2014. március 9., vasárnap

Rózsaszín pöttyök

Tetszenek a rovatok (én legalábbis szeretem megírni ezeket a bejegyzéseket és talán az olvasóim is érdekesnek tartják őket), ezért mostanában bizseregni kezdtek az ujjaim új rovatok megírása iránt. Egy ideig csak fontolgattam a dolgot, de most megjött hozzá a szükséges löket egy adag gépelhetnék képében.
Rózsaszín pöttyök, vagyis egy lányos rovat. Nőből vagyok, ez pedig két dolgot jelent: 
Egy, az én szívemhez tényleg a nyomtatott betűk útján vezet az út. Kettő, bár nem vagyok szokványos lány, azért az életemben akad néhány rózsaszín pötty. Ezek a pöttyök pedig szoros összefüggésben állnak kreatív hajlamaimmal, épp ezért talán érdekesek lehetnek másoknak is.
Szóval ez a rovat, ami rendszertelenül fog jelentkezni, mindenféle lányos, ám kreatív dolgot fog tartalmazni. Elsősorban körömlakkokról, de előfordulhat más is. Női olvasóim talán hasznosnak találják, a fiúk pedig lapozzák át, ha megborzongnak a rózsaszín dolgokról.

Körömlakk:
Általános iskolába jártam, mikor először kilakkoztam a körmömet. Elkértem anyukám lakkjait, volt neki legfeljebb három, és csíkosra festettem velük a lábujjkörmeimet egyik nyáron. Olyanok lettek, mint egy Pepsi kóla reklám: piros és kék. Aztán a lábujjakról áttértem a kezemre és sokáig a nyári szünidőben kísérletezgettem pöttyös vagy csíkos mintákkal.
A nagy áttörést egy halvány rózsaszín árnyalatú körömlakk hozta, amivel nyolcadikos koromban már nyugodt szívvel villoghattam a suliban is. A következő fázis a pink volt, majd mikor gimis lettem, feléledt bennem az extravagancia. 
Volt egy fekete korszakom, aztán mindenféle élénk színeket kombináltam össze. Persze mindig pont akkor hívtak ki felelni, főleg töriből, mikor épp neonzöld és sötétkék, vagy narancssárga és fekete színek pompáztak ujjaim végein. A tanárnő ráadásul sosem mulasztotta el megjegyezni, milyen kirívóak. Az első kérdése az volt, műkörmök-e, mikor pedig közöltem, hogy nem, ezek 100%-ban saját körmök, csak pislogott. Főleg mikor neonzöld csíkot húzva a térképen mutattam meg neki a Maginot-vonalat...
Nagyjából így kezdődött női hiúságom legfontosabb sarkköve és azóta, bár tartom az extravagancia irányát is, inkább a művészi és ötletes irányba kanyarodtam el. Időről időre új mintákat próbálok ki, amik közül néhányat már elejtettem korábbi bejegyzéseimben. Most viszont megvan nekik az ideális felület, vagyis ez a rovat.
Bevezetésnek megmutatom, milyen volt legutóbb a körmöm:

Vámpír
Vámpír köröm
Kell hozzá:
Fekete, élénk vörös és fehér körömlakk. A fehér jobb ha díszítő lakk (nagyon vékony ecsetű) a könnyebb festés érdekében. Illetve egy üveg átlátszó, vagy színtelen - kinek hogyan tetszik - a tartósság érdekében. 
Lakkozás:
Először felviszünk egy réteg fekete lakkot. Megvárjuk, míg teljesen megszárad, aztán a vörössel (Tényleg élénknek kell lennie, különben a fekete lakkon elsötétedik.) két ajak alakú csíkot húzunk a köröm tövére és hegyére. Körömhegyen nem fontos hogy meg legyen az íves forma, elég ha a felső "ajak" jól kivehető. Ezt is hagyjuk kicsit száradni, majd a vékony ecsetű fehér lakkal (Ha nincs kontúrlakkunk, használhatunk fogpiszkálót is a célnak, bár az jóval lassabb és macerásabb munka.) meghúzzuk a fogak vonalát. Érdemes a szemfogakkal kezdeni és kissé görbére húzni őket a hatás kedvéért.
Mikor minden fog a helyére került és teljesen megszáradt, az egészet lekenjük egy réteg átlátszó lakkal, amitől egyenletesen sima lesz a lakkozás és sokkal tartósabb a minta.

Smink:
Nem vagyok sminkelő típus. Életemben nem használtam még alapozót. Szeretem a szeplőimet és nehezen viselem, ha valami kence kerül a bőrömre, viszont a szemceruzát kifejezetten szeretem. A szempillaspirált már nem, mert kenődik, ragad és nehéz lemosni, utána ráadásul úgy nézek ki, mint egy mosómedve. Néha azonban a cél érdekében el kell viselni egy kis extra festéket.
pók-smink
A cél jelen esetben egy farsangi buli volt. Újrahasznosítva és kicsit kiegészítve a boszorkány szerelésemet, idén Fekete Özvegynek öltöztem. Ehhez pedig szükségem volt egy ütős sminkre is, így született meg a mellékelt képen látható pók-smink.
Hozzávalók:
Fekete szemceruza, szemhéjtus, szempillaspirál és lila szemhéjpúder.
Elkészítés:
Fekete szemceruzával kihúzzuk a szem vonalát, aztán felvisszük a lila szemhéjpúdert (Persze lehet kék, zöld, vagy bármilyen másik szín, kinek mihez van kedve vagy mi megy a szeme színéhez.) vastagon és élénken. Ezután jön a fő manőver, a szemhéjtus, amivel előbb megvastagítjuk a szemceruza vonalát, aztán a szemek sarkaiba pókhálómintát rajzolunk vele. A minta lehet kisebb vagy nagyobb, igény szerint. Végső simításnak pedig jöhet egy kis szempillaspirál.
Ha pedig még egyértelműbbé akarjuk tenni a dolgot, rajzolhatunk egy pókocskát is. Csak vigyázzunk, mert nekem például kétszer szóltak, hogy pók van az orromon, amiről az ember könnyedén megfeledkezhet...
A tus miatt az egész kompozíció tartós, de könnyedén le is mosható. Ellentétben a szempillaspirállal, amivel mint már említettem, néha gondjaim vannak.

Nos, ennyi lett volna a rovat első bejegyzése. Legközelebb valószínűleg csak körömlakkokkal jelentkezem. Addig is örülnék egy kis visszajelzésnek. Tetszett? Nem tetszett? Jó ötlet az új rovat, vagy sem? Esetleg kedvet kaptál a körömfestéshez? Írd meg nekem megjegyzésben! :)
Zárásnak pedig hoztam egy dalt, ami jól illik ezekhez a rózsaszín pöttyökhöz: 

Lana Del Rey - This is what makes us girls

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése