Őfelsége sárkánya

Az Őfelsége sárkánya egy fantasy sorozat első kötete. Az Agave Kiadó gondozásában jelent meg, mint az Anita Blake. Én egy könyvakció során bukkantam rá, amiben párosával adták a jó könyveket egy kötet áráért. Épp névnapom előtt történt, amikor már fontolgattam, hogy melyik könyv kell nekem erre az alkalomra. A rövid ismertető pedig teljesen meggyőzött. Íme:

"A napóleoni háborúk már önmagukban is izgalmasak, ám ha belegondolunk, hogy a csata nemcsak a földön, hanem a levegőben is dúl, méghozzá sárkányok hathatós segítségével, akkor egészen újfajta izgalmak várnak ránk. Amikor Őfelsége Hajója, a Kevély elfog egy francia fregattot és megszerzi a fedélzeten található legnagyobb kincset, egy kínai sárkánytojást, a tengeri ütközetek veterán angol tisztjének, William Laurence kapitánynak beteljesedik a végzete. Megszokott életét és jelenét feldúlja a bizonytalan jövő - és a váratlan barátság a legfurcsább lénnyel, akit valaha látott. Temeraire, a sárkány hátán Laurence kapitány kitapasztalja a légi hadviselés csínját-bínját. Hogy megtörjék Bonaparte arcátlan támadását a brit föld ellen, és hogy megakadályozzák a franciákat saját sárkányaik bevetésében, Laurcnce-nek és Temeraire-nck eleddig ismeretlen veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenézniük, amelyeken a Brit Birodalom jövője áll vagy bukik."

Meg kell jegyeznem, hogy a nyomda, vagy a kiadó nagyon benézett valamit, ugyanis rosszul szerepel a főszereplő neve, Johnt írnak William helyett. (A fenti szövegben átjavítottam.) A vicces az, hogy a könyv hátulján is ugyanilyen hibásan szerepel. Ezért nem értettem először, hogy kiről van szó, mikor Willt emlegettek. Persze, a főszereplő a Laurence nevet használja és maximum néhány oldalon hívják Willnek. Mégis bosszantó cseppet ez a baki...
Na, de lássuk a véleményemet.
Nekem nagyon tetszett ez a könyv, magával ragadott és már a következő kötetet bújom és azon agyalok, mikor szerezzem be a többit. Eddig négy kötet jelent meg magyarul és további kettő angolul.
Szeretem a fantasyt és rajongok a sárkányokért, így szinte biztosra vettem, hogy tetszeni fog. A korszak, a napóleoni háborúk pedig még érdekesebbé és élvezetesebbé teszik. Csak azért felveszek majd valamikor napóleoni háborúkról szóló szemináriumot, hogy megnézhessem, mennyire dolgozta fel az írónő a valóságos elemeket. Csak aztán nehogy összekeveredjen a fejemben a történelem és a regény.
Naomi Novik igazán jót alkotott. Gördülékenyen és élvezetesen ír. A sárkányok pedig szinte életre kelnek, ahogy megpróbálom elképzelni őket. Egyedül a csatajelenetekben éreztem némi hiányosságot. A felhők felett, sárkányok hátán vívott harcok elképzeléséhez nem elég a gazdag fantázia, a jó leírás, a részletek elengedhetetlenek. E téren pedig fejlődnie kell még egy kicsit. Megjegyzem, meg is tette ezt a fejlődést a második kötet eleje alapján.
A karakterek szerethetőek, szépen összerakottak és nagyon megszerettem Laurence-t és Temeraire-t. Tetszik a kapcsolatuk és ragaszkodásuk, bár először mókásnak találtam, hogy Laurence egy hatalmas, több mint tíz tonnás hím sárkányt kicsimnek becéz.
Laurence amúgy egy tipikus katonatiszt az elején némi úri fiú és sznob beütéssel, mivel nagyon pedáns a ruháit illetően és nehezen barátkozott meg a gondolattal, hogy egy nő is lehet kapitány. De aztán leküzdi ezeket a dolgokat, így kedvelem.
Temeraire pedig valóban egy "jakobinus" sárkány, ahogy gyakran ugratják. Rendkívül okos, kötelességtudó és cseppet vakmerő és makacs is. Nekem tetszik a gondolkodása, ahogy átlátja a dolgokat. Külsőre pedig gyönyörű fekete, ami nálam plusz pont. A fekete sárkányok sokkal szebbek, mint a színes egyedek, legalábbis szerintem.
Anyukám megjegyezte: "Úgy beszélsz a sárkányokról, mintha léteznének." Mire én: "Mert léteznek." Elég meglepett képet vágott, én meg csak nevettem. Számomra léteznek, a többi meg nem érdekel.
Ebben a kötetben nagyrészt csak ismerkedik az olvasó a sárkányokkal, a helyzettel és mindennel. Akció nincs sok benne, csupán a végén van egy nagy csata, ami mint már említettem, nem lett a leglátványosabb. Mégis leköti a figyelmet. Mikor elkezdtem olvasni, a vonaton ültem hazafelé egy kimerítően hosszú hét, csupán pár óra alvás és egy étel és ital nélkül szaladgálással töltött délelőtt után, mégis bele tudtam merülni, hiába voltam hulla fáradt. Annyira beszippantott, hogy csak pislogtam, mikor el kellett kezdenem összeszedni a csomagjaimat és leszállnom a vonatról.
A kötet utolsó néhány lapja, a reklámok előtt (sajnos telepakolták reklámmal a végét, ami szerintem bosszantó dolog...) különleges ajándék az olvasóknak. Én nem szoktam a frissen kézbe vett kötetek hátulját lapozgatni, így észre sem vettem, míg el nem olvastam. Szóval hátul egy részlet van Sir Edward Howe sárkányokról szóló könyvéből. Amolyan fajleírás, ami nagyon érdekes és mellékletnek kétoldalnyi tintarajzot is szemléltetésként. Szerintem, ez igazán különlegessé teszi a kötetet.
Nekem különben erről a Harry Potterhez készült kiegészítő füzetecskék ugrottak be, amiket még Ribizly adott kölcsön. Érdekesek és kissé a valóságba ültetik bele ezeket a lényeket.
Összességében, az Őfelsége sárkánya egy nagyon jó könyv és egy ígéretes sorozat kezdete, aminek minden darabját a polcomon szeretném látni. Ajánlom mindenkinek, aki vonzódik a sárkányokhoz.

Helyzetjelentés:
Végre kiderült, mikor lesz a felvételi elbeszélgetésem. Már ideje volt. Be is szereztem a szükséges szakirodalmat és a könyvtáros srác furán közvetlenül beleokoskodott. A következőképpen zajlott a beszélgetésünk.
- Mihez kell ez a könyv? - kérdezte a könyvtáros srác.
- A felvételihez.
- Jól meggondoltad?
- Igen.
- Nem hiszem.
Furán zavarban éreztem magam, így gyorsan elvettem a könyvet és megköszöntem, mire még hozzátette, mielőtt kisurrantam az ajtón:
- Sok sikert a felvételihez! Bár jobban jársz, ha megbuksz rajta.
Csak nevettem, majd kétszer, háromszor átrágtam magam gondolatban újra és újra ezen a beszélgetésen. Aztán arra jutottam, semmi köze hozzá, mire felvételizek és mire nem. Már a történelem miatt furán néztek rám egyes ismerőseim, de nem érdekelt. Szeretem és lehet, hogy a szakirány később csak nyűg lesz, vagy úgy járok vele, mint a biológiával, mégis ezt akarom csinálni. Érdekel és csak ez számít. Úgyhogy legközelebb határozottabb leszek, ha valaki ilyen beszélgetést kezdeményez velem és csak mosolygok makacsul és nem zavartan.
Holnap Applequeen barátnőmmel töltöm a napot. Régen találkoztunk és már nagyon hiányzott. Ráadásul sok mindent kell megbeszélnünk és sok nevetést bepótolnunk.
Csütörtökön pedig könyvhétre megyek. Már egy hónapja be vagyok sózva miatta. Épp most írtam egy költségvetést, hogy milyen könyveket szeretnék beszerezni és a végösszegtől égnek állt a hajam. Hat kötet van a listámon és bár mindegyik kedvezményes, mégis tízezer feletti kiadást jelent, ami rohadt sok. Anyukám meg fog nyuvasztani, bár ez a bevásárlás saját zsebből megy. De egyszerűen nem tudok választani és annyira csábító a sok kedvezmény. De erre még alszok egyet...