2016. augusztus 12., péntek

Neszebár - tengerpart

strand
Ez lesz az utolsó nyaralásos bejegyzésem. A végére pedig egy igazán remek témát hagytam, a tengerpartot.
Habár az aktív nyaralást kedvelem, mikor lehet mászkálni, felfedezni és addig mozogni, míg ki nem fulladok, azért a strandolást sem vetem meg. Szeretek úszni, főleg természetes vizekben. Tehát, ha már tengerparton jártam, nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy bele ne gázolhassak.
Először csak barátkoztam a Fekete-tengerrel, levettem a sarumat és hagytam, hogy a hullámok megcsiklandozzák a bokámat. Hullámok pedig voltak bőven.
Neszebár partja nem kavicsos, nem is homokos, hanem kagylós. Az embernek kagylók apró törmelékén kell végigsétálnia, ha vízhez akar jutni. Annyira nem böknek, mint feltételeznénk, de sokkal makacsabbak a homoknál. A picike kagylódarabok úgy megtapadnak az ember bőrén, hogy órákkal később is azt szedegeti. Ráadásul folyton úgy éreztem, hogy a körmöm alá is került néhány. Ennyi bosszúságot azonban bőven kárpótol a látvány.
Ahogy a mellékelt képek is mutatják, gyönyörű a tenger. Kristálytiszta, kék és sok szép vitorlást lehet rajta látni.
Gyakorlatilag a teljes partszakasz strandként van kialakítva. Szóval ha valaki csak süttetni akarja magát a napon és néha úszkálni kicsit, válassza Sunny Beach bármelyik szakaszát. Itt kifejezetten ezekre az igényekre álltak rá, ahogy Neszebár modernebb, szárazföldi részén is. Hatalmas szállodák, sok strand - értelemszerűen sok emberrel - és a strandolók igényeinek teljes tárháza az úszógumitól a csúszdáig jellemzi ezeket a részeket.
Őszintén szólva, ki nem állhatom őket. Rém unalmasnak, zsúfoltnak, hangosnak és mesterségesnek érzem őket. Ha ugyanis én strandolok, akkor nincs másra szükségem, csak természetes vízre, csendre és nyugalomra, meg a kék égre. Szeretem, ha úgy érzem, valóban a tengerben vagyok és nem egy sózott medencében... Oké, azért a nyugágyat és a napernyőt nem vetem meg.
Szerencsére nem kellett messzire mennem, hogy minden vágyam teljesüljön. Az óvárosban ugyanis két szabad strand is van. Az egyik a sziget csücskén (jobb oldali kép) és itt mindig nagyobbak a hullámok. A nyílt tengerre néz, hirtelen mélyül és vihar idején cseppet félelmetes.
Egyik nap jött egy kisebb vihar, ami bár esőt nem hozott, borult éggel és erős széllel járt. A hullámok ettől nagyra nőttek és messzire merészkedtek. Úszni ilyen cudar időben nem mertem, de combközépig bemerészkedtem bohóckodni. Mint egy kölyökkutya fogócskáztam a hullámokkal és megpróbáltam néhány kagylót összegyűjteni több-kevesebb sikerrel.
A másik strand (legfelső kép) maga a tökély. Móló által védett kis öböl fákkal körülvéve. A víz tiszta, fokozatosan mélyül, legalábbis vállig, majd hirtelen van vagy két méter mély és rettentő békés. Itt volt csak igazán jó úszni, lebegni az öbölben, nézni a távolba, az égre, a fákra és érezni, milyen finoman hűvös a Fekete-tenger.
Apropó finom, a vize nem olyan borzasztóan sós, mint a Tirrén-tengeré.
Lehet bérelni nyugágyat és le lehet telepedni a szintén bérelhető bambusznapernyők alá. Ezt is tettük, így végül is megvolt a láblógatós, parton heverésző napunk, bár én folyamatosan ingáztam a tenger és a nyugágy között. Szeretek úszni.

óvárosi nagy hullámos strand

kagylók, kagylók, még a sarumban is

Tipikus modern strand...
igen, az a sok pici színes pont mind ember...

Élőlényt sajnos nem láttam a vízben. Igen, sajnos, mert én nem kapok frászt a halaktól. Sőt, a siklótól sem kezdek sikoltozásba. Szóval kíváncsi lettem volna az élővilágra. A cél érdekében még be is sétáltam a köveken, ameddig csak tudtam. Itt pedig sikerült néhány bébihalat találnom. Nem voltak túl izgalmasak, de ez is valami.

Bébihalak után kutatva

Hol a hullám?

Itt a hullám!

láblógatás

a legjobb strand

Sirály!

Habár gasztronómiai bejegyzésemben ejtettem már néhány szót a pofátlan sirályokról, muszáj még egy kicsit írnom róluk. Minden tengerparton ott vannak, sőt akár tengerhez közeli folyóknál is. Rómában is idegesített a hangjuk, de most jöttem csak rá, micsoda kis szemtelen madarak ezek. Nem elég, hogy hangosak, még támadnak is.
Óvárosban sétálva voltam szemtanúja, hogy az egyik sirály megtámadott egy lányt. Oké, ez így kicsit erős, de valóban rárepült a lányra, pontosabban a kezében tartott gyros-ra. A lány meg is ijedt rendesen, mert ezek bizony tyúkméretű jószágok, és el is dobta a kiszemelt zsákmányt. Több sem kellett, amint földet ért a pita, már egy tucat sirály marakodott rajta egymást csípve, hangosan vijjogva. Na, és hogy az emberek mit tettek? Hát, persze hogy fényképezték és videózták a jelenetet...
Nem buta madarak ezek, tökéletesen alkalmazkodtak az emberekhez. Halat fogni? Ugyan, minek? Ott az étterem terasza, a kuka vagy akár a gyanútlan turista kezében a szendvics, az sokkal egyszerűbb fogás.
Ha tehát panaszkodunk a viselkedésükre, szidjuk magunkat, mert mi voltunk azok, akik etetéssel és fényképezéssel magunkhoz szoktattuk őket.
Még egy dologról kell szólnom a tengerparthoz kapcsolódva, a hajókról. Olyan sok szép hajót láttam, hogy muszáj megmutatnom néhányat.
Egyrészt a hullámokat mindig szeli egy-egy hófehér vitorlás. Másrészt nagyon sok az árbocos hajó. Ők a kedvenceim, mert kicsit olyanok, mintha egy másik századból maradtak volna meg. Ráadásul bérelhetők és igazán jó volt nézni, ahogy dülöngéltek a tengeren, miközben boldog emberek ugrottak fejeseket róluk. 
Aztán van rengeteg motorcsónak, akad bőven sétahajó és ha az ember valami különlegesre vágyik és végigsétál a kikötőn, láthat halászhajókat is. Utóbbiak igazán impozáns darabok.
Szeretem a hajókat!
Kikötő

csónakok

árbocos gyönyörűség

napnyugta a kikötőben

kikötői cicák szelídítése folyamatban...

Hát nem szépek?

Neszebári élményeim végére értem. Remélem, másoknak is meghoztam a kedvét ezekkel a bejegyzésekkel Bulgáriához, a Fekete-tengerhez és ehhez a gyönyörű városhoz. Megéri elmenni, aki teheti, ne habozzon, garantálom, hogy nem fog csalódni!

2 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én nagyon imádtam. Neszebáron belül merrefelé voltatok?
      No, és melyik az a hely, ami még ennél is szebb? Hátha kedvet kapok hozzá. :)

      Törlés