Rózsaszín pöttyök XI.

Ropi

Ebben a bejegyzésben kicsit szembe megyek a sztereotípiákkal. 

Mint mindenki, én is kapok jó néhány előítéletet vagy feltételezést és jókat szoktam mosolyogni, mikor meghazudtolom ezeket.

Kezdem az egyik általános megítéléssel, mi szerint a lányok nem rajonganak a csúszó-mászó élőlényekért. Nos, én oda és vissza vagyok a hüllőkért. Egyszer lesz egy sárkányom, az biztos!

Tehát igen, szeretem a pici, puha és cuki dolgokat, mint a lányok 99%-a, de ha meglátok egy hüllőt, pont olyan lelkesen szeretném megtapogatni, mint egy pelyhes kiscsibét. Ezért is örültem nagyon új lakótársamnak.

Pucca teknőse, Ropi pár hete költözött hozzánk, mivel anyukája nem preferálta, hogy a gyerek otthon hagyta ezt a kis "szörnyet". Igen, ő fél tőle. Ezért is rökönyödött meg, mikor megérkeztek és rögtön barátkozni kezdtem az új lakótárssal. "Fúj, Szellem már simogatja!" - borzongott meg és nem igazán lelkesedett, mikor Puccával megcsodáltuk a páncélja levedlett darabjait.

Ropi egyébként egy ékszerteknős, de hála a napi szintű bőséges etetésnek és a hatalmas akváriumnak, olyan 20-25 centiméteres.

A barátaim ismerik a megszokottól eltérő dolgaimat, például, hogy egyáltalán nem iszom alkoholt, így ha mégis kocsmázni támad kedvem, talán joggal lepődnek meg.

Mivel nincs tévém, az egyetlen esélyem, hogy megnézzem a szerdai meccset az volt, ha beülök egy kocsmába, ahol van tévé. A dologhoz hozzátartozik, hogy egyáltalán nem vagyok focirajongó, sőt talán mondhatnám azt is, hogy nem vagyok sportrajongó. Ez a meccs azonban mégis érdekelt, mint szinte Magyarország teljes lakosságát. Körbe is érdeklődtem a barátaimnál, ki kapható a dologra. Az üzenetem így nézett ki:

"Szia! Lenne kedved beülni velem egy kocsmába meccset nézni?" 

Barátaim agyán pedig a következő gondolatok siklottak át: "Biztos, hogy ezt Szellem küldte?" Hiszen sem az alkohol, sem a sport nem vonz különösebben. Szóval F. barátom és Bond kicsit értetlenül álltak a dolog előtt, de úgy döntöttek, miért ne. Így kötöttünk ki a körút egyik pubjának teraszán, ők sörrel, én jeges teával és miközben beszélgettünk, a meccset is néztük. Illetve befaltunk egy akkora pizzát, hogy megtapasztalhattam, milyen érzés egy hüllőnek, aki több napig emészti az elfogyasztott dolgokat...

óriási négysajtos pizza

Nagyon jól éreztük magunkat, hála a finom pizzának, a jó társaságnak és a hihetetlen hangulatnak. A meccs után ugyanis premier plánból nézhettük végig az örömmámorban úszó Budapestet. Nekem teljesen olyan érzésem volt, mintha szilveszter lenne és nem tudtunk nem mosolyogni a skandáló, mindenkinek pacsit adó tömegen. A legjobb mégis az volt, hogy hangosan, kissé spiccesen meg is állították a forgalmat és ez senkit sem zavart. A lelkesedés ugyanis ragályos és szerintem ezen az egy napon még az is szerette a focit, aki életében nem rúgott még bőrlabdába.

Apropó pizza, nálam az étel kicsit kényes kérdés, mert vegetáriánusként újra és újra ostoba kérdésekre és piszkálódó megjegyzésekre kell felelnem, amihez nem sok kedvem van.

- Ó, nagyszerű! Ki hívta meg a növényevőt?
- Hoztam humuszt.

Szerencsére a barátaim ismernek, elfogadják és például F. barátom hosszú évek tapasztalata után olyan természetesnek veszi, hogy ha közösen rendelünk pizzát, akkor azon nem lesz sonka, hogy ezt már meg sem kell beszélnünk. Szóval igazán nem panaszkodhatok, néha mégis belefutok olyan helyzetekbe, hogy magyarázkodnom kell, aminek nem sok értelmét látom. 

Például nemrég megkérdezte tőlem valaki, hogy akkor én nem is kezdek húsevő fiúval, amin hatalmasat nevettem. Főleg mert még nem jártam vegetáriánus sráccal. 

A másik idegesítő és ostoba megjegyzés, amikor valaki közli, hogy rám való tekintettel nem fog húst enni mellettem. Ez úgy nevetséges és ostoba, ahogy van. Én nem akarok senkit vegetáriánus életmódra biztatni és engem ugyan cseppet sem zavar a nyers hús látványa sem. Szóval, amíg az asztalnál mellettem ülő személy nem egy még élő állatot rágcsál, addig egy szavam sem lesz. Ugyanis ahogy elvárom, hogy a barátaim elfogadják húsmentes étrendemet, ugyanúgy elfogadom mások étkezési szokásait. Senkinek sem fogok beleszólni abba, amit eszik, mert mindenki döntse el maga mit szeretne, avagy nem szeretne enni.