Szóval második kötet, második mozifilm A két torony. A port.hu-ról hoztam egy kis összefoglalót, csak hogy mindenki képben legyen.
"Hamarosan eldől Középfölde sorsa: a gonosz ereje egyre nő, mert szövetséget kötött a két torony: Barad-dúr, Szauron, a sötét úr vára és Orthanc, amely Szarumán, az áruló mágus erődje. Frodó, a Gyűrűhordozó és hű barátja, Samu Mordor földje felé tart, hogy a tűzbe hajítsa terhét: ám egy újabb veszéllyel kell szembenézniük - felbukkan Gollam, aki magának követeli a kincset. Eközben a szövetség még élő tagjai a Kósza vezetésével újabb harcokba keverednek. Rohan lovasai mellett küzdenek és különös szövetségesekre lelnek: az Entekre. Árnyék vetül a világra. A Sötét Úr hadseregei Gondor felé vonulnak. Kezdetét veszi a Gyűrűháború."
A történetről elég ennyi, lássuk inkább a részleteket. Maga a könyv ránézésre jelentősen vékonyabbnak tűnik. Ez az olvasás öröme szempontjából rossz hír, míg annak, aki határidőre akarja kiolvasni (ahogy én tettem) örvendetes dolog. Valójában azonban terjedelme megegyezik az utolsó kötetével csak abba belesűrítettek még egy egész könyvnyi függeléket, de arról majd egy másik bejegyzésben.
Ez a kötet lényegesen izgalmasabb volt mint az előző. Végre volt benn igazi harc és sok sok új szereplő. A cselekmény két fő szálra szakadt és a szálakon belül is voltak kisebb-nagyobb mellékutcák, de teljesen követhető. Ezen a ponton azonban meg kell jegyeznem, hogy a mozifilm nem fedi a valóságot. Rengeteg dolgot átírtak, bár mindezt okkal tették, mivel ha ragaszkodtak volna az eredeti cselekményhez, dög unalom lett volna. Tolkien ugyanis előszeretettel ugorja át magát a csatát. Csak felállnak szépen a harcosok megkezdődik az ütközet és hupsz már vége is van. Míg a film terjedelmének 80%-a harcjelenet. No, az is igaz, hogy egy plusz csatát is alkottak kizárólag a mozivászonra, (Amikor útban a Helm-szurdok felé megtámadják őket. Bár valójában nem is a szurdokba menekültek, hanem a hegyekbe és csak a király meg a serege kötött ki a Helm erődben hogy az ottaniakat segítse.) vittek bele több vért és sérülést, (Megjegyezném, hogy Aragorn egy igazi James Bond a könyvben és karcolás nélkül megússza mind a három kötetet... Ez speciel nekem nem tetszett.) és a szerelmi szálat is felpörgették. Arwen szerepéről már ejtettem szót korábban, úgyhogy hanyagoljuk őket. Csak még annyit tennék hozzá, hogy a 3. kötet függelékében megtaláltam azt a bizonyos részt, ahol összejöttek és ahol végre kiderül, hogy szerelmesek.
De ha már szerelmi szál, akkor fecsegek kicsit az én "szerelmemről". Az egyetlen karakter, aki elnyerte szimpátiámat az Faramír. Annyira aranyos, kedves, okos meg bátor, hogy szinte tökéletes. A könyv legjobb részei számomra, így azok voltak, amikben szerepet kapott. A film viszont tönkre tette karakterét. Felháborodással fogadtam, hogy mennyire el tudnak rontani valakit csupán a hatás kedvéért. Faramír nem térítette el Frodót, meg sem fordult a fejében a gyűrű megszerzése, sőt el is kísérte egy darabig, hogy biztonságban legyenek. Ő annál sokkal bölcsebb, hogy olyan hibát vétsen, mint amit a filmben láthatunk. Nem igazán tudom, mi van benne, de valami nagyon megfogott. Gratulálok Tolkien professzor, alkotott egy igazán jó pasit!
A film amúgy nekem tetszett. A tájak gyönyörűek, a zene szintén és nagy piros pont az entekért (fapásztorok). Szerintem őket nagyon jól eltalálták, bár a tanácskozásuk sem épp úgy alakult, ahogy a filmben láthatjuk, de ez a változás nem rontott az értékükön.
Összességében, jobb mint az első kötet, illetve jobb, mint az első film.
Ez a rajzocska egy elég bénán sikerült másolat, amit gyorsan firkáltam a jegyzetelős füzetem belső borítójára egyik este. Az eredeti sokkal jobb és élethűbb. Ő ugyanis Chuck Bass akar lenni, csak ahogy Csikoszokni is mondta, túl mangás lett. Ez van, ha az ember lánya főleg ebben a stílusban alkot.
De ha már Chuck, akkor Gossip Girl. Harmadik évadot végzem ki éppen és iszonyatosan jó még mindig. Karakterekről véleményem nem változott, bár Nat megint határozottan szimpatikus a számomra. Váratlan fordulatok és sok-sok bonyodalom továbbra is, ami tökéletesen alkalmas arra, hogy kikapcsolódjak egy hosszú nap végén.
Sajnos még mindig csak 24 óra áll a rendelkezésemre... ez pedig nagyon nem elég. Főleg most, hogy nyakamon a vizsgaidőszak. El vagyok havazva tanagyaggal, kötelező szakirodalommal és örülök, ha ki tudom aludni magam. De kikapcsolódás mindig kell épp ezért lopok magamnak perceket olvasásra (manga), sorozatnézésre, vagy épp rajzolásra. Az íráshoz viszont nem elég néhány perc vagy akár fél óra. Plusz az se segít ihletemen, ha ötpercenként nézem az e-mailjeimet, mikor írják ki a következő vizsgaidőpontot. Bölcsészek... lusta banda...
Azért némi mazochizmus is van bennem, mert várom a vizsgákat, hogy végre tegyek valamit, valami fontosat és ne csak lézengjek, mint ahogy a szorgalmi időszakban szoktam. De majd kijózanodok, mire eljön az első időpont és tiszta idegroncs leszek, mert szóbelivel indítok, ami egyáltalán nem az erősségem.
Úgyhogy itt most be is fejezem egy gyors helyzetjelentéssel:
Szilmarilok kiolvasva! Beadandó elkészült, meg is mutattam a tanárnak és amint felhasználtam az instrukciót, amit gyorsan közölt velem, postázom is, hogy még felszültebb legyek sorsát illetőleg. Revulsion passz... majd talán hétvégén. Holnap pihenés nap, megyek rájákat tapizni, mert az olyan jó. ^^
De most már tényleg várnak a rómaiak a szappanoperába illő hosszú neveikkel és bonyolult szerelmi életükkel, hogy a gyilkolási hajlamaikról ne is beszéljek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése