2019. március 12., kedd

Mozgóképek LXXIII.

Februárban 8 filmet néztem meg és ezek közül hármat moziban. Moziélmények terén tehát továbbra sincs okom panaszra.

Szólíts a neveden
"Egy nyár Észak-Olaszországban. Elio (Timothée Chalamet), a 17 éves amerikai srác számára maga a paradicsom. A szüleivel együtt minden évben ugyanabban az ódon villában meg kertben tölti a vakációt, és ugyanazok a régi barátok veszik körül. Buliznak, strandolnak, zenét hallgatnak, beszélgetnek, és persze szerelemesek?
Elio apja művészettörténész, aki minden évben befogadja néhány hétre egy tanítványát. Ezúttal a doktori disszertációján dolgozó Oliver (Armie Hammer) érkezik, aki megzavarja a boldog harmóniát. Nem illik ide. Túl laza, túl szép, nem tudni mit akar.
Ez a nyár más, mint a korábbiak. Boldog és furcsa, szerelemmel és bánattal teli. És mire véget ér, már semmi nem lehet ugyanolyan, mint addig volt."
Hatalmas rajongás övezte ezt a filmet. A kritikusok szinte kivétel nélkül dicsérték, így kíváncsi letten, mire fel ez a nagy felhajtás? Sajnos, most, hogy már láttam, még kevésbé értem...
Ez a film több szempontból sem nekem készült. Egyrészt nem vagyok romantikus beállítottságú és cseppet sem hatnak meg a csendes, szerelmesen szenvelgő alkotások. Másrészt nagyon tud zavarni a cselekmény hiánya. Harmadrészt szükségem van legalább egy szereplőre, akivel egy kicsit azonosulni tudok. Ez a film számomra szenvedős, néhol giccsbe hajló, helyenként megbotránkoztató (Nem, nem a két fiú szerelme miatt, hanem az a barackos jelenet...) és pont olyan hosszú és unalmas, mint kisgyerekként egy-egy tikkasztó nyári szünet végtelennek tűnő napjai. Nem szippantott be a hangulat, nem győzött meg a szerelem és irdatlanul idegesített a két főszereplő. Elio fiatal kora még csak-csak mentség arra, amit szegény lánnyal művelt, de Oliver pusztán egy gyenge jellemnek tűnt. 
Nem hatott meg, nem éreztem át, nem tetszett. Úgy érzem, időpocsékolás volt, úgyhogy kritikusok ide vagy oda, ezt a filmet inkább nem ajánlanám.

A csempész
"Earl (Clint Eastwood) nincs jó passzban. Elmúlt 80, nincs pénze, magányos és csődeljárás folyik ellene. Egészen természetes, hogy amikor valaki munkát ajánl neki, vállalja. Hiszen csak vezetnie kell – csak éppen az egyik mexikói kartell használja drogfutárnak. De teljesíti a feladatát, és mert gyors, pontos, ráadásul minden gyanún felül áll, újabb és újabb fuvarokat bíznak rá. Az üzlet egyre jobban megy…
Csakhogy a kábítószer-elleni osztály zsarujának, Colin Batesnek (Bradley Cooper) feltűnik, hogy új szállító került a rendszerbe, és a nyomába ered.
A csempész viszont szeretné rendbe hozni az életét, mielőtt a zsaruk vagy a kartell emberei utolérnék."
San Diego választotta ezt a filmet, Clint Eastwoodra pedig én sem mondhattam nemet.
Ez a film könnyed, szórakoztató és megmutatja, hogy vén színész nem rossz színész. A filmet ráadásul egy megtörtént eset ihlette, amitől csak még szerethetőbbé válik ez a nem épp akciódús, mégis érdekes kocsikázás a drogkartellek világában. Oké, időnként hiteltelen, ami a vásznon történik, mert a drogbiznisz nem mindig tűnik logikusnak, de Eastwood játéka és a finom humor, ami átjárja, felülmúlja mindezt. Az üzenet is szájbarágós, de akkor is kedves ez a film.
Nekünk jó szórakozást nyújtott, így ajánlani tudom mindenkinek, aki a drogcsempészet egy teljesen új megközelítésére kíváncsi vagy csak szeretné még egyszer vásznon látni a veterán színészt. Sok akciót senki se várjon, de vicces jeleneteket ad bőven.

Banditák
"Az ellenállhatatlan Joe (Bruce Willis) és hipochonder partnere, Terry (Billy Bob Thornton) a vidék leghíresebb bűnözői, az "Altató banditák", akiket imád a lakosság. A trükkjük: éjszakára túszul ejtik a bank igazgatóját és családját, együtt megvacsoráznak, majd reggel bekísérik a túszt a munkahelyére, és kirabolják a széfet, mielőtt a bank kinyitna. Ám amikor egy baleset során megismerkednek a gyönyörű Kate Wheelerrel (Cate Blanchett) a csodálatos terv már nem működik"
Ez egy meglehetősen régi film (2001-es), de San Diego nagyon szerette volna megnézetni velem.
Lényegében egy könnyed vígjáték némi akciófilmes beütéssel. Mondjuk az akció nagy csavarját az első 3 percben lelőttem, de ettől függetlenül élvezhető volt. Igaz, a romantikus szálat nem igazán tudtam hová tenni és a stoppos lány is kissé furcsa volt, de összességében nem volt rossz élmény.
Kifejezetten vígjátékra vágyóknak tudom ajánlani.

Két királynő
"Ez az új, kosztümös történelmi dráma a karizmatikus Stuart Mária viharos életének krónikája. Mária 16 évesen francia királyné lesz, majd 18 évesen megözvegyül, és ellenáll a nyomásnak, hogy újból férjhez menjen. Ehelyett visszatér szülőföldjére, Skóciába, hogy visszakapja jogos trónját. Ám Skócia és Anglia az ellenállhatatlan I. Erzsébet uralma alá tartozik. A két fiatal királynő egyszerre bűvöli el és félemlíti meg egymást. Riválisok a hatalomban és a szerelemben is, és női uralkodók a férfiak világában, ezért el kell dönteniük, hogyan játsszák le a játékot, melynek neve: házasság kontra függetlenség.
Mária elhatározza, hogy nem lesz bábfigura, és kinyilvánítja igényét az angol trónra, fenyegetve ezzel Erzsébet hatalmát. Árulás, lázadás és összeesküvések veszélyeztetik mindkét udvarban a trónt – és változtatják meg a történelem menetét."
Nagyon szeretem a kosztümös történelmi filmeket és szerencsére Applequeen barátom is vevő volt rá.
A történet ugyan lerágott csont - Stuart Mára és I. Erzsébet életéről is készült már nem egy film - mégis kíváncsian vártam. Ez a várakozás pedig a színésznőknek és a gyönyörű díszletnek volt köszönhető. Nos, látványra nem is lehetett panaszom. (Jobban megérdemelte volna azt az Oscar szobrot, mint a Fekete párduc tipikus szuperhősös latexruhái...) A cselekményre már annál inkább. Ha valaki nem mélyedt el a történelmi eseményekben, akkor kissé hézagosnak találja ezt a filmet. Ez nem egy történelemórára készült azt értem, de akkor is jobban el kellett volna mélyednie a politikai és rokoni viszonyokba, a vallási ellentétekről nem is beszélve. A néző tehát nem ebből fogja megtanulni Anglia történelmének ezen szeletét, de ez nem nagy baj. A hangsúly ugyanis egyértelműen a két királynő személyiségén volt. Na, és itt jön a képbe a legnagyobb gond, a főhősnő elvileg Mária, de Erzsébet úgy ellopja tőle ezt a filmet, mint a pinty. Margot Robbie zseniális, érdekes, érthető és megkedvelhető királynőt alkotott, aki fényévekkel izgalmasabb volt, mint butus, törtető, ám nem épp sikeres skót rokona. A film ezért nem azt a hatást váltja ki a nézőből, amit szeretne, de Margot minden jelenete kárpótolja.
Összességében nekem minden hibája ellenére tetszett és tudom ajánlani a történelmi filmek kedvelőinek.

Holdfény királyság

"A New England partjainál fekvő szigeten, 1965 nyarán játszódó Holdfény királyság két 12 éves gyerek történetét meséli el, akik szerelmesek lesznek, titkos egyezséget kötnek és együtt a vadonba szöknek. Különböző hatóságok próbálnak a nyomukra bukkanni, vad vihar készül kitörni a partnál - és a sziget nyugodt közösségének élete a feje tetejére áll."
Wes Anderson filmjei nem a könnyed befogadhatóságukról híresek. A Grand Hotel Budapesttel sem sikerült még mindig dűlőre jutnom, tetszett-e. A barátaim viszont ajánlották ezt a filmet, így úgy döntöttem, adok neki egy esélyt.
Ez a film sokkal befogadhatóbb. Még mindig fura a képi világa és a történetszövése és áthatja mindaz a fantáziavilág, ami a rendező védjegye, de befogadható. A gyerekek szerethetőek, a cselekmény követhető és a humor is sokkal finomabb, mint vártam. Ez egy szórakoztató nyári kaland vicces, színes köntösben. Ráadásul a főhőslányban magamra ismertem, mert ha világgá mennék, én is csak a macskát és jó néhány könyvet pakolnék be az útra.
Azoknak ajánlom, akik bírják a kissé elvont dolgokat és egy kedves történetre vágynak gyerekekről

Cameron Post rossz nevelése


"Az árva Cameron ultrakonzervatív nagynénjénél nevelkedik a ’90-es évek elején. Amikor a végzősök bálján rajtakapják egy autó hátsó ülésén egy másik lánnyal csókolózni, szigorú átnevelő táborba küldik, hogy “kigyógyítsák” másságából. Cam szövetségeseket keres, hogy valahogy túlélje a benti életét."
Nagyon kíváncsivá tett ez a történet, mert sajnos egy nagyon is aktuális jelenséget feszeget. Ráadásul könyvadaptációról van szó (nem olvastam), így feltételeztem benne mélységet is. Sajnos, elég nagyot csalódtam.
Ez a történet annyira óvatos és zen akar lenni, hogy nem képes állást foglalni semmilyen kérdésben. Ettől pedig teljesen hiteltelen az egész. A főhős végig csak sodródik, mintha neki már minden mindegy lenne. A teljes átnevelőtábor személyzete egy krumplibogár értelmi szintjén áll és mindenki csak tűr és tűr és ez nézői szempontból tűrhetetlen. A készítők kicsit sem másztak bele egyik oldal fejébe sem, sőt, még csak meg sem próbálták bemutatni és ezzel összeütköztetni az álláspontokat. A film így sekélyes és semmitmondó, amin a végső drámai eset sem segít. (Annak a srácnak a karaktere egyébként fényévekkel érdekesebb, mint a főhősnőé.) A legrosszabb mégis az ebben a filmben, hogy nem mondják ki, hogy az átnevelés egy nagy baromság és a szexuális beállítottságon nem lehet tanmesékkel változtatni. Értem én, hogy a készítők szerint ez evidens és annyira békepártiak, hogy ezt sem vállalták be, de sajnos tévednek. Ez nem evidens, ezért van létjogosultsága ennek a filmnek és igen, ki kell mondani, állást kell foglalni. Enélkül ugyanis üres szájtépés mindez.
Egyáltalán nem tetszett ez a film, untam és bosszantott a semmitmondósága. Ha valaki ebben a témában szeretne filmet nézni, válasszon másikat, mert ez bizony olyan sekélyes, mint egy langymeleg pocsolya egy nyári napon.

Boldog halálnapot!


"Egy fiatal egyetemista, Tree, aki kénytelen újra és újra átélni születésnapját, mely egyúttal a halála napja is. Tree csak akkor törheti meg a pokoli ciklust, ha kideríti, ki a maszkos gyilkos, aki minden nap az életére tör."

 Először nem különösebben hozott lázba ez a film, mert úgy gondoltam, csak egy újabb tinihorror az amúgy is népes zsánerben. Aztán olyan sok jót hallottam róla, hogy mégis csak adtam neki egy esélyt.
Ez nem egy horror, hanem egy vígjáték és ha valaki így is kezeli, akkor jól fog szórakozni rajta. Én legalábbis jól szórakoztam az idegesítő főhősnő (Tényleg elég idegesítő, felszínes liba, de pont ez illik ide.) mindennapi haláltusáján. Jók voltak a csavarok, mert fenntartották a néző figyelmét és bár a vége nem üt nagyot, összességében rendben van. A korhatár csupán a gyilkosságok miatt szükséges, egyébként nem egy véres film. Ez inkább amolyan szatíra az amerikai kollégista egyetemistákról, a buta libákról és a tucat horrorokról.
Én jól szórakoztam rajta és bátran ajánlom azoknak, akik kedvelik a paródiákat.

A kedvenc
"A 18. század hajnalán Angliában a törékeny Anne királyné foglalja el a trónt, miközben közeli barátja, Sarah kormányozza az országot. Azonban egy új szolgálólány, Abigail érkezése alaposan megbolygatja a két nő viszonyát."
Nagyon érdekelt ez a film, úgyhogy rábeszéltem San Diegót, hogy jöjjön el velem moziba. Ő túlságosan művész filmnek találta, én viszont nagyon értékeltem.
Kétségtelenül nem egy megszokott alkotás és valóban vannak művész jellemvonásai a tagolással, kitartott jelenetekkel és az idegesítő zenével. (Utóbbi a rendező mániája lehet, mert a korábbi filmjében, Egy szent szarvas meggyilkolása is hasonlóan zavaró volt a zene.) A szereplők viszont cseppet sem mesterkéltek, már-már profán módon gyarló emberek - a királynőt is beleértve - és olyan ármányokat szövögetnek egymás ellen, hogy bár lassú a film tempója, a néző feszülten várja, mi következik. Az intrikát egyébként olyan remek humorral kezeli, hogy minden egymás ellen elkövetett vétek ellenére, kifejezetten szórakoztató. Ha pedig valaki mélyebbre vágyik, mint az uralkodónő kegyeiért vívott harc, akkor ott van neki a karakterek fejlődése, ami kifejezetten tanulságos mondanivalót ad ennek az egésznek.
Nekem tehát nagyon tetszett, így tudom ajánlani, ám elsősorban azoknak, akik nem riadnak vissza a művésziesebb alkotásoktól.

Értékelés:
A kedvenc                                   ->  10
A csempész                                 ->   9
Két királynő                                ->   8
Boldog halálnapot!                     ->   7
Holdfény királyság                     ->   6
Banditák                                     ->   5
Cameron Post rossz nevelése     ->   3
Szólíts a neveden                       ->   2

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése