2010. szeptember 8., szerda

Vége a nyárnak

Mindenféle szempontból véget ért a nyár. Ez sajnálatos is, meg nem is. Őszi gyerek volnék, így cseppet sem zavar a hűvösebb időjárás. Az esőt is szeretem, kivéve, ha beázik a cipőm, ami mostanában elég sűrűn megesett.
Szép az ősz, hisz minden változik. Sárgulni, majd pirulni kezdenek a levelek és pár nap alatt el is tűnnek. Színes és még a levegő is más. Az életem pedig változik az időjárással együtt. Irány vissza a fővárosba, vissza az egyetemi életbe, a tömegközlekedésbe és a hétvégi vonatozásba. Újra bele kell rázódnom a pörgésbe az itthoni tunyaság után.
Mostanában nem blogoltam két okból. Az első, hogy semmi érdemleges nem történt. Nem találkoztam említésre méltó dolgokkal és az ihlet is csupán néha köszönt be nekem, hogy jelezze, még nem hagyott el teljesen. Így nem is nagyon volt kedvem írni. A másik ok pedig az elmúlt két hét zsúfoltsága. Hirtelen annyi mindent kellett elintéznem és természetesen eldöntenem. A döntés viszont hiába nyomasztó, nekem nem tart olyan sokáig. Tegnap este is meghoztam egy az elkövetkező életemre, vagy legalábbis a következő 5-6 évre szóló döntést. Végül is röpke tíz óra alatt eldöntöttem, mit fogok tenni az elkövetkező években. A kérdés már csak az, hogy jól tettem e. De ez úgysem most fog kiderülni, úgyhogy kár aggódni.

Néhány benyomás az elmúlt hetekből:
- Utálom az egyetemi bürokráciát, sőt mindenféle papírmunkát. Aktatologató majmok, akik nem képesek egymással beszélni, ahány embert kérdezek, mindenki mást mond. Így döntse el az ember lánya, mit tegyen.
- Új koli...
pozitívum: jó helyen van, foszforeszkáló csillagok a plafonon és csak egy emberrel kell osztoznom a szobán
negatívum: nyomasztóan kicsi és kopár szoba, amit egy egérlyukhoz tudnék hasonlítani és goromba portásnéni
- Még mindig antiszociális dög vagyok....
- Kezdetleges stílusváltás, (Szoknyát vettem! Világgá kellene kürtölni, mint a világ nyolcadik csodáját...) oka egyszerű: 15 évesnek néztek és lekislányoztak. Esküszöm, ha még valaki azt mondja rám, hogy kislány, lerúgom a fejét. *kissé kiakadtam*
- Inkább meggebedek az iskolapadban, minthogy életem hátralévő részét mezőgazdasági munkásként végezzem, még akkor is, ha jó a fizetés. (Voltam nyári munkán két napot Ausztriában bodzát szedni és krumplit válogatni. Reggel héttől délután ötig illetve reggel héttől este negyed nyolcig csupán fél órás ebédszünettel. Igaz 4 eurós órabérben dolgoztam, de akkor is megállás nélküli fizikai meló volt.)

Gyors helyzetjelentés:
Revulsion 33. fejezetét be kellene fejeznem és feltöltenem AFS-re... Még mindig nem olvastam ki a Battle Royale-t, mert nem volt rá időm. Neki kellene állnom a Gyűrűk urának. Hősök negyedik évadját nézem és kezdek megint függő lenni, mert zsinórban öt részt is lenyomok egy nap alatt. Mostantól igyekszem gyakrabban írni, hiszen felpörögnek majd körülöttem a dolgok. A nap viszont legnagyobb sajnálatomra még mindig csak 24 órából áll...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése