Csavargások XXIII.

Minden időbeosztási problémám ellenére, a szabadidős tevékenységeket elég jól meg tudom szervezni. Jól mutatja ezt, hogy bár az elolvasandó könyveimmel lassan haladok és a blogjegyzések is ritkultak mostanában, mégis tudok 3 érdekes programról írni.
Lássuk őket időrendben!

Columbus Hajó

a hajó

Felbuzdulva a japán éttermen, amikor az idei Étterem Hét legjobbnak ítélt helyszínei meghosszabbították a programot, San Diegóval úgy döntöttünk, kipróbálunk egy új éttermet.

A választásunk a Columbus Hajóra esett, mert mégis csak van valami extrán romantikus egy Dunán ringatózó étteremben. A hajó egyébként a Vigadó térnél "parkol" fixen kikötve és éjszaka szépen kivilágítva. A rossz minőségű fénykép ellenére is látszik, hogy a kilátás nem gyenge. Sajnos nem az ablak mellett kaptunk asztalt és kicsit furcsának találtam, a reflektorlámpákkal megvilágított asztalokat és székeket, ám így is hangulatos lett az esténk.

főétel

A különleges helyszín mellett a menü vonzott még ebben az étteremben. A programban résztvevők sajnos nem mindegyike gondolt a vegetáriánus vendégekre, ám szerencsére ez a hajó nem esett ebbe a hibába.
A háromfogásos menüt egy-egy levessel kezdtük. San Diego a húslevest választotta, míg én a kukorica krémlevest. Nem volt nagy adag, de kedvcsinálónak megfelelt.
Aztán jött a főétel és kísérőm ezúttal is szaftos és húsos ételt rendelt a borkóstolás mellé, míg én vargánya gombás rizottót kértem egy nagy adag limonádéval. Na, ez már méretes adag volt, nekem cseppet sok is.
Közben egy pincér viccesen óriási borsszóróval járt körbe és volt időnk a kivilágított városban is gyönyörködni.
A desszert számomra mindig nagyon fontos, néha konkrétan ez az, ami bevonz egy helyre. Itt is elég szimpatikusnak tűnt a brownie eperrel. Nekem ehhez a sütihez elengedhetetlen a fagyi, itt viszont csak eperhabot adtak mellé. Finom volt tehát, de nem a legjobb.

desszert

Azért így is bőven jól laktunk és összességében jó élménynek tartottuk ezt a vacsorát.
A Columbus Hajót tehát érdemes egyszer kipróbálni, ha valaki klasszikus romantikázásra vágyik, de jobban teszi az illető, ha akciós időpontban teszi (mint mi), mert az árak elég borsosak.
Egyébként ha választanom kellene a két Étterem Heti programunk közül, a Japanikát mondanám a jobbnak. Hiába hajókázás, az jobban passzolt az ízlésünkhöz és különlegesebbnek éreztük. 

26. Nemzetközi Könyvfesztivál
Idén szerencsére nem jött közbe semmi és nyugodtan elmehettem a Könyvfesztiválra. Csakhogy valami nagy baj lehet velem, mert egy könyvet sem vettem.
Mikor sétáltunk szombaton a Millenáris felé San Diegóval (sikerült rábeszélnem, hogy kísérjen el), anyukám felhívott és mikor mondtam neki, merre járok, nagy sóhajjal megkérdezte: "Na, és hány könyvet fogsz már megint venni?"  Természetesen nem hitte el, mikor rávágtam, hogy egyet se. Pedig valóban így történt!

süti

Nem, nem függesztettem fel könyvmoly létemet és továbbra is igazi boldogságot érzek, mikor kézbe veszek egy frissen vásárolt kötetet, de egyre válogatósabb vagyok. Mostanában jobban átgondolom (néha napokig érlelem magamban) mit érdemes megvenni és már nem csüngök úgy a friss megjelenéseken, mint korábban. Épp ezért, mikor Könyvfesztivál előtt átolvastam néhány blogjegyzést arról, ki milyen könyvet vár, rájöttem, hogy igazán engem egyik sem érdekel. Vagy ha érdekel, bőven jó lesz akkor, ha szembe jön velem a könyvtárban.
Aztán átnéztem a dedikálások listáját és arra jutottam, itt sem találok olyan szerzőt, aki most érdekelne. Úgyhogy maradt a csendes nézelődés.
Ezt a szemléletet egyedül az Olvashop kínálata törte meg kicsit, mert felcsigáztak a könyves ajakbalzsamok. Szóval céltudatosan csak az ő standjukhoz mentem oda, a többit csupán meg-megnéztem. A XXI. Század Kiadó standjánál például mikor végignéztem a könyvcsomag akciójukat, San Diegónak kommentáltam, melyik kupacba mit olvastam már. Meg is jegyezte, hogy akkor ez nem nekem való, mert nincs meg az újdonság varázsa.
Könyvet tehát nem vettem, de beszívtam kicsit a légkört, mosolyogtam a dedikálásért sorban állókra és megsimogattam egy-egy kötetet. Illetve mivel a dementoros ajakbalzsam már elfogyott, csak egy kis ajándékot vettem a barátaimnak és az egyik kinti standnál egy társasjátékot készülve a nyári utazásunkra.
Aztán, mikor kibámészkodtam magam, beültünk a közeli Auguszt cukrászdába egy kávéra és sütire. Idén én így ünnepeltem a könyveket.

Kincsem Park
A tavalyi pozitív élmény hatására idén is ellátogattunk a Kincsem Parkban megrendezett Food Truck Show-ra.
Ezúttal szerettem volna megnézni az agárversenyt, ám ezt péntekre tették és mi csak szombaton mentünk ki, így sajnos lemaradtam róla. Azonban nem maradtam új élmény nélkül, mivel szombaton kocsiversenyek voltak. Na, meg szemerkélő eső, de ez nem tántorított el minket. Kicsit ugyan aggódtunk az időjárás miatt, mert anyukámat is elvittem magammal, mert nem szeretünk bőrig ázni és mert féltem, hogy elmaradnak a futamok, de szerencsére jól alakult minden.

állatsimogató

Kora délután érkeztünk és bár időnként elkélt az esernyő és nem volt kifejezettem meleg, rétegesen felöltözve cseppet sem fáztunk.
Azért a forgalmon észrevehető volt a borult idő, ám így legalább csak a churros-os standnál volt kilométeres a sor, mindenhol máshol hamar megszereztük, amit akartunk. Úgyhogy kipróbáltunk néhány ételt, ittunk kávét és végre megkóstolhattam a spanyol édességet is. Közben megnéztünk jó néhány futamot és megint körbelengett minket a versenyszellem. Körülöttünk a lelátón mindig ültek olyanok, akik fogadtak és kitörő lelkesedéssel ünnepelték a befutót. Mi ezúttal sem hódoltunk a szerencsejátéknak.
Én ellenben hódoltam az állatsimogatónak. Az esős időben kevesebb volt a gyerek, így nem kellett megküzdenem velük a kisállatok figyelméért. Szóval simogattam nyulat, kacsát, tyúkot, kecskét, szamarat és pónit. Megadták a lelki békémet.
Ezúttal is jól éreztük magunkat és továbbra is tudom ajánlani ezt a programot.

Churros

Zárszónak az említett spanyol édesség, mert a bejegyzésben nem volt még elég a finomságokból.
A churros lényegében spanyol fánk. Hosszú tésztarudak kisütve és fahéjas cukorba forgatva. Adnak hozzá mártogatni szószt is. San Diego hozta nekem a képen is látható adagot és úgy küldtem el, hogy töményet kérek, ha lehet Nutellával vagy csokival. Úgy jött vissza, hogy ez Nutellás, de rögtön megállapítottam, hogy nem, ez más márkájú mogyorókrém. Az ízvilágát tekintve, lehet hogy jobban jártam volna egy lekváros szósszal, de így sem volt rossz. Viszont elég nagy adag, ezért páros fogyasztásra javaslom. Egyébként finom, de nem lett a kedvencem.