Az elmúlt hónapban is csak három filmre szakítottam időt. A könyvek jobban lekötöttek és néztem animét is, így alig maradt időm filmekre. Ráadásnak ezúttal nem is választottam túl jól. A rovat ettől függetlenül dübörög tovább, íme az aktuális felhozatal:
Harmadnaposok
"A vőlegény és három barátja az esküvőre a menyasszony családjához utaznak, Ausztráliába, ahol a legénybúcsún és a másnapi lakodalmon elszabadul a pokol."
A magyar cím teljes mértékben hatásvadász. Nem tudom, hány bőrt akarnak még lenyúzni a Másnaposokról (ami amúgy egy remek vígjáték), de kezd ez a bőr rágós, nyúlós és ehetetlen lenni.
Ez a film tipikus bulis vígjáték. Az a fajta, ahol a főszereplő srácok berúgnak és őrült módjára garázdálkodnak. Ennyi és nem több.
Szóval tipikus: esküvői bakik, házi kedvenc akit lehet terrorizálni, egy kis drogügylet, meg a többi klisé. Vicces? Itt-ott, de inkább fárasztónak mondanám, mert ezt már láttam más, jobb filmekben.
A készítők megpróbálkoztak még a barátság kérdésének boncolgatásával, de olyan lett, mintha egy hentes szabadult volna a patológiára.
Középkategóriás film, azoknak ajánlom, akik szeretik a sablon vígjátékokat és egyáltalán nem akarnak gondolkodni. Aki viszont igényes vígjátékot keres, keresse tovább, mert ezt a kos megette.
Elpuskázva
"David Wozniak (Vince Vaughn) nem egy apatípus. Amibe belekezd annak valahogy sosincs jó vége, hajlamos mindig rossz döntéseket hozni és barátnője sincs túl jó véleménnyel róla. Nem a bizalom mintaképe. De David Wozniak mindezek ellenére egy jószívű, kedves fazon, akit egy nap sokként ér a hír, hogy ő a biológiai apja 533 gyereknek. A termékenységi klinika 20 év után felfedi titkát: 1991-ben kisebb keveredés történt a mintákkal és most a fiatalok egy része pert indít, hogy kiderítse apjuk kilétét. David pedig nagy döntést hoz: kinyitja srácai aktáját és titokban elkezd nyomozni utánuk. Egyik dolog követi a másikat, amivel David furábbnál furább szituációkba keveri magát. Bár gőze sincs a gyereknevelésről, ez nem tántorítja el attól, hogy őrangyalként vigyázzon gyerekeire. "
Vígjáték, de csak a bemutatója vicces. Ez a film ugyanis dög unalom. Majdnem elaludtam rajta és ez nálam nagy szó, mert a legrosszabb filmeket is végigszenvedem, ha már egyszer elkezdtem.
Két grimasz, ennyit váltott ki belőlem. A szituáció, amibe a főhőst hozzák ugyanis cseppet sem vicces, hanem merőben abszurd. Végig szánakozva néztem a szereplőkre és vártam, hogy történjen valami. Bármi, ami megtöri az unalom langyos vizét, de nem történt meg. A vége pedig borzalmas. Nyálasan boldogra akarták alkotni, de csak logikátlan giccs lett belőle. Szóval ez a film, ahogy a cím is mondja, el lett puskázva.
Kizárólag annak ajánlom, akinek sok a szabadideje és kifogyott a filmekből. Senki sem veszt semmit, ha ez kimarad az életéből.
Phillips kapitány
"2009. április 7-én az USA Tengerészeti Hivatala figyelmeztetést adott ki: azt ajánlotta az amerikai zászló alatt hajózóknak, hogy a fokozódó kalózveszély miatt legalább 1100 kilométer távolságot tartsanak Szomália partjaitól. Csupán egy nappal később kalózok ostromolták meg a Maersk Alabama nevű teherhajót, amely szomáli, ugandai és kenyai jótékonysági szervezetek számára szállított segélyt. A hajó legénysége nem adta könnyen meg magát, ám végül kénytelenek voltak elbarikádozni magukat a gépházban. Egyedül a kapitány, Richard Phillips (Tom Hanks) maradt a hídon és amikor már nem volt más kiút, a legénységé szabadságáért cserébe saját maga ajánlkozott túsznak.Az ő kalandos, váratlan fordulatokkal teli, önfeláldozó történetét mutatja be a film, egészen az izgalmas szabadító akcióig."
Az előző filmek kudarcai után cseppet félve kezdtem neki ennek a drámának. Queen B.-vel sokat tanakodtunk, mit nézzünk meg, de végül egyáltalán nem bántuk meg, hogy mellette döntöttünk.
Igaz történetet mesél el és ez bizony egy lélektani dráma. Aki akciót vár, az csalódni fog, mert bár izgalmas, hiszen kalózok vannak a középpontban, meglehetősen lassú mederben folydogál.
Tom Hanks még mindig nagyon tud. Megint sikerült egy teljes filmet elvinnie a vállán, ráadásnak pedig a jelenléte plusz tölteteket adott. Például miközben a csónakban hánykolódott, megjegyeztük: "Vajon Wilson merre lehet?" Amit nevetés, majd hosszú érvrendszer követett Queen B. részéről, hogy miért vagyok érzéketlen dög és nézem Wilsont holmi labdának, mikor ő egy igazi barát. Szóval elszórakoztattuk magunkat a lassabb részeken, amibe a kalózok beszélgetése is beletartozott. Sikerült ugyanis egy olyan változatot kifognunk, amiben nem feliratozták a kalózok beszélgetéseit. Épp ezért felcsaptam rögtönzött narrátornak és alászinkronizáltam őket. Mielőtt azonban úgy tűnne, hogy totálisan lököttek vagyunk (Azok vagyunk, tény.) és nem értékeljük a filmet, ki kell fejtenem, miért tetszett nagyon.
Lassú, töprengős igen, de mégis úgy odatapasztja a nézőt a képernyőhöz és olyan feszültségbe vonja, amit a film elején senki sem gondolna. Mindenki látott már túszdrámáról szóló filmet, amiben 10-100 főt kellett megmenteni, így nem tűnik újnak a koncepció. Csakhogy ebben a filmben egyetlen ember élete a tét. Ez az egy élet pedig legalább olyan értékes, mint a többi, sőt, párhuzamba vonva az említett hasonló filmekkel, megkockáztatom, hogy értékesebb. Itt ugyanis a néző nem csak legyint, hogy "Ó, már megint embereket kell menteni, hajrá!", hanem belekerül a főhős bőrébe és azt gondolja: "Mentsetek meg!" Személyes lesz és sokkal közelebbi, amit a kalózok csak fokoznak. Hiába ők a rossz fiúk, azért értük is lehet aggódni. A hab a tortán pedig a tény, hogy ez bizony napjainkban bármikor megeshet.
Szóval remek film. Aki szereti a lélektani drámákat, mindenképp nézze meg, de bátran ajánlom bárkinek. Az ember tényleg nem gondolná, mennyire le tudja kötni egyetlen ember megmentésének kérdése.
Értékelés:
Phillips kapitány -> 10
Harmadnaposok -> 5
Elpuskázva -> 3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése