templom nem túl meglepő módon egy újabb lépcsősor tetején helyezkedett el. (A kínaiak nagyon szeretik a lépcsőket...) Odafent azonban jólesően kellemes volt az idő a fák árnyékának köszönhetően, na meg szép a templom, így ez a lépcsőzés is megérte.
a templomban
Ez a templom a tíz legkorábbi templom egyike. 1707-ben újjá építették, így az eredeti formájának nem maradt nyoma.
A templomban egy ideig egy kommunista vezér lakott (volt érzéke a lakhelyválasztáshoz...), így az épületek egy része modern bútorokkal van felszerelve és kiállításként funkcionál az itt lakó párttag emlékére.
Elég vegyes érzéseket keltett bennem a gyönyörű buddhista templom a rengeteg imatáblával és az '50-es évek bőrfotelei a falakon belül. No, de ez jól mutatja Kína kettősségét.
Összességében ezek a barlangok lenyűgözőek, a folyópart pedig nagyon szép és tele van kabócával, ami igazi nyári hangulatot adott a sétánknak. Meglepően hangosak ezek az egyébként nem kis jószágok. 
Ha valaki Luoyangban jár ne hagyja ki. Buddha kedvelőknek pedig egyenesen kötelező!

templom és az imatáblák
séta a barlangok között

az óriás Buddha és szoborcsoportja
- mert nem tudom megunni

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése